282 találat a(z) áfatörvény cimkére
Időszakos elszámolású ügylet egyéni vállakozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. vagy a 61. §-a szerinti szabályok alapján keletkezik áfafizetési kötelezettség egy egyéni vállalkozónál, amennyiben folyamatos teljesítésű ügyletről állít ki számlát? Mi alapján dönthető ez el egyértelműen a törvény szövegéből? Válaszát előre is köszönöm.
Időszakos elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő!! Időszakos elszámolással kapcsolatban szeretnék kérdezni! Adott egy nyelviskola. A bedolgozó vállalkozó tanárokkal a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy 4 hónapig tart a tanfolyam, ez például 100 óra. Elszámolás havonta, a leoktatott órák alapján, 30 napos fizetési határidővel. Tehát a számla kiállítása az elszámolt hónapot követően történik. Ez részteljesítésnek minősül-e, és nem kell az áfatörvény 58. paragrafusát alkalmazni rá, vagy időszaki elszámolásnak számít, és alkalmazni kell az új számlázási szabályt? Köszönettel: Fazekasné
Áfa teljesítési időpont az 58. § alá tartozó ügyleteknél
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem, ismertessék szakmai álláspontjukat, hogy mi az áfabeli teljesítési időpont 2016. évtől az 58. § alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó mellékszolgáltatások továbbszámlázásának, azon belül konkrétan az ingatlanbérleti díjhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások továbbszámlázására tekintettel? Sajnos a NAV inkább a sertéshúsrészek áfabesorolását, és részletes elmagyarázását tartotta érdemesnek, és közzétételre alkalmasnak, az általam most kérdezett törvénymódosítást viszont mélyen elhallgatja. Remélem, Önök mielőbbi válaszadásra alkalmasnak találják e témát. Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel: Szekeres Zsolt
Korábbi "Visszáru számla könyvelése" kérdés kiegészítés
Kérdés
Kedves Sinka Júlia! Egy korábbi válaszával kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés. Megjelenés időpontja: 2014. 07. 11., a kérdés címe: ”Visszáru számla könyvelése”. Idézek az Ön válaszából: "Az Áfa-tv. 153/C.§.(1) bekezdésében előírtak szerint, ha a levonható, előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően – az adótörvény 77. §-ában felsorolt esetkörökben, így a visszaküldött göngyöleg miatt – csökken, a különbözetet a vevő… (A göngyöleg visszáru azonban jellemzően több értékesítéshez – és így több számlához – kapcsolódik, és nem mindig lehet pontosan megállapítani azt, hogy az éppen visszahozott göngyöleg éppen melyik korábbi eladáshoz köthető.) Az áfatörvény ide vonatkozó paragrafusa: „153/C § (4) Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja." Értelmezésem szerint azonban a hivatkozás a 77. § (4) bekezdésére értendő, és nem a teljes 77. paragrafusra. Kérdésként merül fel bennem (továbbra is) a visszáru számla helyes áfatörvény szerinti megítélése. Válaszát előre is köszönöm.
Áfatörvény 2016: így kell kiállítani az előlegszámlát
Cikk
Hogyan helyes az előleg számlázása a 2016. januárjától hatályos áfatörvény szerint a meghatározott időközönként történő elszámolás esetén – kérdezte olvasónk. dr. Bartha László, adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelőiroda az ügyfelek adott havi anyagát (például júniusi anyag) a következő hónapban (július) dolgozza fel, és számlázza ki (például a kiállítás kelte: július 1., a teljesítési és fizetési határidő: július 15). Az áfatörvény 58/A §-a az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakhoz köti, hogy milyen módon kell kiállítani a számlát. Esetünkben melyik az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak: a június (amit feldolgozunk) vagy a július (amikor feldolgozzuk)? Meg van-e ez valahol határozva? Ha igen, hol? Válaszukat előre is köszönöm.
Közösségi adóalany bérbeadás (áfa)
Kérdés
A társaság olasz cégtől mobil kempingházakat vásárolt, illetve bérel. A mobil kempingházakat a könyvvizsgáló az egyéb építmény (ingatlan) kategóriába sorolta be. Ezáltal felmerült a kérdés, hogy amennyiben ezek ingatlannak minősülnek, a bérbeadott kempingházak esetében a számlázás során az olasz társaságnak nem az áfatörvény 39. paragrafusa alapján kellene eljárnia? A házak bármikor elvontathatók, a kempingben az áram-, és a vízszolgáltatással vannak összekapcsolva. Válaszukat előre is köszönöm.
Az automatákba dobott pénzek, zsetonok adózása, elszámolása
Cikk
A karácsonyi rendezvények, vásárok kapcsán sokakat érdekel, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak a kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek. A berendezésbe bedobott zsetonok vagy pénzek bizonylatolása, adózása, számviteli elszámolása is kérdéseket vet föl.
Irodából lakás áfakérdés
Kérdés
Társaságunk 2011-ben vásárolt magánszemélytől egy nem lakáscélú ingatlant, melyben azóta a székhelye van, illetve egy részét bérbeadással hasznosította (a bérbeadás áfásan történt/történik). Az ingatlant – a könnyebb hasznosíthatóság érdekében – három kisebb egységre bontottuk, a beruházás Áfáját levonásba helyeztük. Jelenleg úgy tűnik, hogy lakásként tudnánk értékesíteni a kialakított kisebb ingatlanokat. A társasházzá alakítás, illetve az ingatlan lakáscélú átminősítése még nem történt meg. Kérdéseim: Ha a társasházzá alakítás során három lakáscélú ingatlant alakítunk ki, azokat értékesíthetjük-e áfamentesen, ha az áfatörvény 86. § ja) pontja szerinti első rendeltetésszerű használat még nem valósul meg az értékesítésig? (Rendeltetésszerű használaton a lakáscélú használatot értem, hiszen az ingatlan rendeltetése megváltozna a társasházzá alakítás során). Ha áfamentesen értékesíthetőek a lakások, akkor jogos volt-e az átalakítás költségeinek áfáját levonásba helyezni? Üdvözlettel: Szilassy Szilvia
Import szolgáltatás áfája
Kérdés
Tárgyi adómentes egyesület cél szerinti tevékenységei között szerepel, hogy tehetséges fiatalokat küld ki tanulmányútra Amerikába. A tanulói vízumot csak az USA által kötelezően kijelölt amerikai non-profit szervezet intézheti. Ez a szervezet megvizsgálja, hogy az illető jogosult-e a vízumigénylésre, ha igen, elintézi a vízumot és a kötelező biztosítást. Erről egy számlát állít ki egy összegben. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor ezt a szolgáltatást be tudom-e sorolni az áfatörvény 85-86. §-ai közé vagy be kell itthon vallani és befizetni utána az áfát. A számlán egy összeg szerepel, ami mindent tartalmaz: vízumügyintézés, vízum, biztosítás, annak az ügyintézése, a tanuló oktatási helyének kiválasztása, oktatás költsége, segélyhívó szolgálat 24 órán keresztül. Mivel elsősorban vízum, biztosítás és oktatás szerepel benne, ezért gondoltam, hogy talán nem kell itthon áfát fizetni utána. Válaszukat előre is köszönöm. E.
Áfatörvény 58. paragrafusa 2016. január 1-jétől
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az áfatörvény 58. §-át érintő változások tükrében az alábbi számlázási kérdésre szeretnék választ kapni. A szerződésben csupán annyi szerepel, hogy a szolgáltatás ellenértéke havi X forint plusz áfa. A számla kiállítási dátuma a hónap utolsó napja, a fizetési dátum pedig a számlán megjelölt időpont, ami a kiállítás dátumától számított 8 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a számla teljesítési dátuma? Köszönettel.
Közösségi szolgáltatás igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű, kizárólag áfalevonásra jogosító tevékenységet végző jogi személy drónszolgáltatást (helikopter jellegűen működő, távirányításos repülő kamerafelvétel) vett igénybe egy Angliában bejegyzett társaságtól. A drónszolgáltatás fizikailag Magyarország területén belül történt, és azt a megrendelő kizárólag üzleti tevékenységéhez használta fel. A szolgáltatás nyújtója olyan cég, amelynek az angol adóhatóság nem állapított meg VAT számot, mert az ottani szabályoknak megfelelően 82 000 angol font bevételig áfamentesek. Kérdéseim: 1. A belföldi cég szempontjából a teljesítési hely megállapítására az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alkalmazható-e, miszerint "adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van"? Ha nem, akkor melyik paragrafus a mérvadó? 2. Amennyiben igen, akkor a fizetendő adó megállapításának időpontjára az áfatörvény melyik rendelkezése az irányadó? 3. Levonható-e a 2. pont szerint kiszámított fizetendő adó, és ha igen, milyen jogcímen? 4. Az áfabevallás melyik sorába kell a fizetendő adót és az esetlegesen levonható adót beírni, mivel EU-adószám hiányában véleményünk szerint az nem írható be a 19. sorba és így az A60-as összesítőben sem szerepeltethető. Válaszát előre is köszönöm!
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A társaság jellemzően áfás HR/tréning szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A társaság jogosult akkreditált képzést is nyújtani, és ez a képzés áfamentes. Ebben az évben csak két hónapban volt ilyen áfamentes bevétele. Az áfatörvény értelmében elsősorban el kell különíteni a bejövő áfás számlákat, hogy az áfás tevékenység érdekében merült-e fel vagy sem. Értelemszerűen az áfamentes tevékenység érdekében felmerült költség áfatartalma 100 százalékban nem igényelhető vissza, míg az áfás tevékenység érdekében felmerült költség áfatartalma visszaigényelhető (ha nem vonatkozik rá a levonási tilalom, például parkolás, benzin stb.). Amelyik költségnél nem lehet ezt eldönteni, akkor ott az arányosítást kell alkalmazni. Több könyvelővel, adózásban jártas kollégával beszélgettem, és egy konkrét példa alapján más és más véleményt kaptam. Alaphelyzetben a cég számlájának az áfatartalmát arányosítani kell, ha egész évben van áfás és áfamentes bevétele. Viszont mi a helyzet, ha csak két hónapban van áfamentes bevétel? Elviekben a könyvelési szolgáltatás számláját el lehet különíteni, mert 10 hónapban csak áfás bevétel volt, tehát "elkülöníthető", míg csak két hónapban nem lehet elkülöníteni, és ott arányosítani kell. Viszont volt olyan vélemény is, hogy maga a szolgáltatás egész évben volt, és az éves arányosítás alapján az egész évi összes könyveléses számla áfatartalmát arányosítani kell. Mi a helyes eljárás? Köszönettel: Viktor
Külföldi koncert számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar adóalany egy magyar zenekar szlovákiai fellépésére értékesít belépőjegyeket. Az ügylet áfajogi értelmezésében szeretnénk segítséget kérni. Kérdésem, hogy helyes-e az az értelmezésünk, hogy az eladott jegyekről a számlát áfamentesen kell kiállítanunk az áfatörvény 42-43. §-a szerint, mivel a koncert külföldön van, így a teljesítési hely külföld, így az áfát az ottani előírások szerint kell elszámolnunk? Befolyásolja-e a számlázást, ha adóalanynak, illetve, ha nem adóalanynak értékesítjük a jegyeket?
Áfa végrehajtás alatt álló partnernél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozási szerződést kötöttünk egy új partnerrel, aki el is végezte a munkát, s közben ellenőriztem az adószámát, és végrehajtás alatt áll. Az áfatörvény 142. paragrafus g) pontja alapján kérdésessé vált számomra, hogy mivel 100 ezer forintnál nagyobb összegű a szolgáltatás, fordított áfázás jön-e szóba. De olyat is hallottam, hogy csak akkor lenne fordított áfa, ha az ügylet a tartozás visszafizetése céljából jött volna létre, s ha nyilatkoztatom a partnert, hogy nem ez történt, akkor áfás számlát ad. Ez nekem nagyon kétesélyes, ezért kérem a segítségét.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
