Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem, egy ügyvédi iroda nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit 20 millió forint értékűt. Az áfát szeretné visszaigényelni. Kérdésem, hogy a szerződésben mire figyeljek, továbbá milyen dokumentumokra van szükség, hogy a NAV utólag ne állapítson meg áfahiányt, illetve a szerződést ne minősítse át zárt végű lízinggé? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. raktárt bérel, ahol a kereskedelmi (áfás) tevékenységéhez szükséges árukészletet tárolja. Ha a bérbeadó a nem lakóingatlan bérbeadását nem tette áfássá, abban az esetben is levonható a bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája a bérbevevő részéről? Ha a bérbeadó végez felújítást a bérbe adott ingatlanon, ő is levonhatja az áfát? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó nem kér bérleti díjat (nem tette áfássá a bérbeadást), és a bérbevevő felújítja a raktárt? Ekkor is levonhatja a beruházás áfáját? Köszönöm válaszát.
Indiai partnerünk csak fűnyíró alvázat szeretne vásárolni magyar székhelyű társaságtól. Az alvázat a magyar cég egy kínai cégtől vásárolja, és adja el az indiai partnernek, erről az indiai partnernek is tudomása van. Közvetlenül Kínából szállítanák Indiába a magyar székhelyű társaság által a kínai cégtől megvásárolt, és az indiai cégnek értékesített fűnyíróalvázat. Tehát a magyar cégnek számlázna az eladó kínai cég, a magyar cég számlázna az indiai vevő részére, az áru útja Kína–India, Magyarországra nem kerül az áru. Előre fizetne az indiai vevő a magyar társaságnak. Kérdéseim: – A szerződéskötéskor mire kell különösen odafigyelni, hasonló ügyletek esetében milyen paritás a szokásos? – Milyen számlát kell befogadni és kibocsátani, hol, mely sorokban kell szerepeltetni az áfabevallásban? – Számvitelileg hogyan kell elszámolni?
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves véleményüket. Belföldi gazdasági társaság – melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása – már rendelkezik lakóingatlannal. A lakóingatlan-értékesítés, -bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be az általános forgalmi adó hatálya alá, tehát mindkét tevékenység esetében áfamentesen jár el. Vásárolna most egy lakóingatlannak nem minősülő ingatlant. A lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében bejelentkezne az adásvétel előtt kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá. Így a vásárolt lakóingatlannak nem minősülő ingatlan áfáját levonásba helyezné. Megteheti-e ezt? Segítségüket előre is köszönöm: Tisztelettel: Gyerő Szilvia
Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!
Internetes kereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozás vevői többnyire magánszemélyek, és a teljes vételárat előre kell megfizetniük. A terméket ezt követően körülbelül két hét múlva postázzák, futárszolgálattal. Hogyan kell számlázni a kapott előleget, és milyen áfafizetési szabályokkal kell tisztában lennie a vállalkozásnak? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László adószakértő válaszolt.
Havi áfabevalló egyéni vállalkozó a tevékenységét 08.30-ától szünetelteti. 08.29-ei teljesítési dátummal a készleteit eladta, leszámlázta, de ennek ellenértéke csak szeptemberben folyt be a bankszámlára. Mikor kell az említett bevételben lévő áfát bevallani és befizetni? Ugyanennek az egyéni vállalkozónak van egy olyan 08.29-i keltezésű közműszámlája, mely 07.22-08.21. időszakra vonatkozik, és a fizetési határideje (így a teljesítési időpontja is) 09.18. Mikor (melyik havi áfabevallásban) lehet az említett számlában lévő áfát levonni?
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vendéglátóipari kft. üzletet vásárolt 2010-ben magánszemélytől. 2015-ben tevékenységváltás miatt az üzletet kiadta, és más tevékenységből származó bevétele meghaladta az alanyi mentes határértéket, így áfássá vált, a bérbeadásra a tárgyi mentességet választotta. Kérdésem, hogy ha ezen üzletet értékesíti, kell-e áfát felszámítania? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm az alábbi kérdésre adott pontos válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_21_Ostermelo_oew#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Ennek kapcsán lenne még egy kérdésem: milyen adózási módot választhat az őstermelő pontosan, és melyiknél mi szerint adózik? Említette a kompenzációs felárat, ebben az esetben hogyan kell adózni, vagy ez csak az áfastátuszt határozza meg? Adózásra, ha jól olvastam, átalányadózás lehet, vagy 10 százalékos költséghányaddal; ez összefügg a kompenzációs felárral? Nagyon köszönöm a válaszát! Most kívánjuk kiváltani az őstermelői igazolványt, és még nem értünk mindent pontosan!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság folyamatos lakossági és közületi távhőszolgáltatást végez. Év közben havonta előlegszámlák készülnek, a végleges, fogyasztott hőmennyiség elszámolása évente egyszer (tényleges leolvasás alapján) történik. A számla kötelező adattartalmát esetükben a 2013. évi CLXXXVIII. számú, az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény is szabályozza. Az elszámolásról készített számla kelte 2017.08.10., fizetési határideje 8 nap, adattartalma pedig a következő egy példával: Hődíjelőleg-visszavét (2016.09.01-2017.07.31.) - 110 000 Ft Alapdíj (2017.08.01-2017.08.31.) 10 000 Ft Ténylegeshődíj-elszámolás (2016.06.30-2017.05.16.) 77 915 Ft Kérdésem: a fenti adattartalmú számlán helyesen milyen időpontot kell feltüntetni az áfateljesítés időpontjaként? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Közraktározási folyamattal kapcsolatos könyvelési lépésekben kérném a segítséget. Cégünk kétféle esetben szeretne a jövőben közraktárjegyet használni 1. Megveszi a termelőtől a közraktárjegyet, és később, mikor szüksége lesz rá, beváltja a lerakott árura. 2. A közraktár hitelező bankként finanszírozza a termelőnek a letett áru értékét, és ha az határidőre nem fizeti vissza a hitelt, a közraktár elárverezi a készletet Az 1. folyamatot számvitelileg a következő módon kezelnénk. A letevő forgatással átruházza cégünkre a közraktárjegyet. (Fontos kérdés, hogy ebben az esetben áfakötelezettség van-e?) A letevő szállítót könyveljük az értékpapírral szemben, a számla bekerül a fizetési programba, és elutalják a bankból. T 37 – Közraktárjegy (letétbe helyezett áru értéke) plusz áfa? K – Szállító (454) T Szállító (454) – K Bank (384) Ezzel egy időben a közraktárjegyről DMS lapot kell kiállítani a közraktárjegy tartalmának megfelelően. A közraktári folyamatban, mikor az árujegyet beváltják és a készletet elszállítják, az eredeti letevő köteles a számlát kiállítani a közraktárjegyen szereplő mennyiségről. Itt is kérdés az áfarelevancia. Az áru jellege miatt előfordulhat, hogy a megrendelt mennyiség eltér a bevételezett mennyiségtől (például nedvességtartalom csökkenése miatt). A számlázott mennyiség a közraktárban eredetileg betárolt mennyiségről szól – a keletkezett különbözetet valamilyen módon el kell számolni tárolási vagy egyéb veszteségként?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az értékesítés formájával és az áfával kapcsolatos lenne. A feles bérleti szerződés értelmében annak díját – megállapodás alapján – terményben egyenlíti ki a bérlő. A bérbeadó a terményt cégünk felé értékesíti. Mivel őstermelői tevékenységet nem végzett ezzel a terménnyel kapcsolatosan, őstermelőként ezt nem értékesítheti felénk, kompenzációs felárra ezzel kapcsolatosan nem jogosult (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy akkor hogyan értékesítheti a terményt? Felvásárlási jegyet így nem állíthatok ki, akkor csak egy szerződés alapján történjék a vásárlás, és így nem kell kiállítani más dokumentumot, vagy mégis ki kell állítani bizonylatot, de milyet? Az elszámolásban a magánszemély 8-as adószámával értékesít? Mivel kukoricáról van szó, ami fordított áfás, van-e itt valamelyik félnek áfafizetési kötelezettsége? Nekem mint cégnek van-e jelentési kötelezettségem a 1708-as bevalláson? Köszönöm válaszát.
Társaságunk személygépkocsit szeretne lízingelni nyílt végű lízinggel. Hogyan "viselkedik" az áfa a lízing esetében?
A bíróság ítéletében nem állapíthatja meg a számla szerinti gazdasági esemény hiányát, ha ezt az adóhatóság határozatában nem vitatta – mondta ki határozatában a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. még alanyi adómentes státuszban, áfa nélkül alkatrészeket számlázott ki egy magánszemély felé. Minőségi kifogás miatt az áru egy részét visszavételezte, amiről jóváíró számlát állítana ki. Azóta azonban a cég átlépte az alanyi mentességre jogosító bevételi határt, tehát már áfakörös. Ebben az esetben a jóváíró számlát már áfatartalommal kell kiállítani? (Én azt gondolnám, hogy igen, ugyanakkor mintha ezzel előnyhöz jutna a vállalkozás, hiszen olyan áfát vonhat le, amit nem fizetett meg.) Köszönettel várom válaszát!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték