adozona.hu
Társadalombiztosítás 2010: összefoglaltuk a változásokat
//adozona.hu/archive/20100208_tb_2010
Társadalombiztosítás 2010: összefoglaltuk a változásokat
A társadalombiztosítási járulékok terén a legfontosabb a tevékenységre jellemző kereset fogalmának megértése és a hézagos rendszer átlátása. A járulékrendszer farvizén evező egészségügyi hozzájárulás új, „potenciális” osztalékra vonatkozó szabályaival kapcsolatban pedig feszült várakozás zajlik azok alkotmányos vizsgálatáig.
Járulékkulcsok, átnevezések, összevonások
• Beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói járulékot a munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulék egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 3 százalék, amelyből 2 százalék egészségbiztosítási járulék és 1 százalék a munkaerő-piaci járulék.
• A tb-járulék (a volt munkaadói járulékkal együtt számítva) 27 százalék maradt, de már nem sávos, így azt a teljes járulékalapra kell vetíteni.
• Beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó munkavállalói járulékot a biztosítotti tb-járulék egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 7,5 százalék, amelyből 6 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék.
• A változások hatásaképpen a járulékmértékek változatlanok, de az új összevont egészségbiztosítási járulékot más számlára kell utalni (legelőször február 12-én). Az új számlaszám: 10032000-06057749. Sajnos megtévesztő módon az APEH listában a régi számlaszámot is megkülönböztetés nélkül szerepeltetik.
Limitek és mértékek
• A nyugdíjjárulék levonásának felső határa napi 20.420 forint évi 7.453.300 forint.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) havi 4950-ra emelkedett. Ezt fizetik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, belföldinek minősülő magánszemélyek (akiknek van érvényes lakcímkártyájuk) és nem eltartottak, és a nyugdíjas egyéni- és társas vállalkozó (a közreműködést társas vállalkozás esetén meg lehet szüntetni).
• A korkedvezmény-biztosítási járulékot fizető foglalkoztatók már 9,75 százalékot fizetnek (2011-től 13 százalékot).
• A passzív táppénz legfeljebb 30 napig tarthat (a korábbi 45 naphoz képest, 2009.08.01-től).
Tevékenységre jellemző kereset (TJK)
• Egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy melyik társas vállalkozásban választja a járulékminimum (TJK) megfizetését (január 31-ig). Ez a nyilatkozatot a havi járulékbevallásnak is tartalmaznia kell.
• A TJK szerinti járulékfizetést ajánlja a törvény, az egyéni vállalkozók és a tevékenységben személyesen és ténylegesen közreműködő társas vállalkozók számára. A limit alkalmazása korántsem kötelező, a „sima” minimálbér szerinti járulékfizetést az (amúgy is) elektronikusan beküldendő bevallásban kell bejelenteni, ami semmilyen extra intézkedést nem igényel. Az adóhatóság (ahogy az elmúlt, több mint 4 évben) fokozottabban ellenőrzi az „elvárt” járulékszint alatt teljesítőket. Az ellenőrzést a törvény írja elő, de a gyakorlatban ritka és eredménytelen, ráadásul az EVA alá tartozók esetében sok értelme sincs, hiszen az EVA alanynál minden bevételt az EVA által jövedelemmé lehet fordítani, az „elvárt” szintű járulékfizetésnek tehát az esetükben nincs is semmilyen racionalitása.
• A társas vállalkozói jogviszony bármikor megszüntethető és más olyan jogviszonnyá alakítható, amelyre a TJK nem érvényesül (pl. megbízott, vagy a munkáltatói-munkavállalói szerep elkülönülése esetén munkaviszony). A közreműködés nem szüntethető meg egyéni vállalkozásban (csak magának az egyéni vállalkozásnak a szüneteltetésével) és olyan vállalkozásokban, ahol azt törvény (pl. ügyvédi iroda), vagy más megállapodás kizárja (pl. OEP finanszírozási szerződés). A TJK helyett a minimálbért vallóknál az APEH fokozottabban ellenőrizhet (lásd fenn).
• Továbbra is a minimálbér duplája az elvárt járulékalap a munkavállalók esetében, de a munkáltató a bevallásában minimálbért is feltüntethet, vagyis a dupla minimálbér alkalmazása továbbra sem kötelező.
• A járulékfizetésre vonatkozó „elvárt” szintű szabályokat az EKHO alá tartozók nem alkalmazzák.
A munkaerő-piaci járulék sajátosságai
• Ha munkavállalóként is biztosított egy egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó, akkor a munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetnie vállalkozóként legalább a minimálbér után, ha a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van.
• Nem kell munkaerő-piaci járulékot levonni a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás, a fizetés nélküli szabadság esetén.
• A nyugdíjas társas- és egyéni vállalkozó a kivétjéből továbbra is csak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, vagyis rá a munkaerő-piaci járulék nem vonatkozik.
Egyéni vállalkozó, egyéni cég
• Az egyéni vállalkozó továbbra is feltünteti a nyilvántartási (régi igazolványi) számát a számláin, hogy abból ne kelljen adót levonni. a nyilvántartási szám nem érinti az áfa szabályokat.
• Az egyéni cégben megszüntethető a közreműködés, az egyéni vállalkozásban erre továbbra sincs lehetőség, így a biztosítási jogviszony egyéni vállalkozónál kizárólag a szüneteltetés időszakára szünetel.
• 2010. január 1-től a felsőfokú végzettséggel rendelkezők által kiváltandó START kártya érvényességi ideje 2 évről 1 évre csökken.
Egészségügyi hozzájárulás kulcsok, mértékek
• Megszűnik 2010.01.01-et követő vonatkozási időszakra a tételes eho (a vagyonadó eltörlése erre nincs hatással).
• A százalékos eho 11 százalékról 27 százalékra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11 százalék érvényes.
• A 25 százalékos szja-kulcs alá került természetbeni juttatásokra az ehot nem kell megfizetni.
• Az szja-bevallásban nem szereplő jövedelmek (pl. 100.000 forint alatti osztalék) is 14 százalék eho alá kerültek.
• A százalékos ehot 7,5 millió forint egészségbiztosítási járulék-köteles jövedelem után már nem kell megfizetni (ez azonos 450 ezer forint százalékos eho összegével).
• Az mezőgazdasági kistermelő is 27 százalék eho alá került (mert jövedelme önálló tevékenységű lett), de az őstermelő továbbra is a bevételének 0,75 százalékát, a fizető-vendéglátó a tételes átalányadója 20 százalék-át fizeti meg eho-ként.
A bérleti díj eho-ja
• Az eho-t a kifizető állapítja meg és vonja le. A bérleti díj eho-mentességi határa továbbra is 1 millió forint.
• A magánszemély nyilatkozhat (nemcsak a bérleti díj kapcsán), de az így okozott különbözet esetén a bevallásban automatizált 39 százalék költségkülönbözeti bírságot köteles fizetni.
Osztalék utáni eho szabályok
• Az osztalékalap után TJK megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a TJK mértékéig 27 százalék eho-t fizet az osztaléka után (14 százalék helyett). Az osztalékalap továbbra is csak a tárgyévi beruházás értékcsökkenés feletti összegével csökkenhet.
• A társaságok adózását közelítenék az egyéni vállalkozókéra, így a nem EVA alany fel nem vett osztalékára 27 százalék ehot kell fizetni (a 14 százalék helyett), amelyet legelőször 2011.06.12-én kellene vallani. A szabály fel nem vett jövedelmet adóztat, vagyis alkotmányellenes (az ügy az AB döntésére vár).
Ha valaki munkaügyi kérdésekkel foglalkozik, ne felejtse el azt se, hogy továbbra is be kell jelenteni a foglalkozás-egészségügyi adatok változásait az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség helyi szerve felé február 15-ig.
Ruszin Zsolt