Időszakos elszámolású szolgáltatást szeretne cégünk közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni partnerének – havi elszámolású kiszámlázott tanácsadói szolgáltatást. Továbbszámlázáskor hogy kell eljárni, mi lesz a teljesítés időpontja? Ha a tanácsadói számla euróban került kiállításra és cégünk is euróban számlázná tovább, akkor – hogy cégünknél ne legyen áfahatása – ugyanazzal az árfolyammal kell továbbszámláznunk? Válaszukat előre is köszönöm!
Kiindulás: egy építőipari cég két fő tevékenysége 1/ saját tulajdonú telken új ingatlanok építése, az építőipari cég nevére szóló, hatósági engedéllyel, mely ingatlanokat 2 éven belül új lakóingatlanként értékesíti; 2/ generál kivitelezés magánszemélyek részére, ahol a magánszemélyek rendelkeznek az ingatlan építésére szóló hatósági építési engedéllyel. Mindkét esetnél előfordul, hogy a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően fogadnak be az 1. pont szerinti értékesítéshez és a 2. pont szerinti generál kivitelezéshez alvállalkozói számlákat. Ezek olyan befejező munkák, például burkolás, kerítésépítés, járdakészítés, korlátkészítés, lámpatestek felszerelése, amelyek hiányában az építési hatóság a használatba vételi engedélyt kiadja. Az építőipari cég szerződése alapján azt köteles még elvégezni, amelyre több esetben a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerül sor. Kérdés Azok az alvállalkozói számlák, amelyeket az építőipari cég fogad be – amelyek teljesítési ideje a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése utániak – a két esetben egyformán normál, egyenes adózásúak-e, vagy az 1. pont szerinti saját és a 2. pont szerinti generál kivitelezés munkáinak áfája eltérően kezelendő-e? Előre is köszönettel Sándor Józsefné, Adóreform Kft.
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném állásfoglalásukat kérni. Társaságunk távhő szolgáltatói tevékenységet végez. A fizetési felszólításra nem reagáló fogyasztók kintlévőségeit jogi úton, ügyvédi közreműködéssel hajtjuk be. A fizetési meghagyáson, illetve végrehajtási lapon áfa nélküli értéken kerül feltüntetésre az ügyvédi munkadíj, amely alapján szerencsés esetben az összeg megérkezik társaságunkhoz. Az ügy lezártát követően az ügyvéd az ügyvédi munkadíjat áfásan számlázza Társaságunk részére. Ebben az esetben megfelelő, ha a fizetési meghagyás illetve végrehajtási lap alapján (számla nem kerül kiállításra az ügyfél részére) áfamentesen kerül a tétel könyvelésre az ügyfél kartonján?
Tisztelt Szipszer Tamás! Először is köszönöm válaszát, de lehet, hogy a kérdésem nem volt teljes körű, ami a tárgyi adómentes tevékenység értékét a hatmillió forinból venné ki. Olvasgatva ugyanis az áfatörvény 85. § 1 bekezdés "j" pontját, a 2. bekezdés "a" és "b" pontját, ami kapcsolódik a 188. § 2. és a 3. bekezdés "e" pontjához, úgy értelmezem, hogy mégis csak levonható az adómentes értékesités. Kérem erősitsen meg fentiekkel kapcsolatban.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem biztosításközvetítéssel foglalkozik, áfamentes valamennyi bevétele, áfát nem igényel vissza. A Google- és Facebook-hirdetések után megfizeti az áfát. Harmadik országban domain tárhely szolgáltatásért fizet szolgáltatási díjat. Erre is meg kell fizetni az áfát? Vagy ez áfamentes számára??? Köszönöm válaszukat, előre is.
Tisztelt Sinka Júlia! Köszönöm korábbi válaszát azonos című kérdésemre. Azt kérdezném még, hogy annál a típusú kuponunknál, ahol nem tudjuk előre a kedvezmény összegét, mert az százalékos, és így meghaladhatja annak az áfa nélküli összegét, amely vásárlásért a kupont a vevő kapta, helyes-e, ha a pénztárgépben mínusszal megjelenő kedvezményösszeget kigyűjtjük, és a különbözet alapján állapítjuk meg az áfakötelezettséget. Illetve a társasági adóban is ezt a részét tekintjük nem elismert költségnek? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő Egy kft. vásárolt egy "használt" ingatlant magánszemélytől 18 millió forintért, értelemszerűen áfamentesen, továbbértékesítési céllal. A kft. élt a választási lehetőségével, és áfakötelessé tette az ingatlanértékesítést. Kérdésem, hogy amennyiben értékesíteni kívánja az ingatlant magánszemélynek, akkor áfakötelesen tudja csak azt megtenni? Ha esetleg jogi személynek adná el az ingatlant, aki megfelel a feltételeknek, akkor pedig fordított adózás alá esik az ügylet? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének kezdő napja: 2016. 10. 20. Ezzel egy időben katát, és áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A kérdéseim: A tört év és tört hónap figyelembevételével mennyi lehet erre az évre a kata kerete? (Mi az a bevételi határ, ami után még nem kell megfizetni a 40%-os adót?) A tört év és tört hónap figyelembevételével mennyi lehet az a bevétel, aminél az alanyi adómentesség még alkalmazható ebben az évben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha a személyszállító (taxis) katás egyéni vállalkozó túllépi az alanyi adómentességi összeghatárt, akkor levonhatja az üzemanyagköltség áfáját a bevételi áfából? Köszönöm előre is a válaszát.
Egyéni vállalkozó 855901 teaor számon mns. egyéb oktatást végez. A tevékenység egy franchise rendszerű meditációs tréninggel kombinált nyelvoktatás. Nem akreditált oktatás. A tevékenység megkezdésekor az áfakört választotta a vállalkozó, mivel a tevékenységhez nagy értékű berendezést vásárolt, melynek áfatartalmát vissza kívánja igényelni. Választhatta-e az áfát a fent leírtak alapján tevékenységére az adózó? (Nem szeretnénk jogtalan áfa-visszaigénylésbe beleszaladni.)
Egy időpontban negyven helyszínen jelentek meg a NAV munkatársai abban az akcióban, amelyben két bűnszervezet vezetői és tagjai kezén kattant a bilincs. A műanyag granulátummal üzletelő gyanúsítottakat őrizetbe vették. A két bűnszervezet összesen csaknem egymilliárd forint áfát csalt el.
Tisztelt Szakértő! Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg, bérbeadásra, ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. Az ingatlanok nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, melyeket több mint 50 éve birtokolunk (illetve birtokolta a jogelőd szövetkezet), tehát a szerzéskori levonható áfa nem értelmezhető. Kereskedelmi célú ingatlanaink egy részét bérbeadás útján hasznosítjuk, a bérleti díjat 27 százalékos áfával számlázzuk. Ingatlanok fenntartásához szükséges anyagok és szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítására nincs kereslet, vevő sincs, aki vállalkozási tevékenységet végezne ezekben az ingatlanokban. Igény lenne rá, lakóingatlanként értékesíteni ezeket az épületeket. Azokat az ingatlanokat, melyeket magánszemélyek lakás céljára kívánnak megvásárolni, átminősíttetnénk lakóingatlanná. Lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítése tekintetében maradna az adókötelessé tétel. A lakóingatlanná átminősített ingatlanok eladása esetében áfa nélkül számlázhatnánk-e a vevők felé? A tárgyi eszközökre vonatkozó 240 hónap figyelési időt, arányosítást a fentiekben leírtak alapján hogyan kell értelmezni, kell-e értelmezni? Van-e jelentősége annak, hogy mikor minősíttetjük át az ingatlant? Az átminősítés előtt az ingatlanok fenntartási költségeinek áfatartalmát levonásba helyeztük, ha bérbe volt adva, azt áfával számláztuk. Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kérni állásfoglalását. Ha egy új lakásokat építő generálkivitelező az általa majd új lakásként értékesíteni kívánt ingatlanba a készre építés során nyílászárót szereltet egy másik vállalkozóval, akkor a nyílászárót szerelő alvállalkozó 5 százalékos vagy 27 százalékos áfakulccsal számlázza a nyílászáró beépítést? Válaszát előre köszönöm.
Cégünk őstermelőktől vásárol fel fűszerpaprikát, az őstermelők adószáma 1, ami alanyi adómentességet feltételez. Ebben az esetben mi levonásba helyezhetjük-e a kompenzációs felárat (a cég áfaalany)? Köszönettel.
Egy áfakörbe tartozó bolti értékesítést végző egyéni vállalkozó szeretné szüneteltetni egyéni vállalkozását. Mi a speciális teendő áfabevallást illetően (pl. meglévő készletérték)? Milyen "különös" szabályt ír elő szüneteltetés esetén a szja-törvény? Én úgy gondolom, hogy mivel nem megszűnésről van szó, az arra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni (pl. megfizetni a készlet áfáját, növelni a készletértékkel a bevételt stb.) Ha ez tényleg így van, csak az zavar, hogy a szüneteltetés időpontjában meglévő készlet – ami élelmiszer – a szüneteltetés max. 5 éve alatt életvitelszerűen is megromlik, selejtezni kell. Ha a vállalkozó úgy járna el, hogy megszünteti az egyéni vállalkozást, a fenti korrigált adóalap után fizetési kötelezettsége keletkezik áfa, szja tekintetében? Ha azonban ezeket a szabályokat valóban nem kell alkalmazni szüneteltetés esetén, és lehetőség van a megromlott készlet selejtezésére, ezen kötelezettségeit kikerülheti?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték