hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az offshore alkonya, avagy búcsú a kimentett vagyonoknak?

  • dr. Marosi Andrea

Az offshore cégalapítás láza Magyarországot jó 10 év késéssel érte el, de számos adózással kapcsolatos előnye miatt, mára szinte iparággá nőtte ki magát. Még most sem mindig egyértelmű, mire jó és mire nem használható az offshore vállalkozás. Ez utóbbi pedig akár a lebukást is jelentheti. Íme háromrészes sorozatunk első része!

a
Adóparadicsom
Forrás: AP

Az EU-csatlakozással szigorúbbá vált az adóhatósági ellenőrzés, bővült az APEH eszköztára, amely a társhatóságokkal egyre szorosabban együttműködve (adatbázisaik tartalmát megosztva) nyomon követi a pénzmozgásokat valamennyi tagországban. A határokon átnyúló, egy-egy termék kereskedelméhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó ellenőrzések nem egyszer 10-15 láncszemet is érintenek. Nem csoda, ha lassan körülményesebb áfát visszaigényelni az adóhatóságtól, mint valaha azt gondoltuk volna. Ez a szervezett a szigor ugyanis néhány éve még ismeretlen volt Magyarországon. 

Akkoriban, vagyis jóval a csatlakozás előtt kezdődött az úgynevezett offshore cégalapítási láz. Noha az ilyen társaságok előnyei nem is voltak mindig annyira egyértelműek. Amellett, hogy többnyire adócsökkentési céllal alapítanak offshore céget, egyáltalán nem biztos, hogy valóban alkalmas arra, hogy  a munkáltató megússza az az adó-járulékfizetési kötelezettséget az adott országban.

Nyilvánvalóan ez a probléma csak ott merül fel, ahol az adott ország a munkabérhez olyan közterheket párosít, hogy a foglalkoztatás költségei meghaladják a vállalkozás által kívánt mértéket. Természetesen csak akkor alkalmazható, ha az adott ország jogszabályai szerint a tartós munkavégzés helye nem zárja ki egy  meghatározott időn túl (három hónap)nem honos munkáltatói társaság létét. 

Arra a kérdésre, hogy az offshore alkalmas-e egy beruházás esetén a befektetők valódi személyének elretésére, a válasz kivételesen egyértelmű és nemcsak beruházás esetén, hanem bármilyen finanszírozásnál felmerülhet. Ilyenkor ugyanis az offshore cég, mint finanszírozó vállalkozás jelenik meg és mint ilyen, a magántőke leplezését szolgálja, illetve a vagyonosodási vizsgálatok miatt immáron „kínossá váló” tagi hitel kiváltására is használják. További előnyének tekinthető, hogy a külföldi tulajdonosnak fizetett osztalék után kedvezőbb feltételekkel lehet adózni offshore társaságon keresztül. 

A vagyonmegőrzési szerepe elsősorban a nagyértékű ingatlanok esetén jelenik meg. Jelenleg az adótartozás megfizetése előli menekülés egyik formája az ingatlanvagyon offshore társaságnak történő eladása. Jelenlegi hazai joggyakorlatban az adóhatóság nem tud mit kezdeni azzal, ha a magánszemély offshore társaság részére értékesít ingatlant. Ennek egyik oka éppen a közhiteles nyilvántartás, ugyanis a Földhivatal jogerős bejegyzését követően a bejegyzés megtámadására csak bírói úton van lehetőség. 

Kérdéses, hogy az adóhatóságnak van-e joga színlelt szerződéssé átminősíteni a Földhivatal döntését, ha az  egyszer a szerződést már alkalmasnak találta a tulajdonjog bejegyzésére.  A kulcs csak magában az adás-vételi szerződésben van, amelyben olyan pénzmozgásnak, vagyis az offshore cég bankszámláján keresztüli átutalásnak kell szerepelnie, hogy pontosan kiderüljön a jogügylet valódi természete.

Az offshore tehát elvileg vagyonvédelem céljából is alapítható, azaz a vagyonos tulajdonos személye titokban tartható mind az adóhatóság mind más állami szervek előtt. A vagyon része azonban lehet a pénzeszköz, melyet ha bankban tart a tulajdonos, folyamatosan információt szolgáltat róla az adóhatóság felé. Az APEH és a többi hatóság a kamat jövedelem megadóztatásával ugyanis folyamatosan tájékozódik. 

Az EU irányelv szerint Ausztria, Belgium és Luxemburg azok az országok, amelyek  forrásadót vetnek ki a kamatjövedelemre, nem alkalmazzák az átmeneti időszak alatt az automatikus információcserét.  Az ilyen típusú megállapodások kiterjednek a Csatorna szigetekre, a Man sziget és a függő vagy társult karibi területekre is. Ugyanakkor ez a moratórium hamarosan lejár.
 
A sorozatunk következő részében azt tárgyaljuk, mivel jár a lebukás, milyen országokból indulhat el az adatáramlás.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

EU árubeszerzés, áfa

Bunna Erika

adótanácsadó

Páholybérlet áfája

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close