Egyszeres könyvelésű egyéni vállalkozó számláit határidő előtt kiegyenlíti a vevő, ennek fejében 4 százalékkal csökkentett összeget utal, azaz 4 százalék skontót alkalmaz. Hogyan kell helyesen könyvelni a pénztárkönyvben (árbevételt, áfát) ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy a 2017. december 9-ei – fenti témával foglalkozó – cikkben http://adozona.hu/altalanos/Rendezvenyeken_adott_juttatas_adoja_es_afaj_3T6JT8 leírtak ezen részét "Az ügyfelek, vendégek és alkalmazottak reprezentációs ellátása bármilyen rendezvény, meghívás stb. keretében mindig egyes meghatározott juttatás. Ugyanakkor a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, így áfája levonható" jogszabályhelyre hivatkozva indokolja meg, miután az áfatörvény 124. § (1) bekezdés j), k), g), valamint h) pontja tételesen tiltja az italt, élelmiszert, vendéglátó-ipari szolgáltatást és a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelő előzetesen felszámított adó levonását. A két információt ellentmondásosnak érzem. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem volt reprezentáció kérdéskörben, melyre választ is kaptam az alábbiak szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_7_reprezentacio_afaja_irj A problémám ezzel az, hogy itt, az Adózónán több helyen is olyan értelmű állásfoglalást láttam, mely kategorikusan tiltja az áfa levonásba helyezését, hiszen alapvetően az étel-ital áfája nem levonható kategória. Ennek alátámasztására ide másolom két kérdést-válasz linkjét is, de több is van: http://adozona.hu/kerdesek/2016_2_26_rendezvenyszervezes_afa_es_adokot_pfs vagy pedig: http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_14_Reprezentacio_vagy_egyeb_anyag_ko_qoj Az Ön válaszából mégis azt olvastam ki, hogy Ön szerint az áfa levonható. Vagy félreértettem talán? Pontosítását köszönettel várom.
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozóként, ha az EU-n belülről terméket szerzek be, kell-e áfát fizetnem utána itthon, illetőleg kell-e bármilyen bevallást készítenem? Köszönöm szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlanügyleteinek helyes áfamegítélésével kapcsolatban merültek fel kérdéseink. 1./ Társaságunk ingatlant szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződésben „kivett üzemi terület művelési ágú ingatlan” megjelölés szerepel, természetben ez egy felépítménnyel rendelkező terület. A vételár részletezésénél külön tételként tüntetik fel a felépítmény és a telekingatlan vételárát, valamint az eladó kijelenti, hogy az ingatlanértékesítési tevékenysége körében az általános szabályok helyett az adókötelessé tételt választotta (áfatörvény 86. § (1) bek. j) és k) pontjai, 88. § (4) bekezdése), erről az adásvételi szerződésben nyilatkozott, illetve társaságunk is meggyőződött erről a NAV áfaalanyok nyilvántartási rendszerében. Helyesen jár-e el az eladó, ha a felépítmény mellett a telek vételárát is fordított adóval számlázza? 2./ Társaságunk ingatlant is szeretne értékesíteni. A kérdéses ingatlan ipartelep megnevezésű, osztatlan közös tulajdonban áll, melyen található felépítmény. A felépítmény nem társaságunk tulajdona. Társaságunk ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerint adózik. Jól gondoljuk-e, hogy a telek értékesítésekor áfamentesen kell számláznunk, mert osztatlan közös felépítménnyel rendelkező területről van szó? Amennyiben a telek az értékesítést megelőzően megosztásra kerül, és külön helyrajzi számon szerepel majd a mi tulajdonunk, akkor az értékesítés áfamegítélése változik, azaz 27% áfával kell számláznunk?
Tisztelt Szakértő! Általános adózói minősítésű kft. eladna üres belterületi földet. (Áfa nélküli számlával vette.) A számlát áfával vagy anélkül kell kiállítani? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárol egy régi lakóingatlant magánszemélytől/szervezettől továbbértékesítés céljából. Az ingatlan mentes az áfa alól. Felújításokat végez rajta, anyag és alvállalkozói számlákat számol el. Az anyag áfája visszaigényelhető? Ha a kész ingatlant eladja, áfamentesen állíthatja-e ki a számlát, ha a vevő akár magánszemély, akár szervezet? Mi van a telekhányad áfájával? Mi van az áfával, ha van garázs, kocsibeálló vagy üzlethelyiség is a földhivatali igazoláson? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! A cég karácsonyi bulit szervez. Ételt, italt rendel, és a cég székhelyén rendezi meg a bulit. Az ételt és italt reprezentációs költségként kell elszámolni? S ha helyiséget bérelne, akkor a bérleti díj áfáját visszaigényelhetné?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: ha egy társaság vásárol kávét, ásványvizet, üdítőt, hasonlókat abból a célból, hogy az időnként hozzá érkező üzleti partnereit megvendégelje, az reprezentációnak minősül-e, és az ilyen jellegű kiadások áfája levonásba helyezhető-e, illetve kell-e bármilyen közterhet fizetni ezen számlák elszámolása után? Változik-e erre a kérdésre adott válasza akkor, ha a saját dolgozók felfrissülését szolgálják ezek a kiadások, illetve akkor, ha rendezvényt szervez a cég, melyre üzleti partnereit várja és ott látja vendégül őket, esetleg valamilyen hidegtállal vagy hasonlóval? Azt is szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a cégvezető üzleti utazáson vesz részt, és ebből az alkalomból számolnak fel neki akár a bérelt szálláson ételt-italt, akkor ezen kiadások miképpen számolhatók el, az áfájuk levonható-e, illetve van-e közteher jellegű kiadás az ilyen költségek után? Illetve mi a helyzet azokkal a kiadásokkal, melyeket egy vendéglátóhelyen fizetnek ki üzleti partnerek vacsorája vagy ebédeltetése miatt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A korábban szántóként használt ingatlant kivették a művelési ágból, és a földhivatali nyilvántartásban „művelési ágból kivett közútként” szerepel. A terület tulajdonosa ezt értékesíteni tervezi. A vevő tervei szerint közút fog létesülni ezen a területen. Az értékesítés áfavonzatának meghatározása okoz némi fejtörést. Véleményem szerint az áfatörvény 259. § 7. pontja szerint építési teleknek minősül. Ezért a 86. § (1) bekezdés k.) pontja alá nem tartozik, tehát kívül esik az áfamentes körön, azaz a normál áfamértékkel (27%) adózik. Kérdésem: helyes következetésre jutottam-e?
Önerőből építkezésbe fogtunk. Vettünk egy bontásra ítélt házat, és az alapokig le is bontottuk. A helyére, és egy még egyszer akkora területre egyben egy új családi házat tervezünk felépíteni. Az új részt teljesen az alapoktól kezdve építik együtt a régi résszel, hiszen ott is elbontatunk mindent. Új falak, nyílászárók, tető, új közüzem kerül bevezetésre. A hőszivattyú miatt geoáramot vezetünk be, a régi gázcsövet kibontjuk. Az építkezés 300 négyzetméter alatti, egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységről van szó. Az e-naplót megnyitottuk. Nem generálkivitelezővel építtetünk, hanem külön szerződünk egyes nagyobb munkákra. Az építkezés befejezésekor tudomásulvételi eljárás keretében vehetjük birtokba az új házat. A kérdésem, hogy a nevünkre szóló építési szolgáltatásról, építési anyagokról, tervezői díjról, nyílászárókról, hőszivattyúról szóló számlákból maximum 5 millió forint erejéig jogosultak vagyunk-e az áfát visszaigényelni? Megítélésem szerint a többi feltételnek megfelelünk. Válaszukat előre is köszönöm! Németh Mariann
Tisztelt Szakértő! Az alábbi engedményezett követelésről szeretnék kérdezni, hogy vajon számlát kell-e kiállítanom, és ha igen, áfásan vagy áfamentesen? Az egyik ügyfelünknek van egy engedményezett követelése, amit kifejezetten bizonytalan megtérülésű követelésként vett meg, ki is fizette, egy folyamatban lévő perben érvényesíteni kívánt követelést tartalmazott. Ami lényeges: az eredeti jogosult, akitől ügyfelünk a követelést megvásárolta, felszámolási eljárásban volt hitelező, ahol a hitelezői igénye kielégítéseként ezt a peresített követelést kapta meg, tehát az ügyfelünk ennek a hitelezőnek a helyébe lépett, és viszi tovább a peres eljárást. Maga az engedményezés mindenben megfelel a jogszabályoknak, a Ptk.-nak és az áfatörvénynek is. Az engedményezett követelés, ami miatt folyik a per, egy meg nem fizetett bérleti díjról szól, ami áfás. A kérdésünk az lenne, ha a pert megnyernék, abban az esetben meg kell fizetni az engedményezés vételára és a kapott összeg közötti érték áfáját? Miután kifejezetten bizonytalan követelésként vette meg a cég a követelést, pernyertesség esetén biztosan többet kapnának, mint amennyibe a követelés megvásárlása került. Ügyfelünk – aki a követelést megvásárolta – nem tette áfássá az ingatlan bérleti díját a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tehát csak áfamentesen tudná leszámlázni. Ebben az esetben az ítéletre utalva fogok kiállítani áfás számlát? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy vállalkozó vendéglátással foglalkozik oly módon, hogy egy munkahelyen főz, ezt értékesíti a cégnek havonta egy számlában elszámolva/leszámlázva. A cég (amely a vállalkozástól ezt a vendéglátási szolgáltatást megvásárolja) a szolgáltatást saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetésként cafetériában adja. Kérdésem, hogy a vállalkozó hány százalékos áfa felszámításával adhatja el a szolgáltatását a cégnek? A cég részéről felmerült az, hogy ez a szolgáltatás nem tartozik a kedvezményes, 18 százalékos kulcs hatálya alá, mivel munkahelyi étkeztetésnek minősül, így csak 27 százalékos áfával számlázható le. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a tulajdonában lévő ingatlant értékesíti. Az ügylet fordított adózású (használt ingatlan, adókötelessé tétel, adóalanyok a felek). A vételár kifizetése szerződés szerint az alábbiak szerint történik: – A szerződés megkötésekor előleg utalása az eladó bankszámlaszámára. – Majd további két részletben, szintén az eladó bankszámlaszámára 2017.12.29-ig kell kiegyenlíteni a teljes vételárat. A foglaló után fizetett két vételárrészlet nincs nevesítve a szerződésben, és az sem, hogy az előleg vagy vételárrészletnek minősül-e. A birtokba adás, illetve a tulajdonjog-bejegyzés nem történt meg, az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés: "Eladó a szerződés aláírásával ahhoz járul hozzá, hogy a jelen adásvételi szerződés benyújtásával az Inytv. 47/A § (1) bek. b) pontja alapján a Földhivatal az eljárást vegye nyilvántartásba, és tartsa függőben az Eladói Bejegyzési engedély benyújtásáig, de legfeljebb 2018.01.17. napjáig. Eladó a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg külön nyilatkozatban köteles feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adni ahhoz, hogy Vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén minden további megkérdezés nélkül bejegyzésre kerüljön. (Bejegyzési engedély)." Kérdéseim a következők: 1. Az ingatlanértékesítés számlázása mikor, milyen dátumokkal kell, hogy megtörténjen? Áfa szempontjából mi a teljesítés napja? 2. Foglalóról/előlegről/részletről kell számlát kiállítani? 3. Sztv. szempontból mi az ingatlan kikerülésének napja?
1999-ben vett a bt.-m egy üzlethelyiséget 4,6 millió forint plusz áfáért. Meg akarom szüntetni a bt.-t, és úgy gondolom, én mint magánszemély megvenném 8 millió forint körüli összegért az üzlethelyiséget. Kérdésem: kell-e még a bt.-nek áfát fizetni, mivel a nyilvántartás szerint 100 forint értékű az ingatlan? Vatai Imre
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték