7760 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. lízingel egy személygépkocsit, a lízingbeadó egy bank, a szerződés megnevezése nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés. A lízingszerződésben szerepel induló részlet (10%), fizetési ütemezés szerint havi tőketörlesztés és kamat, maradványérték. A tőketörlesztéseket (induló és havi egyaránt) a bank áfásan számlázza, és tájékoztatása szerint a kft.-nek kell az eszközök között kimutatnia a lízingelt eszközt. Kérem véleményüket a fenti eset helyes számviteli és áfatörvény szerinti megítéléséről. Üdvözlettel: Pintér László

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Városi önkormányzat mint bérbeadó bérbe adott egy ingatlanrészt vendéglátó kft. mint bérlő részére. Az ingatlan többi részét (a szerződéses jogviszony fennállása közben) az önkormányzat által alapított (mint tulajdonos) városüzemeltetési nonprofit kft. üzemelteti. A teljes ingatlanra vonatkozóan a közüzemi szolgáltatások első számú igénybe vevője a városüzemeltetési nonprofit kft., és az önkormányzattal bérleti jogviszonyban álló vendéglátó kft. továbbszállítás útján kapja a közművi szolgáltatásokat almérőkön keresztül. Mivel a városüzemeltetési nonprofit kft. számol el az energiaszolgáltatókkal, ezért a továbbszámlázást is ő végzi el a bérlővel szemben. Miután mind az önkormányzat, mind a kft. ingatlan-bérbeadási tevékenysége az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdésének l) pontja alá esik, a közüzemi szolgáltatások díját ugyancsak járulékos költségként a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerint áfamentesen számlázhatja a városüzemeltetési kft. (kvázi bérbeadóként), ha nem is ő a bérbeadó, hanem a tulajdonosa, az önkormányzat? Vagy önálló tevékenységként áfatartalmú számlát bocsáthat ki a városüzemeltetési kft. a vendéglétó kft. (bérlő) részére? Ismereteink szerint energiafelügyeleti engedély nélkül senki nem folytathat önállóan energiaszolgáltatási tevékenységet. Tudjuk, hogy eléggé rendezetlen állapottal állunk szemben, de ez a múltbeli valóságos helyzet. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-ben van egy tárgyi eszköz, melynek a beszerzési értéke 8 millió forint volt. Több éven keresztül értékcsökkenést számoltunk el rá. Most jelenleg 3,5 millió forint az értéke. Értékesíteni szeretnénk, és néztük a piaci értékeket, ami alapján jó, ha 500 ezer forintért el lehetne adni. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan kell a könyvelésben módosítani a tárgyi eszköz értékét (kontirozással), hogy valós értéken szerepeljen és a kivezetés is számvitelileg helyes legyen, illetve milyen hatása van a társasági adóra, esetleg áfára? Várom válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő kölcsönzésével foglalkozik, mely fordított áfa alá tartozó tevékenység. A partnerek közötti munkaerő-kölcsönzési megállapodás alapján plusz havi bérleti díj jár a kölcsönbeadónak a kölcsönzött dolgozó kölcsönbevevő általi végleges átvétele esetén. 1. Ennek a plusz havi díjnak áfamegítélésében vagyok bizonytalan. Megítélésem szerint e díj jutalom, jutalék, sikerdíj, mely egyrészt szolgáltatási ellenértéknek minősül az áfatörvény 13. §-a alapján, másrészt az áfatörvény 70. §-a alapján – véleményem szerint, mint járulékos szolgáltatás – osztja a fő szolgáltatás, azaz a munkaerő-kölcsönzés adójogi megítélését, azaz a 142. § szerinti fordított áfa hatálya alá tartozik. Helyes a megítélésem? 2. Amennyiben egy fordított adózású ügylethez kapcsolódóan – például az áfatörvény 142. §-a szerint a szolgáltatási, szerelés-kivitelezési szerződés megszakítása, felmondása esetén – a felek a szolgáltatónak, kivitelezőnek járó kártalanításban állapodnak meg, akkor a kártalanítási összeg önálló eseményként úgynevezett egyenes adózású, avagy a szolgáltatási szerződés "hozadékaként", járulékos díjaként fordított adózású ügyletként számlázandó? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogyha egy cég jubileumi vagy más hasonló ünnepséget tart és ebből az alkalomból lufikat vásárol/ugrálóvárat bérel, más szórakoztató elemeket helyez el, melyeket részben a lakosság is látogathat, akkor elszámolhatóak-e ezen költségek, illetve levonható-e ezekből az áfa? Van-e bármilyen közteher jellegű költség ezzel kapcsolatban, mely a céget terheli? Étel és ital fogyasztását a vállalkozás nem biztosítja. Van különbség a kérdésre adott válaszában akkor, ha a rendezvényt a lakosság nem, csak a cég dolgozói/meghívott vendégei és családtagjai látogathatják? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaságiadó-alany, alkatrész-kereskedési tevékenységi körrel rendelkező kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, aki a cég kereskedelmi tevékenységében is közreműködik, halláskárosodás miatt egy hallókészüléket kíván vásárolni, ami körülbelül 400 ezer forintba kerül. (Mivel enélkül nem tudja ellátni a feladatkörét a kft-ben.) Kérdésem: a hallókészülék beszerzése elszámolható-e a kft. költségei között, áfalevonási lehetőség kapcsolódik-e, illetve van-e valamilyen közteher (szja, eho), amit. a kft.-nek bevallani, illetve fizetni kell? Előre is megköszönve válaszukat tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Harmadik országból vagy az Európai Unió más tagállamából beszerzett alapanyag rossz minőség okán történő selejtezése esetén keletkezik-e a belföldi székhelyű vállalkozásnak általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettsége? Változtat-e az ügylet megítélésén, ha a selejtezés költségeit a partner fizeti? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Ügyfelünk (az általános szabályok szerint áfaalany) 2015 áprilisában vásárolt egy üzlethelyiséget. Az eladó cég adószámából látjuk, hogy az általános szabályok szerinti áfaalany. A számlát anno nulla százalékos áfával állította ki, ha jól gondolom, akkor ő nem volt bejelentkezve az áfa hatálya alá ingatlanértékesítés tekintetében. Az ügyfél így nem is szerepeltette az áfabevallásában (mivel a számla nem fordított adózásos volt) A vásárláskor bérlő is volt, amely tovább működött pár hónapig (a mi ügyfelünk bejelentkezett bérbeadás tekintetében áfa alá). A bérleti díjat áfásan számlázta ki; jó ez így? Most júliusban ügyfelem eadta az üzlethelyiséget, tegnap kaptuk meg könyvelésre a számlát, amelyet áfásan állított ki. Ez így biztos nem jó. A tevékenységei között sem szerepel a 6810-es TEÁOR, és nincs is bejelentkezve ingatlanértékesítés tekintetében áfa alá. Szerintem le kell sztornózni a számlát, és áfa nélkül kell kiszámlázni, de 0 százalék áfával, vagy forítot áfával? Mivel nem volt fordított áfás a vételkor a számla, szóba jöhet a 240 hónapos figyelés (az ő tulajdonában 27 hónapig volt az ingatlan), és keletkezik arányosítással fizetendő áfa? Egy másik ingatlanértékesítésnél a következő a helyzet. Ugyanez a kft. 2015 júniusában vásárolt magánszemélytől ingatlant, székhely létesítése céljából. Csak adásvételi szerződés volt, az árnak áfatartalma nem volt, mivel magánszemély volt az eladó. Ingatlanbecslő megállapította a telekrész értékét a vételárból. Most alapítottak egy másik kft.-t (tulajdonosok ugyanazok), amely vagyonkezeléssel fog foglalkozni. Azt tervezik, hogy eladják ennek a másik kft.-nek ezt az ingatlant. Hogyan kell kiállítani a számlát, jól gondolom, hogy mivel használt ingatlan, nem áfásan, de vajon fordított áfával vagy 0 százalékos áfával? Van-e 240 havi figyelés és fizetendő áfaarányosítás? Meg tudnának még erősíteni abban is, hogy jól gondolom-e, mivel ugyanazok a tulajdonosok és ügyvezetők is mindketten, mindkét cégben, kapcsolt vállalkozás lesz a két kft.?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!

Kérdés

Tisztelt Cím! Egyéni vállalkozás üzlethelyiségét 2006. évben vásárolta áfásan, 2017. augusztus 8-án értékesítette. A figyelési időszak miatt a le nem telt hónapok alapján áfa került felszámításra, melyet az eladó a számlán feltüntetett. Kérdés helyesen került-e a számla kiállításra? Tisztelettel Önadózó Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: van-e lehetőség visszaigényelhető áfa kiutalásának kérésére felszámolás, illetve végelszámolás alatt, vagy azt csak a záró bevallásban lehet kérni? Köszönöm válaszát

Kérdés

Tisztelt szakértő! Ügyfelem magánszemélyként Norvégiában járt turistaként. Hazafelé a határátlépésekor a nála levő számla alapján visszatérítették a vásárlásaiban foglalt áfát. Van Magyarországon valamilyen elszámolási kötelezettsége a NAV felé? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 3,5 tonna alatti gépjárművel (furgonnal) végez árufuvarozást. Esetenként Lengyelországba is szállít, ahonnan a munkavállaló szállásdíjról hozott a cég nevére szóló számlát (300 PLN=nagyjából 22 000 Ft= 71 euró). A számla áfát tartalmaz. Kérdésem, hogyan kell elszámolni? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Kérném, szíveskedjen segíteni abban, hogy a 1653 A lap 7. sorában kitett x jelölés hatással van-e a mezőgazdasági tevékenység nyílatkozatára is. Ügyfelem áfás őstermelő, mindig tételes elszámolás alapján készítettük el a bevallását. 2016-ban a leadott anyag alapján az őstermelésből nem volt 600 ezer forintot meghaladó bevétele. Az alap bevallásában csak az önkormányzattól kapott tiszteletdíjat tüntettük fel, és ehhez jelöltük a 10 százalékos költségelszámolást. Később, a bevallás leadása után vette észre az őstermelő, hogy egy permetezőt eladott, hozta számlát róla, az áfát önrevízióval rendeztük. A 1653-as bevallásban megtettük a nemleges nyilatkozatot az őstermelés bevételéről, viszont az 53-as A lap 7. sorából nem töröltem a nyilatkozatott. Az ellenőrzés most azt kérte, hogy adjunk be önrevíziót, hogy az őstermelésre is ugyanaz az elszámolás érvényes, mint amit az első alapbevallásban tettünk. Kérdésem, hogy valóban így van-e, és hol van ez az szja-törvényben leírva? Nagyon várom mielőbbi segítségét! Tisztelettel: Kutasi Gabriella

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jogdíj bevételnek tekinthető-e?

Szipszer Tamás

adószakértő

Átalányadóból kiesés

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfamegosztás szochokedvezmény igénybevétele esetén

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink