Mi az ára az egykulcsos adórendszernek?

Megosztás Tetszik

Jövőre indítja el a kormány - az ígéretek szerint legalábbis – az átfogó adóreformját. Sokak szerint az adórendszerünk átalakításakor leginkább az élőmunkát terhelő adókat kellene csökkenteni. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter szerint, az egykulcsos adóval lehetne javítani a magyarországi helyzeten, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója viszont ennek „árára” figyelmeztet.

Ma Magyarországon nagyon magas mind az élőmunkát terhelő adók aránya, mind pedig a profitot terhelő adók aránya. Palócz Éva a Figyelő és a CIB Bank rendezésében megtartott Makrotrendek című konferencián előadásában egy, a munkabérek adóterhelését mérő OECD jelentésre hivatkozva rámutatott, hogy jelenleg Magyarországon – Belgium és Németország után – a 3. legmagasabb volt az adóteher 2006 elején, ami a Pénzügyminisztérium közlése szerint azóta körülbelül 3 százalékponttal nőtt. Ez viszont Magyarország fejlettségével korántsem arányos – mondta a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A szakember szerint az adók szintjének csökkentése azért is kívánatos lenne, mert annak magas szintje a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést egyaránt korlátozza.

A kormány 2009-től indítja el a nagy átfogó adóreformját, amelyen mindenki az adócsökkentést érti – mondta László Csaba. A szakértők között konszenzus van abban, hogy az adócsökkentésnél a munkát terhelő adók – illetve László Csaba szerint még esetleg az iparűzési adó – kerülhetnek fel a palettára. A volt pénzügyminiszter konferencián azonban azt is megjegyezte, hogy körülbelül 3 százalékpontnyi tehercsökkentés a GDP-ben 800 milliárd forint költségvetési bevételkiesést jelent, tehát kiadási oldalról ez óriási kihívást jelent.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az adócsökkentés terén nagyon szűk a mozgástér. A sokak által favorizált javaslat az lenne, hogy a fogyasztást terhelő és a vagyonadók növelésével ellensúlyozzák a munkát terhelő adók csökkentését. Csakhogy ha például az áfa emelésének lehetőségét nézzük, hamar kiderül, hogy nem lehet túlságosan megemelni ahhoz, hogy még versenyképes maradjon a környező országokhoz képest. (Egyes vélemények szerint az áfát mindössze 2 százalékkal lehetne megemelni.)

László Csaba az egykulcsos adó híve. Ezt a rendszert több ország is bevezette és még egyik sem állt vissza a korábbi adóztatási rendszerre, ami szerinte azt mutatja, hogy a rendszer bevált. A volt pénzügyminiszter úgy véli, e rendszer sokak által emlegetett igazságtalanságát ingatlanadóval és szociálpolitikával kellene ellensúlyozni és a szolidaritást érvényesíteni. Ez viszont politikailag egy meglehetősen nehéz feladat – jegyezte meg a KPMG adópartnere.

Palócz Éva azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ezt az egy kulcsot nagyon magasan állapítják meg (mondjuk 20 százalékon), akkor az az alacsony jövedelműeket nagyon rosszul érintené. Emellett a személyi jövedelemadó (szja) a magyar költségvetésnek egy fontos pillérét képezi. Az ebből származó bevétel mintegy 1400 milliárd forint évente, amelynek a 80 százalékát azok fizetik be, akik 40 százalékos adót fizetnek. Tehát véleménye szerint nagyon nagy mértékben kellene az adófizetési hajlandóságot növelni ahhoz, hogy ez a lépés ne járjon mintegy 600 milliárd forintos adókieséssel. Viszonyításként megjegyezte, hogy 1 százalékos áfaemelés körülbelül 100 milliárd forintot hoz a költségvetésnek.

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon nem kis problémát jelent mindezek mellett, hogy az adóelkerülés nemzeti sport – utalt az MNB egy korábbi műhelytanulmányára. Nálunk amellett, hogy nagyon rossz az adómorál, a közszolgáltatások színvonala is nagyon rossz. Az állampolgárok pedig hajlamosak ár-érték arányban nézni, hogy a befizetett adóért mit kapnak cserébe, ami szintén hozzájárul az adóelkerüléshez.