Bezártak egy kiskaput a céges mobilelszámolásnál

Megosztás Tetszik

A személyi jövedelemadóban (szja) tovább szűkülnek a mentességek, kedvezmények, szélesedik az adóalap, változik az adójóváírás, egyszerűsödik az egyéni vállalkozások adóalap-megállapítása. A kamatjövedelem adóztatásával kapcsolatosan néhány rendelkezés módosul. A céges telefonoknál az átalánydíjas elszámolásnál a szokásos piaci árat kell majd alkalmazni, a repiajándékok pedig csak akkor lesznek adómentesek, ha vásárláshoz kapcsolják őket – hangzott el a Penta Unió által szervezett Adóegyetem 2008 konferencia-sorozatának budapesti állomásán.

Minden adónemben elvárás volt, hogy egyszerűsítsék a rendszert, a feketegazdaság ellen a foglalkoztatásösztönzés érdekében tegyenek lépéseket, illetve javítsák a versenyképességet. Ez vonult végig az szja-változásokon is – mondta Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára. 
 
Az szja-kulcsok nem változnak, viszont sokakat érintő módosulás az adójóváírás rendszere. A kiegészítő adójóváírás megszűnik, de az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felső értéke azonban 9 ezerről 11 340 forintra emelkedik, és évi 1 250 ezer és 2 762 ezer forint között fut ki. Ezzel a módosítással a PM reményei szerint egyrészt átláthatóbb lesz a rendszer, másrészt valamennyire enyhül a személyi jövedelemadó tábla és az adójóváírás együttesének nagy teljesítmény-visszafogó hatása. Újdonság, hogy jövőre nem a munkáltatóknak kell majd engedélyeztetniük külön-külön az úgynevezett adóelőlegeztető programokat, hanem a szoftver készítőjének.

Módosulnak egyes kedvezmények. Az államtitkár szerint vannak arra törekvések, hogy az szja-törvényt összehangolják az áfatörvénnyel. Erre példaként említette az áruminta fogalmát, amely ugyanúgy került be mindkét törvénybe. Üzletpolitikai célból árumintát adómentesen akkor lehet majd adni, ha vásárláshoz kapcsolódó engedményt, kedvezményt, visszatérítést ad a cég. Ha például egy autószalon meghirdeti, hogy egy bizonyos napon délelőtt az odalátogatók kapnak egy autót, akkor az üzleti ajándéknak minősül, és így adóköteles lesz. Ha viszont egy megvásárolt autó mellé adnak egy szőnyeget ajándékba, akkor nem kell utána adót fizetni – magyarázta a szakállamtitkár. 

A cégtelefonok használatának adókötelezettsége szintén módosul. Egy korábban megjelent állásfoglalás szerint eddig adómentes volt az olyan céges mobiltelefon-használat, amelynél olyan csomagot fizetett elő a vállalat, ahol csak alapdíjat kellett fizetni, és a csomaghoz tartozó előfizetők egymás között ingyen beszélhettek korlátlan ideig. Mivel ennek hatására nagyon megszaporodtak a céges előfizetések a korlátlan beszélgetést tartalmazó csomagokra, válaszlépésként betettek egy módosítást a törvénybe. Ha átalányköltséget (alapdíjat) számláznak és nem beszélgetésenként fizetnek, akkor a beszélgetések szokásos piaci árát (amit független felek alkalmaznak egymás között) kell alapul venni, és ennek alapján kiszámolni, hogy keletkezett-e adókötelezettség vagy sem.

Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.

Az adómentességek közé bekerült az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak által szervezett kulturális hagyományőrző, sportcélú rendezvényeken felszolgált étel, ital, az ott nyújtott szolgáltatás és az ott adott ajándék is, feltéve, hogy az ajándékok összértéke nem haladja meg a rendezvény költségének 10 százalékát.

Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
 
Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik, és az előbbiekbe visszamenőlegesen is be lehet fizetni három hónapig.

Hiánypótló változások között említette Karácsony Imréné a tőkejövedelmek adóztatását. Többször szembesült a minisztérium azzal a problémával, hogy a kamatot, árfolyamnyereséget állampolgársági alapon adóztatják. Emiatt előfordult, hogy itt dolgozó külföldiek belföldi illetőségűvé váltak ugyan, de anyaországukban is megfizették az árfolyamnyereséget, és Magyarországon sem tudták elszámolni az adót. A törvény úgy változik, hogy ha bármely belföldi illetőségű magánszemély bármely más országban állampolgársági alapon adót fizetett, akkor azt beszámíthatja a Magyarországon fizetendő adójába. Amennyiben nincs egyezmény a két ország között, akkor a magyar adó legalább 5 százalékát kell megfizetnie.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyar vállalkozások leromlott üzleti kilátásairól beszélt. Ma Magyarországon nagyon költségvezérelt a gazdaságpolitika, nincsenek prioritások, és a kiigazítás sokkal inkább az adóbevétel-növelésre épül, mint a kiadás csökkentésére – mondta. Ez az MKIK szerint óriási baj, mert kockázatot jelent a gazdaságra nézve. Mára ugyanis az összes adóemelés beépült az adórendszerbe: a szolidaritási adó tartósan ott van, holott arról volt szó, hogy rövid távú adó lesz. A multinacionális vállalatok viszont keményen érvényesítették az érdekeiket – mondta, példaként említve az Audi esetét, amely kibújt a szolidaritási adófizetés alól.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram kioltják egymást – hívta fel az MKIK elnöke a figyelmet. Nagyon sok ponton ellentmond egymásnak a kettő, s az ellentmondásokat fel kellene oldani, mert  – amint arra korábban is figyelmeztették a kormányt – szerintük ezek az intézkedések a kis- és középvállalati szektort fogják leginkább érinteni, hiszen ezek a vállalatok termelnek a belső piacra, a piac szűkülése őket érinti elsősorban. A jelenlegi gazdaságpoitikával Parragh nagy esélyt lát arra, hogy elpuskázzuk az uniós támogatások által kínált lehetőségeket. Ha a gazdaságba kétszer ennyi pénzt tennénk, akkor a gazdasági növekedés is élénkülhetne – vélte. 

Parragh szerint  a konvergenciaprogramban már látszik a puhulás, ezért bizonytalan, hogy meddig lesz tartható ez a pálya. Ha így haladunk tovább, rátérhetünk egy „gyilkos középpályára”, ahogyan a Bokros-csomag után is történt . Így fennáll a veszélye annak is, hogy jelenlegi magas állami újraelosztás fennmarad, és akkor adócsökkentésre sem lesz remény – vélekedett.

A konferenciáról készült videot nézze meg itt!