Módosul a Ptk. – szigorodnak az ügyvédi letétre vonatkozó, illetve az átalakuláskori tagi helytállási szabályok

Megosztás Tetszik

Általános vita keretében tárgyalt ma az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló, T/13056 számú törvényjavaslatról. A tervezett módosítások közül az egyik legfontosabb terület az ügyvédi letétkezelés, az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek megfelelő garanciarendszer kiépítése. A javaslat egyebek mellett tisztázza a jogi érdekeltek körét, illetve kiegészíti az átalakulás során megváltozó tagi helytállási kötelezettség felelősségi szabályait.

A módosítás kötelezővé teszi letétenként az elkülönült alszámlás letétkezelést, hogy növelje a letéti rendszer átláthatóságát. A letétkezelés felügyeletét ellátó területi ügyvédi kamarák esetében ez az ellenőrzések hatékonyságát, a saját alszámlaegyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfél számára pedig a rendszer megbízhatóságát növeli – ismertette expozéjában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.

A módosítás a letét céljával nem ellentétes hasznosításnak minősíti az állampapír vásárlását, ha a letéti szerződés így rendelkezik. Az állampapírban kezelés garantálja a névérték visszafizetését, ugyanakkor a letett összeg terhére a tranzakcióval kapcsolatos költség, például visszaváltási díj nem számolható el, annak fedezetét külön kell biztosítani. Az állampapír-vásárláshoz az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka mindezek mellett szólt arról is, hogy a javaslat a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó szabályok alkalmazását megkönnyítendő, tisztázza a jogi érdekeltek körét, valamint kiegészíti az átalakulás során megváltozó tagi helytállási kötelezettség felelősségi szabályait is. A pótbefizetéseknél néhány általános érvényű rendelkezést a gazdasági társaságok közös szabályává tennének, valamint új kisebbségvédelmi normát is beiktatnának.

Kitért arra is, hogy a szerzőképesség hiánya kiesési okká válik öröklés esetén. A javaslat ezen túl a közjegyzőnél tett írásbeli magánvégrendelet érvényességét is pontosítja, a több lapból álló végrendeletek esetében felmentést ad a tanúk alkalmazásának kötelezettsége alól, valamint kitér az öröklési szerződés megszűnésére és az ági öröklésre is.

Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka elmondta, a jogbiztonság, a kiszámítható polgári jogi gyakorlat és az ügyvédi letétek védelme olyan célok, amelyeket a DK is támogat.

Egyetértenek azzal is, hogy az Alkotmánybíróság határozatára reagálni kell: a tét nem kisebb, mint az ügyfél pénzének alkotmányos védelme – mutatott rá. Ehhez képest a javaslat elsősorban a letétkezelés technikai szabályait szigorítja. Mindez nem rossz irány, mert növeli az átláthatóságot, segíti a visszaélések megelőzését, erősítheti az ügyfelek bizalmát. Ám az Alkotmánybíróság határozata nem technikai korrekciót kért – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a mostani javaslat a biztosítók felelősségi köréhez, a kártalanítás garanciális szabályaihoz egyáltalán nem nyúl hozzá, így a probléma gyökerét nem érinti.

Pozitívumai ellenére ráadásul a módosítás felerősít néhány másik kockázatot: az ügyvédi autonómia csorbulását, a közvetett nyomásgyakorlás veszélyét – jelezte.

A DK úgy gondolja, a javaslat fél lépés a jó irányba, ezért készen áll olyan módosító indítványra, amely a biztosítói felelősséget is egyértelműen rendezi.

A vita lezárását követően Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az elhangzottakra reagálva elmondta, a tárca az ügyvédi kamarával egyeztetve alkotta meg a javaslatokat. Az ügyvédi letét kezeléséhez kapcsolódó minden további garancia költséget jelent az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda részére, vagyis minél bonyolultabbá válik a letétkezelés, az annál többe kerül az ügyfeleknek.

Hangsúlyozta: az ügyvédi letéttel való visszaélést nagyon szigorúan büntetik, ha egy ügyvéd ezt megteszi, akkor a praxisát és akár a személyes szabadságát is kockáztatja.