hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes alkalmi munka és illetékmentes öröklés

  • adozona.hu

Augusztustól nem kell bevallani az alkalmi munkát és adómentes a háztartásban végzett alkalmi munka, nem kell befizetni a luxusadó második részletét és illetékmentes lesz az öröklés egyeneságon. Az adóváltozások egy része már augusztusban életbe lép.

A törvényjavaslat 2010. augusztus 1-jétől bevezetni tervezi az adórendszeren kívüli kereset fogalmát az adózott jövedelemből háztartási munkalehetőséget (pl. takarítás, gyermek-felügyelet) biztosító természetes személy foglalkoztatók és alkalmazottaik részére. Az így megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó (szja) és járulékmentes lenne - mondta Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Bevallási kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem az alkalmazottnak e jövedelemmel kapcsolatban nem merülne fel, ha a foglalkoztató bejelentési és regisztrációs díjfizetési (1,000 Ft/hó/alkalmazott) kötelezettségének eleget tesz. A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság mellett azonban a juttatás teljes összege után szja és járulék fizetési kötelezettség is keletkezne.

Az egyéni vállalkozót érintő adótörvény változások

A törvényjavaslat alapján az ingatlan bérbeadást, illetve egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemély esetében kizárásra kerülne, hogy a tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhesse, azonban az ilyen tevékenysége(ke)t folytató magánszemélyek is elszámolhatnak értékcsökkenési leírást – az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint – a bevétellel szemben. Az áfamentességgel élő, kizárólag ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek számára ez a bejelentési, adószám-kérési kötelezettség is megszűnne. A törvényjavaslat csak a jövőre nézve mentesít, így a jelenleg adószámmal rendelkező, esetleg általános forgalmi adót is számlázó bérbeadóknak nem kell változtatniuk.

Az egyéni vállalkozókat érintő, várhatóan 2010. július 1-jétől alkalmazandó adótörvény változás továbbá, hogy –a társasági adóról szóló törvény változásával összhangban – az egyéni vállalkozókat is 10 százalékos mértékkel számolt adófizetési kötelezettség terhelné az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után. Ezt a kedvezményes adómértéket 2010. első félévére csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lehet alkalmazni.

Külföldi bevétel és külföldön megfizetett adó forintra történő átszámítása

A törvényjavaslat alapján amennyiben a külföldi pénznemben megszerzett bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel adóelőlegének megállapításához, a forintra történő átszámításánál a bevétel megszerzését megelőző hónap 15. napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot lenne szükséges alkalmazni. A nem kifizetőtől származó jövedelmet illetően a törvényjavaslat szerint ez az árfolyam nem lenne alkalmazható, a jelenlegi választás lehetőségét megszünteti. A külföldön megfizetett adót a korábbi szabályozásnak megfelelően, az adóév utolsó napján érvényes árfolyamon kell átszámítani a törvényjavaslat szerint.

Társasági adó

A törvényjavaslat az adóterhelés csökkentése érdekében a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazási körét kiterjeszti 50 millió forint adóalapról
500 millió forintig, azzal, hogy ennek az alkalmazása nem kötődik a korábbi feltételek teljesítéséhez. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat értelmében a fenti változások:

2010. július 1-jétől vezetik be a 2010-es adóévben az adóalapot az adóév naptári napjai alapján két részre kell osztani:
2010. január 1. és 2010. június 30. közötti pozitív adóalapra:
• 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok, akik tudják teljesíteni a jelenleg is hatályos feltételeket, amely feltételeket arányosítani kell a féléves alkalmazás miatt;
• 19 százalékos kulcsot alkalmazzák azok az adózok, akik nem tudják teljesíteni a 10 százalékos kulcs feltételeit.
2010. július 1. és 2010. december 31. közötti pozitív adóalapra:
• 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez;
• 250 millió forint felett 19 százalék az adókulcs.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010-es adóévi adóalapjukat az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint határozzák meg.

Helyi adók

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a helyi adókról szóló törvény vállalkozók kommunális adójára és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adójára vonatkozó szabályait.

Illeték

A törvényjavaslat mentessé teszi az öröklési, illetve az ajándékozási illeték alól az örökhagyó/ajándékozó egyenes ágbeli rokonait (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is). Mindez azonban szükségessé teszi az öröklési- és ajándékozási illeték táblázat módosítását is, azonban az egyes csoportokra vonatkozó összeghatárok és illeték mértékek változatlanok maradnak. A törvényjavaslat értelmében az I. csoportba az házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő tartozik, a II. csoportba a testvér, míg a III. csoportba minden más személy. Szintén új illetékmentesség szabályként a törvényjavaslat bevezeti azt a rendelkezést, amely szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Vagyonadó

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt, annak érdekében, hogy megszüntessék a vízi járművek, légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját. (A 2010. évre bevallott adó második részletét már nem kell befizetni.) A törvényjavaslat ennek köszönhetően módosítja a gépjárműadóról szóló törvényt is, amelyből kiveszi azt a rendelkezést, amely szerint a cégautóadóból levonható nagy teljesítményű személygépkocsik után megfizetett adóra vonatkozik. Átmeneti szabályként azonban 2010. második negyedévi adó még levonható a 2010. második negyedévi cégautóadóból változatlan feltételek mellett.

Egyes sporttevékenységekhez kapcsolódó törvénytervezetek módosítása

A korábban a Parlamenthez benyújtott, sporttal összefüggő törvénymódosítást új változatban nyújtották be. A korábbi tervezethez képest az új javaslat nem biztosít személyi jövedelemadó és társasági adó kedvezményeket a sportvállalkozásba befektető személyek részére, és nem terjeszti ki a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségét sportcélú ingatlan beruházásokra. Nem szerepel továbbá a javaslatban a sporteseményekre szóló belépőkre, valamint a sportlétesítmények használati jogára vonatkozó 5 százalékos áfa kulcs bevezetése sem.
 

 

 

 

 

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Garázsbérlet

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Alvállalkozói teljesítések értéke

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink