A korengedményes nyugdíjazás 2010-es feltételei

Megosztás Tetszik

A múlt év végén kihirdették a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításról. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A hivatkozott rendelkezés alapján 2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj csak akkor állapítható meg:

- ha a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2010. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltésétől, míg az 1953. évet megelőzően, azaz az 1952-ben született nőkkel és az 1952-ben, az 1951-ben, valamint az 1950-ben született férfiakkal legfeljebb az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor (nők esetében az 59., férfiak esetében a 60. életév) betöltését megelőzően köthetnek megállapodást korengedményes nyugdíj igénybevételére./

- a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központban bejelentette,
/Amennyiben a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére 2010. január 31-ét követően kerül sor, illetőleg a megállapodást 2010. február 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek, a munkáltató és a munkavállaló köteles a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére irányuló szándékot a regionális munkaügyi központnak 30 nappal a megállapodás megkötése előtt bejelenteni. Erről a munkáltató és a munkavállaló köteles aláírásával ellátott nyilatkozatot kitölteni, amely a megállapodás nyomtatvány részét képezi. A nyilatkozat kitöltésének hiányában a korengedményes nyugdíjat nem lehet megállapítani./ továbbá

- a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül – de legkésőbb 2010. december 31-ig – köteles megküldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

Továbbra is jogosultsági feltételnek minősül a fennálló biztosítási jogviszonynak a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

A szabályozás az 1953. évben született személyek tekintetében speciális rendelkezéseket tartalmaz.

Az érintett személyi kör esetében

 * a korengedményes nyugdíj megállapítása során irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a 2009. december 31-én hatályos,

 * míg a munkáltató fizetési kötelezettsége tekintetében a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkorának a 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerinti életkort kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy az 1953-ban született munkavállaló továbbra is a 62. életévét 5 évvel megelőzően, azaz 57. életéve betöltésekor állapodhat meg a munkáltatójával a korengedményes nyugdíjazásáról.

A munkáltatónak azonban nem a munkavállaló 59. vagy 60. életéve betöltéséig kell vállalnia a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését, hanem a nő munkavállaló esetében változatlanul az 59., a férfi munkavállaló esetében azonban a 61. életév betöltéséig terjedő időszakra. A 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi munkavállaló vonatkozásában azonban továbbra is a 60. életév betöltéséig terjed a fizetési kötelezettség.

Kizárólag az 1953. évben született személyek esetében a munkáltatónak z említett befizetési kötelezettségén túl a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak meg kell térítenie a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére – a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével – számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.

Az új szabályozás szigorító előírásaként jelentkezik egy újabb – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 203 §-ának (2) bekezdésén alapuló – munkáltatói kötelezettségvállalási nyilatkozat megtétele abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban /házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa/ áll,  továbbá a munkavállaló (illetőleg hozzátartozója) és a munkáltató egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás /olyan kapcsolat, melyben a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy közvetlen, illetőleg közvetett (hozzátartozóján keresztül) módon meghatározó befolyással rendelkezik/ áll fenn,
A munkáltatónak ugyanis a fenti esetkörökben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis és a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatot az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával vissza kell vonni.

Az  ismertetett kötelezettségvállalási nyilatkozat kitöltésének hiányában az ellátás nem állapítható meg.

A korengedményes nyugdíjban részesülő személy – új általános bejelentési kötelezettségként - köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, az annak létrejöttét követő 10 munkanapon belül bejelenteni. A Nyugdíjfolyósító  Igazgatóság a bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti az Adó – és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot.

Az új szabályozásnak  megfelelő „Megállapodás” nyomtatványok, nyilatkozatok az ONYF honlapján (www.onyf.hu) a Nyomtatványok → További nyomtatványok →Nyugdíjigénylés menüpontban találhatóak.