Szerbia: a balkáni adóparadicsom

Megosztás Tetszik

Regionális összehasonlításban kifejezetten alacsony adókulcsokkal igyekszik az országba csalogatni a nemzetközi tőkét a belgrádi kormány. Ezt jól mutatja, hogy a térségben sehol sem olyan alacsony az áfakulcs, a társasági adó rátája és a tb-járulékok szintje, mint Szerbiában. A magyar vállalatokat pénzügyi támogatásokkal és adókedvezményekkel várják, az adminisztráció pedig egyre egyszerűbb.

Az adótörvények esetében kitüntetetten igaz, hogy figyelni kell a részletekre, de ezzel együtt is jelzésértékű a kelet-közép-európai régió országaiban alkalmazott adókulcsok összevetése. Szerbia jól szerepelne egy ilyen összehasonltásban, ugyanis számos adónem esetében a balkáni országban a legalacsonyabbak a kulcsok.

Szerbiában az általános forgalmi adó (áfa) standard kulcsa 18 százalék, a többek között az alapvető élelmiszerek, az energia és a napilapok esetében alkalmazott kedvezményes kulcs pedig ennél is 10 százalékponttal alacsonyabb. Van ezen felül egy olyan termék-, illetve szolgáltatáskategória is, ahol 0 százalékos kulcsot alkalmaznak Szerbiában, ebbe a csoportba tartozik – nem meglepő módon – többek között a pénzügyi termékek kereskedelme és a lízing is. A Szerbiában alkalmazott standard áfa-kulcs a legalacsonyabb regionális szinten, Románia, Szlovákia és Csehország ugyanis 19 százalékos, Bulgária és Magyarország 20 százalékos, Horvátország és Lengyelország pedig 22 százalékos kulcsot alkalmaz – derül ki a PricewtarehouseCoopers jelentéséből.

Kedvező vállalati környezet

A vállalati profitról is elmondható, hogy nincs olyan ország a térségben, ahol kevésbé adóztatnák meg ezt a jövedelmet, mint Szerbiában. A szerb társasági adókulcs 10 százalékos, ami Bulgária azonos értékével együtt holtversenyben vezeti a régió listáját. A szerb kulcs jelentősen elmarad a Romániában és Magyarországon alkalmazott 16 százalékos értéktől (nem is beszélve a 4 százalékos magyar pluszadóról), és még nagyobb a különbség a többi kelet-közép-európai állammal szemben – Csehországban például csaknem két és félszerese ezen értéknek a társasági adókulcs. A nem rezidens – devizakülfödi - vállalatokat csak a Szerbiában szerzett jövedelmeik után terheli ez az adó.

Kifejezetten kedvező Szerbia helyzete a társadalombiztoítási járulékok terén is, az összterhelés ugyanis a bruttó bér 35,8 százaléka, aminél jelenleg nem találni alacsonyabbat a szomszédos, illetve nem túl messzi országokban – Magyarországon például 47 százalékos ez az érték, Szlovákiában pedig 12 százalékponttal nagyobb ez a fajta elvonás, mint Szerbiában. A szerb rendszer értelmében a munkaadó és a munkavállaló is ugyanakkora (17,9 százalékos) részt vállalat a társadalmobiztosítás finanszírozásából, méghozzá a következő felosztásban: a nyugdíjjárulék mind a munkavállaló, mind a munkaadó számára 11 százalékos, az egészségbiztosítási járulék 6,15 százalékos, a munkanélküliségi járulék pedig 0,75 százalékot tesz ki.

Személyi jövededelmek adóztatása

A személyi jövedelmek adózása egy kicsit bonyolultabb rendszert alkot Szerbiában is, de ezen nem igazán lehet meglepődni, ez az adófajta ugyanis – érthető okokból - minden országban kifejezetten bonyolutra sikerült. Az általános szabály, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 12 százalékos a bérjellegű jövedelmek után, és 20 százalékos az egyéb személyi jövedelmek után. Ezt az adót a Szerbiában rezidens természetes és  jogi személyek fizetik (ehhez az kell, hiogy valaki 12 hónap alatt legalább 183 napot töltsön el az országban). Az adó alapját képezi minden olyan jövedelem, amit a rezidens Szerbiában, illetve Szerbián kívül megszerez az adóév alatt. Az egyének által fizetett személyi jövedelemadó számos különböző forrásból származhat, többek között a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységből, az egyéni vállalkozói tevékenységből, jogdíjakból és ipari szabadalmakból, a tőke után, az ingatlan után, és egyéb módon.

Van azonban a személyi jövedelemadón felül egy úgynevezett évi jövedelemadó is, amelynek 10 százalékos a kulcsa. Ezt az adót a rezidensek esetében a szerbiai és nem szerbiai jövedelmekre veti ki a szerb állam, de csak arra az összegre vonatkozik, amely a szerb átlagbér háromszorosát meghaladó összegszint felett van. A nem rezidenseknek éves jövedelme akkor adóköteles, ha az összeg meghaladja az átlagos szerb éves átlagfizetés ötszörösét. Az adó mértéke 10 százalék, ha az összeg nem haladja meg az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát, és 15 százalék, ha az összeg meghaladja az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát. Az adóköteles jövedelem csökkenthető az átlagos éves jövedelem 40 százalékával az adófizető részéről és az összeg 15 százalékával a családtagok részéről. A levonás összege nem lépheti túl az adóköteles jövedelem 50 százalékát. Szerbiában létezik ingatlandó is a vállalatok számára 0,4 százalékos éves befizetési kötelezettséggel, a magánszemélyeknek pedig egy progresszív adótáblát alakítottak ki.

Cégformák Szerbiában

Szerbiában a gazdasági társaságokról szóló (125/2004 számú tv) törvény a következő társasági formában szabályozza a cégalapítást:

- korlátolt felelősségű társaság (Drustvo sa ogranicenom odgovornoscu, DOO)
- betéti társaság (Komanditno drustvo, KD)
- részvénytársaság (Akcionarsko drustvo, AD)

Szerbiában a leggyakoribban alkalmazott vállalkozási forma a kft., amit egy vagy több magán, illetve jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt megalapíthat. Az társasági alaptőke minimum 500 euró, melynek felét alapításkor kell befizetni, a fennmaradó összeget pedig az elkövetkező két évben. Az alaptőke a zártkörű részvénytársaság esetében minimum 10 ezer euró, a nyíltkörű részvénytársaság esetében pedig 25 ezer euró.

Cégalapítás Szerbiában

A legtipikusabb cégforma, a kft. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén) a következők:

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel
- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat
- a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírása
- banki bizonylat a 250 eurós alapítótőke befizetéséről
- társasági szerződés

Amennyiben az alapítók magánszemélyek, akkor a határátlépéskor bizonylatot kell kérniük a jövendőbeli alapítótőke behozataláról. Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie; szükség esetén, ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani. A cégbejegyzései idő megközelítőleg 7 nap, az adószám beszerzési ideje pedig további 7, azaz a cégregisztráció két hetet vesz igénybe. (Egy betéti társaság esetében is ennyi idővel kell számolni, részvénytársaság esetében pedig csak a cégbejegyzési idő 45 nap, így több mint 7 hetes cégregisztrációval kell kalkulálni.)

A kft-k cégbejegyzési járulékösszege 90 euró, ehhez jön az ügyvédi költség. Bt esetében 80 euró plusz ügyvédi költségre, rt esetében pedig 160 euró plusz ügyvédi költségre kell számítani. Fontos megjegyezni, hogy Szerbiában a cégregisztrációhoz és a szükséges papírok beszerzéséhez, valamint sürgős esetben a regisztráció gyorsításához elengedhetetlen az ügyvédi (jogi) segítség – derül ki a szerb befektetésösztönzési szervezet jelenéséből.

A SIEPA, a szerb állami non-profit befektetésösztönzési szervezet értékelése szerint a magyar cégeknek manapság is érdemes Szerbiába települniük, méghozzá a kedvező adókörnyezet mellett elsősorban azért, mert számos befektetésösztönzési lehetőség közül választhatnak. A pénzügyi támogatást és az adókedvezményeket nyújtó támogatási formákat az alábbi táblázat foglalja össze:

Kolozsi Pál Péter
NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet