Átlagkereset, béren kívüli juttatások, évvégi jutalmak: mire számíthatunk?

Megosztás Tetszik

Miként alakultak az átlagjövedelmek, a béren kívüli juttatások és az év végi jutalmak az utóbbi két évben? Íme néhány figyelemre méltó adat a Merces legújabb online fizetési felméréséből.

Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 2007. harmadik negyedévében 192 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés, 2008 hasonló időszakában 202 ezer forint, 2009. harmadik negyedévében pedig 215 ezer forint. A 13. havi bérek országos átlaga is enyhén nőtt: 2009 harmadik negyedévében 172 ezer forint volt, viszont 13 százalékkal kevesebb munkavállaló számíthat rá idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A több tehát kevesebbeknek jár. Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege mintegy két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt, de míg 2007-ben a munkavállalók 45 százaléka részesült benne, és még 2008. harmadik negyedévében is 46 százalékuk, 2009. harmadik negyedévében már csak 41 százalékuk.

Egy másik összehasonlításban a Merces kutatói azt vetették össze, milyen módon változtak ezek a juttatások az egyes szakmai kategóriák esetében 2008. és 2009. harmadik negyedéve között. A 13. havi fizetések és év végi jutalmak vonatkozásában szinte minden vizsgált munkaszinten (segédmunkástól egészen a felsővezetőkig) 10-14 zázalékkal csökkent azok aránya, akik részesülnek ilyen év végi plusz jövedelemben. Érdekes viszont, hogy a prémiumok átlagos összege a tavalyi év hasonló időszakához képest megnőtt. A legnagyobb mértékben a felsővezetők körében - az ő esetükben a tavaly év végi átlagos bruttó 528 ezer forintról 2009-ben 640 ezer forintra.

Szűk esztendőkben szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat?

A Merces kutatói azt is megvizsgálták, miként változtak meg a béren kívüli juttatások az elmúlt egy év során. Minden juttatás esetében csökkent az ezt élvezők aránya. A leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás az utazási költségek térítése (bizonyos feltételek esetén ez törvény által előírt kötelessége a munkáltatónak) 2008. harmadik negyedévéhez képest 2009-re 14 százalékkal csökkent. Idén 11 százalékkal kevesebb  dolgozó kap ingyenes italellátást munkahelyén, mint egy évvel korábban. Jelentősen, 9 százalékkal csökkent a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban részesülők aránya is. Idén 8 százalékkal kevesebben használhatták mobiltelefonjukat magáncélra a vállalat költségén és ugyanennyivel kevesebb jut a képzésekre is.  A hétvégi céges akciók is majdnem felére, 7-ről 4 százalékra csökkentek, a sport és kulturális juttatások 4-ről 2 százalékra.

Nagyobb szervezeteknél arányosan kisebb volt a csökkenés: míg a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél 16 százalékkal csökkent a munkába járás költségtérítésében részesülők aránya, több mint 1000 fős vállaloknál „csupán” 9 százalékkal. Jelentős különbség mutatkozott a két vállalattípus között az ingyenes italellátás esetében is: előbbi esetében 15, utóbbi esetében 7 százalékos a visszaesés. Flexibilis munkaidőben idén 11 százalékkal kevesebben részesülnek a kis cégeknél, nagyvállalatok esetében 4-gyel

A belföldi magán, valamint az állami tulajdonú cégek érzékenyebben reagáltak a gazdasági változásokra a felmérés eredményei szerint. Idén a tavalyihoz képest 16 százalékkal kevesebben számíthattak a munkába járás költségeinek térítésére a belföldi magántulajdonú cégeknél dolgozók, az állami cégek alkalmazottai esetében 14 százalék volt a csökkenés, a külföldi magántulajdonú cégeknél 9 százalék. A belföldi cégeknél a mobiltelefont magáncélra 10 százalékkal kevesebben használhatják idén, külföldi cégeknél ez a csökkenés 7, állami vállalatoknál 2 százalék.

A munkaköri kategóriák közül a segédmunkások 25 százalékkal kevesebben számíthatnak munkába járásuk költségeinek térítésére, a szakmunkások esetében 19 százalék a csökkenés, az irodai alkalmazottak esetében 15. A felmérés adatai szerint a szakmunkásokat érinti leginkább a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megvonása: körükben 11 százalékkal kevesebben kapnak idén ilyen juttatást, míg más beosztotti kategóriák esetén a csökkenés mértéke 8 százalék. Legkevésbé érinti ez a megszorítás a közép- és felsővezetőket: csupán 3 százalék a csökkenés. A mobiltelefonra vonatkozó szigorítások viszont ez utóbbi két kategóriát érintették leginkább: 10, illetve 13 százalék a csökkenés mértéke.

A vizsgálat eredményeinek ismeretében egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat. A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél volt legnagyobb mértékű a csökkenés az egyes juttatások vonatkozásában.