Nincs alapja a minimálbér szerint bevallott és befizetett egyéni- vagy társas vállalkozói járulékfizetés esetén egy magasabb járulékalappal való fenyegetésnek. A tevékenységre jellemző kereset (tjk) eltörlését követően a járulékbírsággal kapcsolatos aggodalmak túlzóak. Félnivaló csak ott van, ahol elmulasztották a bevallást.
A tevékenységre jellemző kereset (tjk) egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A jogszabálykövető evások gyakran bedőlnek annak a propagandának is, ami feleslegesen adóztatná meg őket.
Az egyik internetes portálon éles szakmai vita alakult ki arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell! A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb járulék alap után fizetheti a járulékot.
Utolsó reményként adótanácsadók és érdekképviseletek a kormányfőtől kérik, hogy törölje el a főállású vállalkozók adó- és járulékalapjára vonatkozó szabályokat.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a tevékenységre jellemző kereset alapelveire épülő adóztatást. A jogbizonytalanságot számon kérő beadványokkal szemben a testület elegendőnek találta az elnagyolt számítási elveket.
A tevékenységre jellemző kereset a kockázatot az adóalanyokra hárítja. Félreértések, következmények, módosítások.
A társadalombiztosítási járulékok terén a legfontosabb a tevékenységre jellemző kereset fogalmának megértése és a hézagos rendszer átlátása. A járulékrendszer farvizén evező egészségügyi hozzájárulás új, „potenciális” osztalékra vonatkozó szabályaival kapcsolatban pedig feszült várakozás zajlik azok alkotmányos vizsgálatáig.
A tevékenységre jellemző kereset, vagyis a TJK nem egy újabb adónem, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben…
A 2010-es év elképesztő mennyiségű szabály változását hozta a személyi jövedelem adóztatásában. Most ismertetjük az összes érdemi változást, ideértve a 2010 során hatályossá vált évközi változásokat is.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték