adozona.hu
Miért lesz lehetetlen offshore-számlát vezetni?
//adozona.hu/archive/20080630_offshore_apeh_ado_penzmosas_eu
Miért lesz lehetetlen offshore-számlát vezetni?
Tetszik
Mi a különbség a az adóelőny kihasználása és a jogtalan haszonszerzés között? Miként cserélik az adatokat az országok adóhatóságai? Miért nem szeretik a bankok az offshore-ügyfeleket? Mire számíthatnak a jövőben az offshore-cégek? A kérdésekre cikkünkben megtalálja a válaszokat.
A magyar büntetőjog az adócsalás törvényi tényállásának meghatározásakor tág határokat szab meg, amikor az "adóbevétel csökkentése" fogalmat használja.
A Legfelsőbb Bírósági Büntető Kollégiumi állásfoglalás szerint a büntető bíróság kiszabását nem kötik össze azzal a határozattal, amelyez a bevételcsökkenés összegével kapcsolatban hoz a közigazgatási szerv. Ehelyett: a büntetőeljárás szabályai szerint, az irányadó alapjogszabályok előírásainak figyelembevételével állapítják meg a bírságot. A külön bekezdésben szabályozott, a végrehajtás előli elvonást szabályozó tényállás gyakorlata Magyarországon nem alakult ki.
Ugyanakkor a csalás fogalma is elég keretet ad a büntetőjogi tényállás feltöltéséhez. A „jogtalan haszonszerzés” fogalma alkalmas arra, hogy az offshore társaság által sikeresen elért adómegtakarítást a hatóságok jogtalannak minősítsék, ugyanis az egyedi értelmezést igényel, hogy mely cselekmény csak az adóelőny kihasználása, és mely már egy jogtalan haszonszerzésre irányuló magatartás.
| Jogszabály |
| Büntető Törvénykönyv: 310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. |
Fentiek kérdések kapcsán biztosan megállapíthatjuk, hogy a választ a gazdasági – és jogi környezet folytonos módosulása, megújuló kihívásai folyamatosan változtatják.
Nemzetközi adatáramlás
Az OECD számos bi-és multilaterális egyezmény megkötésével törekszik a pénzügyi átláthatóság megteremtése, arra kötelezve az egyes államokat, hogy ennek megteremtése révén az offshore társaság előnyei megszűnjenek. Ezek, és egyéb idevonatkozó egyezmények aláírása nem zárja ki, hogy az adatáramlást - például Dél-Amerikából a „ helyi sajátosságok” - nem zavarják-e meg.
Az adattárolásban és adatcserében az USA élen jár, így természetesen ma már az Európai Unió adóhatóságai számára is hozzáférhetőek az Egyesült Államokban működő offshore társaságok adatai. Ennek egyik eszköze éppen a konstrukcióból adódó „partnership” megoldás. Másrészről az USA-ban honos adórendszer már a kamatadótól függetlenül a bevallás részének tekinti bármely más országban meglévő megtakarításaink adatközlését.
Az offshore nagy titka, hogy benne névleges (nominee) igazgató és tulajdonos szerepelhet. Egy offshore cég helyi képviseletét ellátó ügyvédi iroda, vagy gazdasági társaság az adott országban felléphet tulajdonosként és igazgatóként, így lehetővé vált a tényleges mögöttes tulajdonos kilétének többszintű védelme. Ugyanakkor az egyes államok által aláírt egyezmények folytán ma már az ügyvédi titok nem képezheti akadályát a pénzmosásról szóló jogszabályok végrehajtása során az adatok átadásának, illetve jelentésnek. Az ügyvédi titok ilyen értelemben megszűnt.
Az offshore helyszíneken működő cégbejegyző ügynökségek munkatársai (nominee-k) néhány évvel ezelőttig még joggal hirdethették magukat úgy, mint ahol „bombabiztos” védelem mögött tudhatja a cég valódi tulajdonosa vagyonát, s az ő személyét csak akkor fedik fel a hatóságoknak, ha fegyver-, kábítószer-, vagy emberkereskedelem miatt indul eljárás.
Pénzmosás előtt, után
A káros adóverseny-, a terrorizmus finanszírozás-, és pénzmosás ellen évtizedes küzdelmet folytató közel húsz nemzetközi szervezet erőfeszítésének köszönhetően az összes offshore helyszínnel olyan egyezményeket írattak alá (kényszerítettek ki tulajdonképpen), amely szerint pénzmosás esetén is ki kell adniuk a valódi tulajdonos adatait.
Természetesen ezt az offshore-iparág "nem használja fel reklámcélokra".(Ne feledjük: az adócsalás bűncselekmény, a bűncselekményből származó pénz tisztára mosása pedig pénzmosás.) A fal tehát leomlott, pontosabban még csak elvileg, ugyanis a hatóságoknak évekbe telik majd mire alkalmazni fogják ezeket a lehetőségeket. Addig a mostani (óvatosabb és nagyobb összegben "játszó") offshore-ozók biztosabb „fedezéket” kereshetnek, mint az eddigiek voltak.
Ugyanakkor előre látható az is, hogy néhány év biztosan nem lesz elég ahhoz, hogy a mai cselekmények büntetőjogi megítélés szerint elévülhetnének, mert van olyan csalás büntetőjogi tényállás, melynél különösen jelentős kár okozása esetén az elévülési idő akár 10 év is lehet. Mindebből következik, hogy a ma végrehajtott offshore –ügyletek a holnap hatósági vizsgálatának kell hogy megfeleljen.
Ám a legtöbben bíznak abban, hogy ők megúszhatják különös tekintettel arra, hogy ma még nem jellemző a hatékony üldözés/felszámolás az ilyen típusú ügyletekbek. Éppen ezért paradox módon az offshore-iparág koporsójába a szöget nem az adóhivatal, vagy a vámosok pénzügyi nyomozó egysége fogja beverni, hanem az offshore-ból némi hasznot is húzó banki szektor.
Az átláthatóság egyik biztosítéka és eszköze maga a bankrendszer. Amennyiben Magyarországon kívánom felvenni az offshore társaságtól származó pénzemet, jelenleg tiltó rendelkezés nincsen a külföldi offshore társaság bankszámlájának megnyitására, ugyanakkor fokozott figyelem kíséri e számlák tranzakcióit, illetve a bank köteles a számlára vonatkozó adatokat átadni a hatóságok részére.Mindezt azért, mert az EU III., pénzmosás ellenes direktívája a bankok kötelezettségévé tette azt, hogy kockázatelemzéssel bekategorizálja az ügyfeleit, a „pénzmosás gyanú” szempontjából.
Korábban a bankoknak csak jelenteniük kellett a gyanús tranzakciókat. Ezeket a pénzmosás ellen dolgozó szervek megkaptak bár, de nem voltak képesek olyan hatékonysággal áttekinteni, mint ahogyan ezt egy bank a saját ügyfelénél megteheti. A bankok előírták, hogy szerződéses kapcsolatot off-shore céggel kizárólag a bank legfelső vezetőinek jóváhagyásával lehet.
A bankszámlanyitáshoz a társasági szerződésen kívül szükséges a cég külföldi bejegyzését igazoló okirat (certificate of incorporation + apolstille), cégkivonat, cégképviseleti jog megállapítására alkalmas egyéb hivatalos irat (amennyiben ez nem derül ki az előzőekből), valamint tényleges tulajdonosi nyilatkozat. Ez utóbbi az újdonság miszerint a tényleges tulajdonosi nyilatkozat körében vagy arról nyilatkozik a banki ügyfél, hogy a számlatulajdonos a tényleges tulajdonos, vagy nyilatkozatában megadja a tényleges tulajdonos adatait. És ez a lényeg.
A banknak természetszerűleg nem érdeke marketing- és egyéb szempontokból sem, hogy egy "offshore-ozó" ügyfele miatt pénzmosásban "bűnsegéd"-gyanúba keveredjen, így legegyszerűbb számára, ha megválik ezen ügyfélcsoporttól úgy, hogy felmondja az offshore-cégek számlavezetését. (Lásd pl. azt a magyar bankot, mely talán a legtöbb offshore-cég számlával rendelkezett a magyar bankok közül, s legliberálisabb módon kezelte az iparágat, ám ez év tavaszán 180 fokos fordulatot vett, s megszabadult a nem átlátható ilyen ügyfelektől). Az említett direktíva miatt hamarosan a többi bank is ráébred a kockázatra, mely révén offshore-számlát szinte lehetetlen lesz vezetni a fejlett világban. Ám hiába nyit, pl. egy afrikai számlát majd valaki, a nemzetközi átutalásainál továbbra is bajban lesz, mert a levelező-, s később a fogadóbankok is vissza fogják utasítani az átutalási megbízást.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
