adozona.hu
Adómentes alkalmi munka és illetékmentes öröklés
//adozona.hu/archive/20100707_vagyonado_vagyon_ado_illetek
Adómentes alkalmi munka és illetékmentes öröklés
Augusztustól nem kell bevallani az alkalmi munkát és adómentes a háztartásban végzett alkalmi munka, nem kell befizetni a luxusadó második részletét és illetékmentes lesz az öröklés egyeneságon. Az adóváltozások egy része már augusztusban életbe lép.
A törvényjavaslat 2010. augusztus 1-jétől bevezetni tervezi az adórendszeren kívüli kereset fogalmát az adózott jövedelemből háztartási munkalehetőséget (pl. takarítás, gyermek-felügyelet) biztosító természetes személy foglalkoztatók és alkalmazottaik részére. Az így megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó (szja) és járulékmentes lenne - mondta Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Bevallási kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem az alkalmazottnak e jövedelemmel kapcsolatban nem merülne fel, ha a foglalkoztató bejelentési és regisztrációs díjfizetési (1,000 Ft/hó/alkalmazott) kötelezettségének eleget tesz. A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság mellett azonban a juttatás teljes összege után szja és járulék fizetési kötelezettség is keletkezne.
Az egyéni vállalkozót érintő adótörvény változások
A törvényjavaslat alapján az ingatlan bérbeadást, illetve egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemély esetében kizárásra kerülne, hogy a tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhesse, azonban az ilyen tevékenysége(ke)t folytató magánszemélyek is elszámolhatnak értékcsökkenési leírást – az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint – a bevétellel szemben. Az áfamentességgel élő, kizárólag ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek számára ez a bejelentési, adószám-kérési kötelezettség is megszűnne. A törvényjavaslat csak a jövőre nézve mentesít, így a jelenleg adószámmal rendelkező, esetleg általános forgalmi adót is számlázó bérbeadóknak nem kell változtatniuk.
Az egyéni vállalkozókat érintő, várhatóan 2010. július 1-jétől alkalmazandó adótörvény változás továbbá, hogy –a társasági adóról szóló törvény változásával összhangban – az egyéni vállalkozókat is 10 százalékos mértékkel számolt adófizetési kötelezettség terhelné az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után. Ezt a kedvezményes adómértéket 2010. első félévére csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lehet alkalmazni.
Külföldi bevétel és külföldön megfizetett adó forintra történő átszámítása
A törvényjavaslat alapján amennyiben a külföldi pénznemben megszerzett bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel adóelőlegének megállapításához, a forintra történő átszámításánál a bevétel megszerzését megelőző hónap 15. napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot lenne szükséges alkalmazni. A nem kifizetőtől származó jövedelmet illetően a törvényjavaslat szerint ez az árfolyam nem lenne alkalmazható, a jelenlegi választás lehetőségét megszünteti. A külföldön megfizetett adót a korábbi szabályozásnak megfelelően, az adóév utolsó napján érvényes árfolyamon kell átszámítani a törvényjavaslat szerint.
Társasági adó
A törvényjavaslat az adóterhelés csökkentése érdekében a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazási körét kiterjeszti 50 millió forint adóalapról
500 millió forintig, azzal, hogy ennek az alkalmazása nem kötődik a korábbi feltételek teljesítéséhez. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat értelmében a fenti változások:
2010. július 1-jétől vezetik be a 2010-es adóévben az adóalapot az adóév naptári napjai alapján két részre kell osztani:
2010. január 1. és 2010. június 30. közötti pozitív adóalapra:
• 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok, akik tudják teljesíteni a jelenleg is hatályos feltételeket, amely feltételeket arányosítani kell a féléves alkalmazás miatt;
• 19 százalékos kulcsot alkalmazzák azok az adózok, akik nem tudják teljesíteni a 10 százalékos kulcs feltételeit.
2010. július 1. és 2010. december 31. közötti pozitív adóalapra:
• 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez;
• 250 millió forint felett 19 százalék az adókulcs.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010-es adóévi adóalapjukat az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint határozzák meg.
Helyi adók
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a helyi adókról szóló törvény vállalkozók kommunális adójára és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adójára vonatkozó szabályait.
Illeték
A törvényjavaslat mentessé teszi az öröklési, illetve az ajándékozási illeték alól az örökhagyó/ajándékozó egyenes ágbeli rokonait (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is). Mindez azonban szükségessé teszi az öröklési- és ajándékozási illeték táblázat módosítását is, azonban az egyes csoportokra vonatkozó összeghatárok és illeték mértékek változatlanok maradnak. A törvényjavaslat értelmében az I. csoportba az házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő tartozik, a II. csoportba a testvér, míg a III. csoportba minden más személy. Szintén új illetékmentesség szabályként a törvényjavaslat bevezeti azt a rendelkezést, amely szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Vagyonadó
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt, annak érdekében, hogy megszüntessék a vízi járművek, légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját. (A 2010. évre bevallott adó második részletét már nem kell befizetni.) A törvényjavaslat ennek köszönhetően módosítja a gépjárműadóról szóló törvényt is, amelyből kiveszi azt a rendelkezést, amely szerint a cégautóadóból levonható nagy teljesítményű személygépkocsik után megfizetett adóra vonatkozik. Átmeneti szabályként azonban 2010. második negyedévi adó még levonható a 2010. második negyedévi cégautóadóból változatlan feltételek mellett.
Egyes sporttevékenységekhez kapcsolódó törvénytervezetek módosítása
A korábban a Parlamenthez benyújtott, sporttal összefüggő törvénymódosítást új változatban nyújtották be. A korábbi tervezethez képest az új javaslat nem biztosít személyi jövedelemadó és társasági adó kedvezményeket a sportvállalkozásba befektető személyek részére, és nem terjeszti ki a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségét sportcélú ingatlan beruházásokra. Nem szerepel továbbá a javaslatban a sporteseményekre szóló belépőkre, valamint a sportlétesítmények használati jogára vonatkozó 5 százalékos áfa kulcs bevezetése sem.