adozona.hu
Az APEH válaszol: áfa, számla, ingatlan
//adozona.hu/archive/20090123_afa_eu_apeh_szamla_ingatlan
Az APEH válaszol: áfa, számla, ingatlan
Tetszik
Cégünk uniós országból árut vásárolt, a számlán kívül van még szükség valamire, ami az EU-s beszerzést igazolja? Egyéni vállalkozónak az alanyi adómentességre jogosító összeghatárt (5 millió forint) hogyan kell számolni? Árbevétel, ha a számla pénzügyileg kiegyenlítést nyert vagy árbevétel a számla teljesítésének időpontjában keletezik? A 2 éven belül épült lakóházat áfásan kell-e felénk (cég felé) számlázni az eladó kft-nek, vagy fordított áfa vonatkozik a számlázásra?
Az áfatörvény 19. § a) pontja alapján Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany, és a terméket akár ő vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból. Ha az értékesítő a saját tagállamában alanyi mentességet választott, a vevőnek nem keletkezik adókötelezettsége Közösségen belüli beszerzés címén. Közösségen belüli beszerzés után a beszerzőnek keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfakulcs (5%, 20%) alapján. Amennyiben a közösségi beszerzésről kiállított számla hiteles adatokat tartalmaz, valamint a terméket beszerző a beszerzés után adófizetésre kötelezett belföldi adóalany, akkor adófizetési kötelezettsége az áfatörvény 143. § (1) bekezdése alapján megállapítható. Az adóalany a termék Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódóan megállapított fizetendő adót levonásba is helyezheti, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Adólevonási jog gyakorlásának elengedhetetlen tárgyi feltétele azonban, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljanak mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, illetőleg az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. (áfatörvény 127. § (1) bekezdés b) pontja)
Egyéni vállalkozónak az alanyi adómentességre jogosító összeghatárt (5 millió forint) hogyan kell számolni? Árbevétel, ha a számla pénzügyileg kiegyenlítést nyert vagy árbevétel a számla teljesítésének időpontjában keletezik?
Az áfatörvény 188. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség választásának egyik feltétele, hogy az adóalany összes, áfatörvény szerinti belföldi teljesítési helyű termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen ne haladja meg az 5 millió forintot.
Az értékhatár elérése szempontjából azon ügyletek ellenértéke döntő, melyekre az áfatörvény szerint az adókötelezettség beállt, függetlenül attól, hogy az mikor folyik be, illetve befolyik-e egyáltalán, illetve függetlenül attól, hogy az adóalany ahhoz kapcsolódóan a számla- illetve nyugtaadási kötelezettségét teljesítette-e. Az alanyi adómentes értékhatár számításánál a mentességet megelőző évben elért értékhatárnak való megfelelésnél azoknak a termékértékesítéseknek, szolgáltatásnyújtásoknak az ellenértékét kell figyelembe venni, amelyekre az adófizetési kötelezettség a vizsgált évben keletkezett az áfatörvény 55-66.§-ai alapján. Ennek megfelelően nincs jelentősége annak, hogy az ellenértéket ténylegesen megtérítik-e az adóalanynak, az befolyik-e hozzá.
Adott ügyletnél az áfatörvény rendelkezései szerint irányadó adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja határozza meg, hogy az ügyelet ellenértéke bele számít-e a vizsgált évben az 5 millió forintos értékhatárba. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja – az esetek többségében - nem függ az ellenérték megfizetettségétől. Kivételt képez ez alól az a rendelkezés, hogy annak az adóalanynak, aki nyilvántartásait pénzforgalmi szemléletben vezeti az áfatörvény 61. §-a alapján lehetősége van arra, hogy az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, melynek ellenértékét pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg, adófizetési kötelezettségét az ellenérték tényleges megtérítéséig, de legfeljebb a teljesítéstől számított 45 napig halassza. A halasztott adófizetési kötelezettség alá tartozó termékértékesítések, szolgáltatások ellenértékét (részletekben történő fizetés esetén ellenérték részletét) abban az évben kell figyelembe venni az alanyi mentességre jogosító értékhatár számításánál, amelyikben rájuk nézve a halasztás lejár (adófizetési kötelezettség keletkezik utánuk).
Fontos megjegyezni, hogy az 5 millió forintos értékhatárnak való megfelelést nem csak az alanyi adómentesség évét megelőző évben, hanem a választásra vonatkozó évben is teljesíteni kell, tehát az alanyi adómentesség választáskor azt is mérlegelni kell, hogy a következő évben reálisan elővetítve, az adóalany által teljesített ügyletek ellenértéke az 5 millió forintot meg fogja-e haladni. Az ésszerűen várható ellenérték számításánál, valamint az alanyi adómentességre jogosító értékhatár év közbeni figyelésénél is az adófizetés halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejártának időpontjában kell beszámítani az ellenértéket.
A 2 éven belül épült lakóházat áfásan kell-e felénk (cég felé) számlázni az eladó kft-nek, vagy fordított áfa vonatkozik a számlázásra?
Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján azok az ingatlanértékesítések tartoznak a fordított adózás alá, melyek főszabály szerint adómentesek, de az adóalany értékesítésükre adókötelezettséget választott. E körbe az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában meghatározott ingatlanok tartozhatnak, ha értékesítésükre az adóalany adókötelezettséget választ az áfatörvény 88. §-a szerinti lehetőséggel élve.
Az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének ja)-jb) pontjai azonban az adómentes körből kiemelik azon beépített ingatlanok értékesítését, melyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Ezen ingatlanokat tehát minden esetben, az adóalany választásától függetlenül, adókötelesen kell értékesíteni. Ez azt is jelenti, hogy ezen körbe tartozó ingatlanok értékesítésére – tekintettel arra, hogy azok nem tartoznak az áfatörvény hivatkozott 86. § (1) bekezdés j) pontja alá - nem alkalmazható a fordított adózás, az adó megfizetésére az általános szabályok szerint az ingatlan értékesítője köteles.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
