Csökkenhetnek a vállalkozók adminisztratív terhei – Szigorítanák az aranykereskedelmet

Megosztás Tetszik

Általános vita keretében tárgyalt mai ülésén az Országgyűlés a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló, T/13054 számú törvényjavaslatról. A módosítások célja, hogy egy modernebb, rugalmasabb és vállalkozásbarát szabályozási környezet megteremtésével növeljék a magyar gazdaság versenyképességét – közölte Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Az Igazságügyi Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt tekintette át a vállalkozások mindennapjait érintő bürokratikus kihívásokat – emlékeztetett az államtitkár. A munkáltatók adminisztratív terheinek enyhítésének érdekében egységesítik és kibővítik a munkaviszony megszűnésekor kiadandó foglalkoztatási igazolás tartalmát. Az igazolásnak tartalmaznia kell az előző három évben igénybe vett, harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságok időpontjait és jogcímeit is – közölte.

A jövőben az állami adó- és a vámhatóság állítja ki a mezőgazdasági őstermelők álláskeresési járadék igényléséhez szükséges igazolását a járulékalapról és a befizetésről.

Répássy Róbert felhívta a figyelmet, hogy megszüntetik azt az életszerűtlen kötelezettséget, hogy az üzletek nyitvatartási idejének minden változását előzetesen be kelljen jelenteni a hatóságoknál.

Arra is kitért, hogy bevezetik a gyorsított szabadalmi eljárás lehetőségét. Egyúttal közölte, hogy a felnőttképzők minőségirányítási rendszerének külső értékelése önkéntessé válik.

Az államtitkár elmondta, hogy könnyítést vezetnek be az élelmiszer és takarmány mikrovállalkozások számára, ugyanis a jövőben nem kell majd folyamatosan jelen lennie egy szaktudással rendelkező személynek, elég, ha rövid időn belül meg tud jelenni a helyszínen. Hozzátette, hogy a fémkereskedőknek pedig az eddigi havi helyett elég negyedévente zárást készíteniük a készletforgalomról.

Bejelentette, hogy közhiteles céginformációt, cégbizonyítványt, cégkivonatot vagy cégmásolatot kizárólag a Cégbíróság vagy a Céginformációs Szolgálat adhat.

Az szja-törvény módosításával lehetővé válik, hogy a magánszemélyek és a vállalkozók eltérő módszereket válasszanak a különböző meghajtású járműveik költségeinek elszámolásakor – folytatta a felsorolást.

Mindezek mellett modernizálják a közjegyzői eljárások elektronikus kapcsolattartási szabályait. A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosításával pedig arról rendelkeznek, hogy ne lehessen selejtezni az olyan kiemelt fontosságú okiratokat, mint a végrendeletek, az öröklési szerződések, vagy a halál esetére szóló ajándékozások.

Fontos módosítási pontként kiemelte azt is, hogy a befektetési arannyal kizárólag üzletben lehet majd kereskedni. A törvényjavaslat szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény vonatkozásában megteremtené a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeleti hatáskörét, továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelem szabályozott rendszerének biztonságos, átlátható és értékálló működése érdekében a gyakorlatban történő alkalmazást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény vonatkozásában.

A felnőttképzés korszerűsítése és ésszerűsítése érdekében csökkennének a felnőttképzőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek. A változások elősegítenék a rugalmasabb képzésszervezést, valamint megszüntetnék a párhuzamos minőségbiztosítási eljárásokat.

A törvény célja továbbá, hogy elősegítse a fix 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését azzal, hogy az ilyen építési beruházásokat kiemelt beruházássá és az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségűvé lehetne nyilvánítani, az építési beruházás költségigényétől függetlenül, olyan módon, hogy e célból európai uniós, illetve központi költségvetési támogatást ne kelljen igazolni.

A törvényjavaslat bevezetője emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés a magyar építésgazdaság átláthatóságának és hatékonyságának előmozdítása érdekében megalkotott Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás bevezetésének jogszabályi kereteit a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben határozta meg. A módosítás a rendszer kialakításához szükséges technikai, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételek teljes körű megteremtéséhez, valamint az érintett szereplők felkészüléséhez hosszabb időtartamot biztosít.

Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka közölte, frakciója az adminisztratív terhek csökkentését értéknek tartja, a felnőttképzési eljárások egyszerűsítését üdvözli, a szabadalmi ügyek gyorsítását támogatandónak, míg a digitális közjegyzői eljárások korszerűsítését pedig elkerülhetetlennek tartja.

A törvényjavaslat végére elrejtett kiemelt beruházási kiskapu azonban elfogadhatatlan – jelentette ki. Kifogásolta a fix 3 százalékos hitellel, az Otthon Start Programmal kapcsolatos módosítást, amely véleménye szerint a kormányhoz közeli oligarchák további vagyongyarapodásáról szól annak révén, hogy törvényi gyorsforgalmi sávot ad egyes magáncélú lakásépítéseknek. A kiemelt beruházássá nyilvánítás felülír minden országos és helyi szabályozást, kevesebb jogorvoslati lehetőséget és környezetvédelmi kontrollt, valamint a lakossági vélemény figyelmen kívül hagyását jelenti – sorolta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: szerinte az előterjesztés egyértelműen fogalmaz, a kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánítás azt jelenti, hogy az eljáró hatóságot, illetve az illetékes bíróságot központosítják: a Fővárosi Törvényszéknél, egy helyen kell ügyet intézni. Előzetes egyeztetés válik lehetővé a beruházó és a szakhatóság között, továbbá gyorsított határidők lesznek a beruházásra – ismertette, mit jelent értelmezése szerint a kiemelt beruházássá nyilvánítás. Megjegyezte, ez nem jelenti a környezetvédelmi szabályok felrúgását, a törvények be nem betartását.