adozona.hu
Éves szabadság kiadása és a ki nem fizetett túlóra
//adozona.hu/archive/20100720_munka_tulora_munkavallalo_szabadsag
Éves szabadság kiadása és a ki nem fizetett túlóra
Köteles-e kiadni az éves szabadságot a munkáltató? Mikor és mennyi jár a munkavállalónak, ha túlórázik? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Viszló László válaszol.
Négy éve dolgozom egy kisebb leányvállalatánál, ami várhatóan az évvégén megszűnik vagy egy testvércéghez csatolnak minket. Szeptember 15-től szülési szabadságra megyek és a tgyás folyósítását szeptember 1-től szeretném igényelni. Előtte venném ki az éves szabadságomat, 2010-re még 21 nap járna. Köteles-e kiadni a munkáltatóm az éves (21 napos) rendes szabadságomat augusztusban, hiszen így már az augusztus nagy részét otthon tölthetném. Függetlenül attól, hogy miként alakul a cég jövője, illetve mikor és hogyan számolják fel a cég munkáját ezen a telephelyen. Vagyis a teljes, éves szabadság kiadását megtagadhatja-e a munkáltató esetemben (egy kismamánál) és megteheti, hogy csak részarányosan - tehát júliusig - kivehető napokat adja ki?
A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A Munka Törvénykönyve 134. § (2) bekezdése alapján az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ön, tekintettel arra, hogy szeptember 15-re van kiírva szülésre, augusztus 15. napjától már szülési szabadságon lesz. Emellett ha az alapszabadság egyrészét augusztus elejére igényli, abban az esetben majdnem egész augusztus hónapra szabadságot vehet ki. A munkáltatónak látszólag ugyan semmilyen érdeke nem fűződik az Ön ebbéli igényének megtagadásához, azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy az Ön kérésnek megfelelő időpontban (kivéve az alapszabadság 1 részét) adja ki a teljes szabadságot. (A terhességi-gyermekágyi segély igénylésének más szabályai is vannak a gyermek megszületését megelőző időszakra vonatkozóan - kérjük tájékozódjon az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál is!)
Egy FMCG cégnél dolgozom értékesítési képviselőként. Napi min 8- 10 órát dolgozunk rendszeresen, de a túlórákat nem számolják el, miközben GPS rendszerrel követnek bennünket. A vezetőmet megkérdeztem erről, hogy mi az oka ennek, s azt a választ kaptam, hogy a megjelenítésért fizetnek minket és, ha az nem fér bele 8 órába, az a képviselő gyengeségéből adódik. Ez esetben a cég miért csak egy hónapig őrzi az autóban lévő GPS adatokat? Továbbá az adminisztrációs munkákat miért hétvégén, otthon vagy munkaidő után kell elvégezni? Szabályos ez?
A Munka Törvénykönyve 147. § (1) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ellenérték illeti meg. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn túl, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 százalék. A pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.