hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfabevallás, adóvisszaigénylés és ingatlaneladás

  • adozona.hu

Havi bevallóknak hogy lehet a negyedéves áfabevallást választaniuk? IIngatlan értékesítése után vissza lehet-e igényelni a beruházáshoz felhasznált anyagok áfáját? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.

1998-tól árbevételünk miatt havi áfabevallók és fizetők vagyunk. Árbevételünk 2006-tól jelentősen lecsökkent, akár negyedéves bevallók is lehetnénk emiatt. Már kettő éve nem éri el az áfa összege a törvényben meghatározott mértéket. Könyvelőm az áfatörvényre hivatkozva (miszerint a bevallást és befizetést az előző évi metodika szerint kell végezni) azt mondja, nem lehet áttérni a negyedéves bevallásra és befizetésre. Igaz ez?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) I. számú melléklet I. rész B) 3. pont ab) alpontja alapján az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adójának együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adója különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. (Ezen kívül szintén havonként kell áfabevallást benyújtania – a tárgyévet megelőző adóév elszámolandó adójának összegétől függetlenül – annak az adózónak, aki (amely) csoportos adóalanyiságot választott vagy aki (amely) közvetett vámjogi képviselőként jár el, illetve aki (amely) az áfatörvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez.)

Az Art. I. számú melléklet I. Rész B) 3. pont ac) alpontja szerint az adóalanynak évente kell áfabevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal (ekkor ugyanis legalább negyedéves bevallási gyakoriságú az adózó).
Minden más, a fentieken kívüli esetben az áfaalany negyedévente köteles áfabevallását benyújtani.

Az előzőekből látható, hogy tárgyévre az adóalany bevallási gyakoriságának megállapításakor – egyebek mellett – az adóalany tárgyévet megelőző második évben keletkezett elszámolandó adójának összege a meghatározó. Ennek megfelelően annak eldöntésekor, hogy az adott évben milyen bevallási gyakoriságra lesz köteles az adózó, teljesen irreleváns, hogy a tárgyévet megelőző második év adataihoz képest esetleg időközben jelentősen változott az adóalany fizetendő, illetve levonandó adójának összege, ezzel elszámolandó adója. Függetlenül az adóalanyra irányadó korábbi bevallási gyakoriságtól, minden év elején ismét meg kell állapítani a tárgyévre alkalmazandó bevallási gyakoriságát az adózónak.

Az Art. I. számú melléklet I. rész B) 3. pont ad), ae), af) alpontjaiban meghatározott esetekben azonban az adózó év közben is köteles bevallási gyakoriságot váltani. E szerint az adott évre az év elején rendelkezésre álló adatok alapján a fentiek szerint megállapított bevallási gyakoriságánál - gyakoribb bevallási kötelezettségre történő áttérésre köteles az adózó (többek között akkor), ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a gyakoribb bevallási kötelezettség előzőekben ismertetett értékhatárát eléri. Ugyanakkor az adózó elszámolandó adójának tárgyév közbeni változása (csökkenése) - eltérő rendelkezés hiányában – soha nem jogosítja arra az adózót, hogy az év elején - a tárgyévet megelőző második év adatai alapján - megállapított bevallási gyakoriságánál (adott esetben havi) ritkább bevallási gyakoriságra (negyedéves vagy éves) térhessen át.

2008-ban alakult kft. magánszemélytől vásárolt telken családi ház építésébe kezd, amit majd értékesíteni szeretne. Az értékesítés szempontjából az adókötelessé tételt választotta. A beruházáshoz vásárolt anyagoknak az áfáját hogyan, és milyen jogcímen tudja a cég visszaigényelni, ha még árbevétele nincs?
Feltételezve, hogy az induló Kft. által épített lakóingatlan továbbértékesítése a Kft. gazdasági tevékenységeinek csupán egyike, a lakóingatlan építését terhelő előzetesen felszámított adó levonási joga az alábbiak szerint alakul. Az áfatörvény 125. § (2) bekezdés f) pontja a lakóingatlan építése során igénybe vett termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó levonási tilalmat feloldja abban az esetben, ha az épülő ingatlan igazoltan egészben vagy túlnyomó részben adóköteles továbbértékesítési célt szolgál.  A kérdésében hivatkozottak szerint az értékesíteni kívánt ingatlan új építésű, melynek értékesítése az adózó választásától függetlenül, minden esetben adóköteles, azaz adólevonásra jogosíthat az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének j) pontja szerint. 

Ez alapján a Kft. levonhatja a lakóingatlan építése során rá áthárított áfát, amennyiben megállapítható, hogy az előállított ingatlant adókötelesen fogja továbbértékesíteni, valamint a levonás egyéb törvényi feltételei is adottak.

Az adólevonási joga a Kft.-nek az egyes beszerzései tekintetében főszabály szerint akkor keletkezik, amikor az áthárított adóra az áfatörvény szerint a fizetési kötelezettség beáll.

A Kft. egy adott adómegállapítási időszakban fizetendő adójának együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ez akkor is így van, ha a Kft.-nek a vizsgált időszakban még nem keletkezik fizetendő adója adóköteles ügyletek hiányában. Ha az így megállapított fizetendő és levonandó adójának különbözete negatív előjelű, a különbözetet az adóalany vagy tovább göngyölíti a soron következő adómegállapítási időszakra, mint fizetendő adó összegét csökkentő tételt, vagy amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak az állami adóhatóságtól visszaigényelheti azt.

Az áfatörvény 186. § (1) bekezdése alapján a fentiek szerint megállapított negatív különbözet visszaigénylésének feltétele, hogy annak összege abszolút értékben kifejezve elérje vagy meghaladja
a) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
b) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
c) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot. A visszaigénylésnek nem feltétele, hogy a Kft. a visszaigényléssel érintett adómegállapítási időszakban bevételt realizáljon. A ténylegesen kiutalható adó összege azonban nem biztos, hogy megegyezik a fentiek alapján meghatározott negatív különbözet összegével. A negatív különbözet összegét ugyanis csökkenti az áfatörvény 186. § (2) bekezdésében meghatározott, az esedékességig maradéktalanul meg nem fizetett, beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó összege.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemély adómentes bevétele

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Tagdíj átvállalása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Üzemanyag hatósági/piaci ár könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs