7056 találat a(z) ÁFA cimkére
Ingatlanértékesítés – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő!! A következőben szeretném a segítségüket kérni: A 2016. 01. 01-től érvényben lévő jogszabályok alapján az új építésű ingatlan értékesítésének áfája 5 százalék, ha megfelel a törvényben előírt kritériumoknak az ingatlan. A kérdésem, hogy ha van egy cég, amely magánszemélyeknek, illetve cégnek épít ingatlanokat, vállalkozási szerződést kötnek az ingatlanépítésre, tehát nem lakást értékesítenek, hanem csak felépítik, akkor a 27 vagy az 5 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni a kiállítandó számláknál? Pontosan mely esetekben lehet az 5 százalékos kulcsot alkalmazni? Köszönettel: Máté Szilvia
Számlázás
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó átlépte év közben, 2015 szeptemberében a 6 millió forintos áfa értékhatárt. Ez december végén derült ki. Jól értelmezzük a törvényt, hogy annak a számlának lesz már áfatartalma, amellyel átlépte a 6 millió forintos értékhatárt? Hogyan tudja módosítani a már kiállított számlákat? Helyesbítő számla megfelelő, ami a következőképpen lenne kiállítva: teljesítési időpont az eredeti lenne, a számla kelte: 2016.01.06., a fizetési határidő szintén az eredeti lenne. A számlán eredetileg például 200 000 forint szerepelt, ebből visszaszámoljuk az áfát és a nettó értéket, így a nettó összeg 157 480 forint, az áfa 42 520 forint, a bruttó összeg 200 000 forint. Mivel ez az összeg került kifizetésre. Jól értelmezzük a törvényt? Válaszukat köszönjük.
Ingatlanértékesítés áfa II.
Kérdés
Tisztelt Bartha László! "Ingatlanértékesítés áfa, 2015.12.06. Bartha László" válaszához kapcsolódó kérdés 2011. június hónapban vásároltunk egy lakóingatlant 20 millió forint plusz 5,4 millió (áfa) forint értékben. Az áfát júniusban visszaigényeltük, mert bérbeadás céljából vettük az lakóingatlant, és a bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. Július és augusztus hónapokban felújítottuk az ingatlant 5 millió forint plusz 1,35 millió áfa értékben, az áfát szintén visszaigényeltük. 2011. szeptember hónaptól az ingatlant áfásan bérbe adtuk. 2016-ban eladjuk bérlőnknek az ingatlant 30 millió forint értékben (ingatlanértékesítés tekintetében nem választottunk áfakötelezettséget) áfamentesen. A vevő úgy fog fizetni, hogy 20 millió forint hitelt vesz fel (a bank közvetlenül nekünk fogja utalni az összeget), 10 milliót pedig átutal részünkre. Az adásvételi szerződés kelte: 2016. 05. 02. A birtokba adás napja: amikor a teljes vételárat kiegyenlíti a vevő, legkésőbb 2016. 12. 31., de természetesen a bérlő nem költözik ki a vételár kiegyenlítéséig, azonban 2016. május 2-átől bérleti díjat nem fizet. 1. Életbe lép az áfatörvény 136. paragrafusa, a 240 hónapos figyelési idő. Mi lesz az ügyletben a teljesítés napja? Hogyan kell kiszámolni a befizetendő áfát, figyelemmel a vásárlásra és a felújításra is? Melyik időszak áfabevallásában kell bevallani? A kifizetés a következőképpen alakul: 2016. 05. 02. – 1 millió forint előleg, 2016. 08. 31. – 5 millió forint, 2016. 09. 30. – banki hitel 20 millió forint, megérkezik: 2016. 11. 30. – 4 millió forint. 2. Megegyezhetnek a partnerek, hogy a 2016. 05. 02-ától nem kell bérleti díjat fizetni az áfa és az adóhivatal szempontjából? Vagy ezáltal ingyenesen jut előnyhöz a vevő? Igazából az adóhivatal már nem jut bérbeadásból áfához, viszont az eladás miatt sem kapja még meg az áfát, mert a birtokba adás később lesz. Köszönettel: Izsó Krisztina
Leltárhiány – áfa, könyvelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely az árubeszerzéskor a beszerzést 814 ELABE-re könyveli, és év végén a készletértéket leltározás alapján veszi nyilvántartásba az ELÁBE csökkentésével. A leltárhiány konkrét könyvelési tételeire lennék kíváncsi, és arra, hogy ha áfafizetési kötelezettség keletkezik, mert az áfatörvény értelmében ez a hiány termékértékesítésnek minősül, akkor annak hogy néznek ki a könyvelési tételei? Hiszen, ha ez termékértékesítés, de nem folyik be bevétel, akkor hogyan kell ezt kezelni? Például a hiány beszerzési értéke 100 + 27 áfa. Ebben az esetben mik a konkrét könyvelési tételek? Köszönettel.
Harmadik országból beszerzett termék áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaság harmadik országból szerez be terméket, amelyet egy vámügynök segítségével Németországban vagy Szlovéniában helyez szabad forgalomba, majd ezt követően Magyarországra szállíttatja, és feldolgozza. Az alábbi kérdésekre vonatkozóan szeretném kérni szíves segítségüket: 1. Az áfabevallásban mely időpontban, milyen bizonylat alapján és mely árfolyam használatával kell a beszerzéshez kapcsolódó áfát beállítani? 2. Az áfa alapja milyen tételeket kell hogy tartalmazzon? 3. A kapcsolódó 60-as bevalláson milyen kódot kell alkalmazni ahhoz, hogy az adóhatóság azt ne kifogásolja? 4. Van-e különbség a vámügynök segítségével bonyolított fenti ügyletek között a Németországban, illetve a Szlovéniában történő vámolásnál a társaság áfabevallásban alkalmazott gyakorlatára vonatkozóan? Segítségüket köszönöm.
Közösségi termékértékesítés II.
Kérdés
Előző kérdésemhez kapcsolódóan: 1. Az EU-s partner jogosult-e a magyar adóhatóságtól az áfás számla áfatartalmát visszakérni? 2. Ha igen, és 5 év múlva a birtokaadáskor megvalósul a közösségi adómentes értékesítés, illetve az eredeti áfás számla helyesbítése, mi a teendő a már visszakapott áfával?
Felülmúlta magát az áfa, és fehéredett is
Cikk
A költségvetésnek 2015. január–november hónapban általános forgalmi adóból 5011,8 milliárd forint bruttó bevétele keletkezett, amely a 2014. évi bázisértéket 291,7 milliárd forinttal (6,2 százalékkal) múlta felül – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
Civil szervezet esete az áfával
Cikk
Mi az? Áfaalany is meg nem is; van is adókötelezettsége, meg nem is; kell is számlát kibocsátani, meg nem is. Mi sem egyszerűbb: ez a civil szervezet. Nem tudja, mi a teendője, ha értékesít, ha szolgáltat, ha beszerez, ha adományt kap? Bizonytalan? Olvasson.
Megint többet adóztunk, sokkal
Cikk
Mintegy 665 milliárd forinttal több adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés az előző év első tizenegy hónapjához viszonyítva – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Hamis a baba – százmilliárdos károk, és az áfa is bánja
Cikk
Éves szinten csaknem másfél milliárd eurónyi (434 milliárd forint) adóbevételtől esik el az EU a hamisított játékoknak köszönhetően. A problémát az is súlyosbítja, hogy a játékszektort érintő hamisítások miatt az elmúlt években összesen több mint 13 ezer ember vesztette el az állását. A hazánkat érő kár évente átlagosan 3,41 milliárd forint, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának jelentéséből.
Katából evába
Kérdés
Egy 2015-ben kisadózó egyéni vállalkozó 2016. 01. 01-től az evát választja. (Egy egyszemélyes kft.-ben pedig egyedüli tulajdonos is). 1. kérdés Hogyan minősíthető az a számla, amelyet még kisadózóként állított ki – nem készpénzes –, a teljesítés időpontja is kisadózói időszakra szól még, de a pénzügyi teljesítés már az evás időszakra fog esni? Hogyan adózik? Valamint hogyan alakul az áfakötelezettsége, miután áfakörbe általános feltételekkel régebben bejeletkezett? Azaz kell-e neki áfát bevallania és fizetnie a 2016-os pénzügyi teljesítésű számlák után vagy sem, hiszen a számla kiállítási és teljesítési időszaka az áfás kisadózói működés idejére esik, viszont a pénzt már, mint evás egyéni vállalkozó kapta meg? (A 2015-ös teljesítési időpont és 2015. december 31-e között még nincs 45 napos különbözet.) 2. kérdés Mint evás kft.-tagnak, valamint evás egyéni vállalkozónak hogyan alakul a társadalombiztosítása, és mit kell tenni annak érdekében (bejelentések, bevallások stb.)?
Áfabevallás M lapjának kitöltése pénzforgalmi áfa esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Havi bevalló pénzforgalmi áfás társaság 1565M lapjának kitöltéséhez kérem a segítségüket. Az eladó építészeti tervezési tevékenységről állított ki számlát. A számla áfatartalma több mint 1 millió forint. A vevő csak részletekben tudott fizetni, első alkalommal 1 millió, aztán 6 millió forintot, a fennmaradó félmilliót edig majd még ezután utalja. Kérdésem, hogy erről a számláról az áfabevallás M lapján hogyan kell adatot szolgáltatni, hogyan kell bevallani? 1. Az első részlet beérkezése hónapjának bevallásában fel kell tüntetni a számla teljes ellenértékét, 5,9 millió forint adóalapot és 1,6 millió forint áfát, vagy semmit, tekintve, hogy a részkiegyenlítés áfatartalma nem éri el az 1 millió forintot? 2. A második részlet beérkezése hónapjára kell a teljes nettót és áfát beírni, tekintve, hogy ennek a részletnek az áfatartalma eléri az 1 millió forintot, vagy csak a ténylegesen befolyt, és a bevallás főlapján bevallott nettó plusz áfa összeget? 3. Végül a majdani harmadik részletnél semmit, mert az mindössze 0,5 millió forint lesz. Ellentmondást érzek a főlap és az M lapok között, mert pénzforgalmi áfánál a főlapon a ténylegesen befolyt összeget kell nettóra és áfára megbontva kötelezettségként szerepeltetni, az M lapon pedig magáról a számláról kell adatot szolgáltatni, és az annyi, amennyi, függetlenül a részteljesítésektől! A 1565-ös bevallás kitöltési útmutatója sem igazán segített ebben a kérdésben. Tisztelettel: KSI
Egyéni vállalkozási tevékenység megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kedves Sinka Júlia! Hálásan köszönöm az "egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése" kérdésre adott segítő válaszát. Abban kérném szíves segítségét, ami számomra nem egyértelmű, hogy az egyéni vállalkozás szüneteltetésének ideje alatt a kisvállalkozói kedvezmény "futamideje", illetve a visszaigényelt áfa "futamideje" alatt sem nyugodott? (Ezt hol találom?) Azt gondoltam, hogy a szünetelés idejétől megállt, és, ha újra indulna a vállalkozás, akkor onnan folytatódna, illetve, ha befejeződne, akkor is a szüneteléskor megállt állapot állna be. Tisztelettel és köszönettel.
Személygépkocsi áfa
Kérdés
Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésben. Autókereskedéssel foglalkozó gazdasági társaság vásárolt egy személygépkocsit – különbözeti áfával – saját használatra. Állományba vette a tárgyi eszközök között, a cégautóadót megfizette, bérbeadásra használta. Most értékesítené ezt a személygépkocsit. A kérdés az, hogy ez a tárgyieszköz-értékesítés áfás vagy áfamentes? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatban a következőkben várnám szakértői válaszukat: 2009-ben alakult vállalkozás alakuláskor az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg. Mind a bérbeadásra, mind pedig az értékesítésre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az alakulás évében irodát vásárolt, melynek áfáját levonásba helyezte. Még ebben az évben felújította az irodát, a felújításhoz kapcsolódó áfát szintén levonta. 2015-ben, év végével úgy döntött hogy a 2016-os évre alanyi mentességet választ mind a bérbeadásra, minsd az értékesítésre. Tervezi az ingatlan eladását. És itt jönne a kérdésem: – Hogyan kell számláznia abban az esetben, ha magánszemélynek értékesít (áfásan vagy mentesen), és hogyan, ha cégnek? Mi lesz a 2009-ben levont áfával? Van figyelési határidő, 240 hónapos? Várom szakértői válaszukat. Tisztelettel: Györe Sándorné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
