7760 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Személyszállítási alvállalkozói szerződést köt két magyar székhelyű cég. Az alvállalkozói szerződés szerint EU-s országba végez személyszállítási tevékenységet az alvállalkozó. A megrendelő és a fővállalkozó közötti elszámoláskor nem számítanak fel áfát. A fő- és az alvállalkozó között kell áfát felszámítani ebben az esetben? Közvetített szolgáltatás esetén hogyan járjunk el? Az alvállalkozó hogyan számlázhatja le a külföldön megfizetett adót (például a Horvátországban megtett útszakaszra eső árbevétel arányában fizetett adót)? Válaszukat előre is köszönöm!

Cikk

Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kérni a segítségét. A 2016. évben adott egy negyedéves áfa bevalló szolgáltató cég, amely munkaerőt kölcsönöz egy erre szakosodott cégtől. A kiállított számlák teljesítési dátuma mindig a tárgyhót követő hónap 5. napja. A számlák FAD-osan kerülnek kiállításra. December hónapban alanyi adómentességet választott a szolgáltató cég. A decemberi időszakra vonatkozó munkaerő-kölcsönzési számla teljesítési dátuma 2017. 01. 05., tehát a számla teljesítési időpontjában a szolgáltató cég már alanyi mentes, viszont a beérkező számla még mindig FAD-os. Mi a teendő ilyen esetben? Le kell-e rontatni a számlát? Vagy hogyan kell bevallani az így keletkezett áfát egy már alanyi mentes cég esetén? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás fő tevékenysége: villanyszerelés. Ausztriában nem adóalany (magánszemély) részére dolgoztunk. Kérdésünk: 27 százalékos áfát kell-e felszámítani és a bevallást hogyan kell elkészíteni? Decemberben egy nagyobb munkánál alvállalkozóként dolgoztunk. A számlát a fővállalkozó kérésére 27 százalékos áfával állítottuk ki, az adó összege 1 millió forintnál több, a számlát ki is egyenlítették. Januárban jelezték, hogy a munka fordított adózás alá tartozik, így az áfás számláról egy helyesbítő számlát készítettünk és egy újabb számlát fordított adóval. Kft.-nk negyedéves áfabevalló. Kérdésünk, hogy az áfabevallásnál a fenti tételeket hogyan szerepeltessük? Válaszukat köszönjük!

Cikk

2017. január 1-jétől hatályba lépő változások alapján az internet-szolgáltatások vonatkozásában módosult az adókulcs. Az Áfa tv. 3/A. melléklete II. részének 3. pontja alapján az “internet-hozzáférési szolgáltatás” 18%-os kedvezményes adókulcs alá esik.

Kérdés

Az ingatlanügynöki jutalékot minden esetben áfásan kell számlázni (a számlázó az áfa hatálya alá az általános szabályok szerint jelentkezett be), vagy attól függően, hogy az adásvétel áfás vagy áfamentes?

Cikk

A Magyar Fürdőszövetség – tagságának egységes támogatásával – kezdeményezte a kormánynál, hogy a jelenleg érvényes 27 százalékról 18 százalékra csökkenjen a fürdőszolgáltatások áfakulcsa 2018. január 1-jétől.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! A következőkben kérném állásfoglalásukat. Cégünk szakszerviz, de emellett használt személygépkocsik értékesítésével is foglalkozunk. A használt személygépkocsi értékesítésére a különbözeti (árrés-) adózási módot alkalmazzuk. Az új közlekedési eszköz fogalmi meghatározása között az alábbi két dolog vagylagos teljesülése is szerepel: – az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 6 ezer kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől legfeljebb 6 hónap telt el. Ennek értelmezésével akad problémánk. Az új gépkocsi fogalmának egyik kritériuma, hogy a személygépkocsi 6 hónapnál fiatalabb legyen. Kérdésünk: – A 6 hónap a külföldi első forgalomba helyezés és az adásvételi szerződés időpontja között értendő, vagy a külföldi első forgalomba helyezés és a magyarországi első forgalomba helyezés között? – A 6 ezer kilométeres korlát is az adásvétel vagy a magyarországi forgalomba helyezés pillanatában vizsgálandó? (Időben eltérhet az adásvétel dátuma a magyarországi forgalomba helyezés dátumától.) Kérdésem továbbá az, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetekben? 1.) Az EU-ból cégtől (közösségi adóalanytól, viszonteladótól) továbbértékesítési céllal vásárolt használt személygépkocsit különbözeti áfásan értékesítsük-e? Az eladó normál közösség adóalany, de viszonteladó. Ebben a esetben az A60-as összesítő nyilatkozaton a beszerzést nem kell feltüntetni a 02-es lapon. 2.) Az EU-ból cégtől (közösségi adóalanytól) vásárolunk továbbértékesítési céllal használt személygépkocsit. Az eladó normál közösségi adóalany, de nem viszonteladó. Ez normál közösségen belüli termékbeszerzés? A közösségi adóalany áfa nélkül számlázza az autót, cégünk ennek áfáját a 65-ös áfabevallásban beállítja fizetendő és levonható áfaként, és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetjük, mint EU-s beszerzés. Ugyanakkor 27%-os áfakulccsal értékesítjük itt, belföldön a személygépkocsit. 3.) EU-ból magánszemélytől vásárolunk továbbértékesítési céllal használt személygépkocsit. Magyarországon különbözeti áfásan fogjuk értékesíteni, és szintén nem szerepeltetjük az A60-as nyomtatványon, mint EU-s beszerzést. 4.) EU-ból magánszemélytől vásárolunk továbbértékesítési céllal új ( az áfa tv értelmében újnak minősülő ) szgk-t. Beszerzéskor ennek áfáját a 65-ös áfa bevallásban beállítjuk fizetendő és levonható áfaként és az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetjük, mint EU-s beszerzés ? Ugyanakkor 27 %-os áfa kulccsal értékesítjük itt belföldön a személygépkocsit. Az A60-as bevallásban fel kell tüntetni ezen beszerzést ? (mivel nem adóalanytól vásároltunk, feltételezem nem ) 5.) Az EU-ból cégtől (közösségi adóalanytól, viszonteladótól) továbbértékesítési céllal vásárolt új személygépkocsit hogyan fogja megvásárolni, milyen számlával (árrés vagy mentes vagy áfás)? Az eladó normál közösségi adóalany, de viszonteladó. Hogyan kell majd értékesítenünk az így beszerzett gépkocsit? 6.) Az EU-ból cégtől (közösségi adóalanytól) vásárolunk továbbértékesítési céllal új személygépkocsit. Az eladó normál közösségi adóalany, de nem viszonteladó. Cégünk hogyan fogja megvásárolni ezt az autót, milyen számlával (árrés vagy mentes vagy áfás)? Az eladó normál közösségi adóalany, de viszonteladó. Hogyan kell majd értékesítenünk az így beszerzett gépkocsit? Ebben az esetben kell-e az A60-as összesítő nyilatkozaton a beszerzést szerepeltetni? Ezt a cégünk értékesítéskor hogyan számlázza?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem magánszemélyek közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadására vonatkozik. A magánszemélyek egyenlő arányban tulajdonosai az ingatlannak, melyet a közösen tulajdonolt kft. részére adnak bérbe 10%-os költséghányad figyelembe vételével. Az egyik tulajdonos egy gépet is bérbead a kft.-nek, melyről számlát állít ki. Elegendő-e a szerződés, mint a bérbeadás számviteli bizonylata, vagy számlát kell kiállítani? Vonatkozik-e rájuk az áfatörvény 5. § (2) bekezdése? A kft. mint kifizető bérszámfejtésében szerepel a bérbeadás címen számfejtett összeg. Hogyan kell könyvelnie, milyen adónemben kell szerepeltetni a költségeket a kft. esetében? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi, áfával kapcsolatos kérdésben. Intézményünk egyházi általános iskola, alanyi adómentes, és nem rendelkezik közösségi adószámmal. 2017. március hónapban vásároltunk Lengyelországból két darab mobilgarázst. A számlán minden lengyel nyelven van feltüntetve, és 23 százalékos áfával számlázva. Alanyi adómentesként ebben az esetben mi a teendőnk, kell-e áfabevallást benyújtanunk? A 23 százalékos lengyel áfát megfizettük a szállító cég részére. Előző években uniós államból nem történt még beszerzésünk. A szállító cég részéről kibocsátott számla megfelelő így? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Egy gazdálkodó szervezet külön ellenérték fejében átvállalja az eredetileg egy másik cég által vállalt, illetve jogszabály által előírt garanciális, azaz szavatosságon, illetve jótálláson alapuló kötelezettségek teljesítését úgy, hogy a korábbi vevők, igénybe vevők felé átvállalóként ő lesz a garanciális kötelezett. A garanciális helytállás – jogszabály szerint – a termék javítására, cseréjére, árleszállításra, illetve ha a vevő a szerződéstől eláll, a termék „visszavásárlására” terjed ki. A szóban forgó esetben egy esetlegesen felmerülő kötelezettségi körről van szó, amelyről a jövőben derül ki, hogy egyáltalán fel fog-e merülni a konkrét – szavatosságon vagy jótálláson alapuló – helytállási kötelezettség. (Természetesen extrém esetben az is előfordulhat, hogy a jogutód (átvállaló gazdálkodó szervezet) soha nem kényszerül garanciális helytállásra, feltételezve, hogy egyik korábbi megrendelő sem jelez szavatossági, jótállási igényt felé.) Kérdésünk: 1.) Az átvállalt kötelezettség, mint szolgáltatás az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnak történő minősítése helytálló-e? 2.) Az átvállaló (jogutód) vállalkozásnak a jogosultak (a jogelőd gazdálkodó szervezet vevői) felé milyen bizonylatadási, illetve áfaelszámolási kötelezettségei állnak fenn ezen kötelezettsége teljesítése során? 3.) Milyen bizonylat, számla állítható ki a jogosultak felé a termék cseréje, árleszállítás, illetve – szerződéstől elállás esetén – a „visszavásárlási” kötelezettsége teljesítése tekintetében, hiszen ez esetben nem a kötelezett (cserét lebonyolító vagy visszavásárló) volt az értékesítő adóalany? 4.) Amennyiben az átvállaló gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése során – ellenértéken túl – a felmerülő költségeit az eredeti kötelezettre átterheli (megtérítteti), az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül-e? Válaszukat köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélytől (áfamentesen) vásárolt garázst ad bérbe vállalkozásunk (nem lakóingatlan bérbeadására adókötelessé tételt választottunk egyébként, de a garázs egyébként is kivétel). Az idei évben a garázst nagy valószínűséggel eladjuk. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben az értékesítés adóköteles-e? Az áfatörvény szerint a garázs bérbeadása áfaköteles, választásra tekintet nélkül, de mi a helyzet az értékesítéssel? Az értékesítésre a a 88. paragrafus a) pontja alapján adókötelesség csak a választással jön létre, vagy mindenképpen áfásan kell számlázni? Nem találom a törvényi helyet, ami bármelyik módszert alátámasztaná. Egyébként ha áfás, akkor egyenes adózás alá fog esni, vagy fordított áfás lesz, amennyiben áfaalany cég veszi meg a garázst? A 142. paragrafus kitételének megfelel, ha az adókötelessé tételt választjuk az értékesítés előtt. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségi termékbeszerzésre előleget fizetett március hónapban. Kérdésem, hogy az előleg áfáját szerepeltetni kell-e a március havi áfabevallásban, vagy a beszerzés teljes összegének áfáját a teljesítéskor kiállított végszámla kiállítása időszakában kell a fizetendő és levonandó áfasorokban szerepeltetni? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy tevékenységi kört váltó kft. vegyes kereskedelem (élelmiszer, kávé, alkohol, festék, műszaki tárgy, műtrágya stb.) és büfé (éttermi) szolgáltatással szeretne foglalkozni. A partnerei részére pontgyűjtő hűségkártyát bocsátana ki, amely nem cég, hanem magánszemély nevére szólna. A kártyán minden vásárláskor az érték 10%-át írná jóvá kedvezményként (egy pont – egy forint). Az első vásárláskor a teljes vásárlási értéket ki kell fizetni, a kedvezményt felírják a kártyára. További vásárlásoknál a pontok (elévülési időn belül) korlátlanul felhasználhatók az üzletben vagy a büfében (étkezésre, kávéra, italra, alkoholtartalmúra) is. Kérdés: 1.) A vevő teljes vételárat például bruttó 127 forint (100+27) fizet, amely után 12,7 kedvezménypontot írnak jóvá. Helyes-e ha a következő vásárlásnál a pontokat fizetőeszközként elfogadjuk, akár részben, akár a teljes vásárlási értékre (külön gyűjtőbe ütve)? A hűségpontok beválthatók-e kávé és alkoholtartalmú italok értékesítésénél, és hogyan kell az árbevétel és az áfa körében kezelni a kedvezménypontok felhasználását? 2.) Szja tekintetében hogyan kezelendő a vásárlás, ha a céges vásárlások során szerzett pontokat magánszemély szükségletei (étkezés, tartós élelmiszer, kávé) beszerzésére használja fel. 3.) Melyek azok a törvényi rendelkezések, amelyek ezeket szabályozzák? Segítséget megköszönve, tisztelettel: Szabóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. építési telket vásárolt, melyen lakásokat épít és azokat magánszemélyeknek fogja értékesíteni. Kérdésem, hogy a telek áfája visszaigényelhető-e, valamint a telket készletek vagy befektetett eszközök között kell-e kimutatni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

2026. januártól adómentes reprezenáció

Lucz Zoltánné

adószakértő

Jogdíj bevételnek tekinthető-e?

Szipszer Tamás

adószakértő

Átalányadóból kiesés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink