adozona.hu
Mi változik az új áfatörvényben?
//adozona.hu/archive/20071116_afa_torveny_modositas
Mi változik az új áfatörvényben?
Tetszik
A Parlament 2007. november 12-én elfogadta az új áfaörvényt, amely 2008. január 1-jével teljesen új alapokra helyezi az áfa-gondolkodást – olvasható a PriceWaterhouseCoopers mai hírlevelében. A csoportos adóalanyiságot, a magánszemélyek adóalanyiságot egyszeri értékesítés esetén, az áfafizetési kötelezettséget, az adólevonást és a számlázást egyaránt érintik a változások.
Csoportos adóalanyiság
Az új áfatörvény sok esetben kedvezőbb szabályokat hoz a jelenlegi törvénnyel szemben a csoportos adóalanyiságra vonatkozóan, hosszú távon egyszerűsítve az adminisztratív terheket, és kedvezőbb áfa finanszírozási pozíciót eredményezve a visszaigénylés egyszerűsítésével, vagy a csoportos áfa alanyiság kiterjesztésével - olvasható a PwC Végleges áfatörvéby - új kérdések című hírlevelébe. A törvény alapján az Európai Uniós jogszabályokkal összhangban a csoportos adóalanyiság választására már minden, egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozásnak minősülő olyan társaságnak lehetősége van 2008-tól, amelyek belföldön telepedtek le. Ez tehát az jelenti, hogy azon társaságok, amelyek csak áfa szempontból regisztráltak Magyarországon, de állandó telephelyük nincsen, nem válhatnak a csoport tagjává. A csoportos adóalanyiság lényege, hogy a csoport tagjai egységesen, egy adószám alatt lépnek fel gazdasági kapcsolataikban (vagyis közös adószámuk alatt állítanak ki számlát, és közösen adnak be áfa bevallást), egymás közti termékértékesítésük és szolgáltatásnyújtásuk pedig nem minősül áfa szempontból gazdasági tevékenységnek.
A törvény arról is rendelkezik, hogy nincs „csoportkényszer”, vagyis nem kell az összes magyarországi kapcsolt vállalkozásnak a csoport tagjává válnia, de a kívül maradó tagnak is hozzá kell járulnia a csoport létrehozásához, mivel a felelőssége a csoportot terhelő áfakötelezettségek és egyes egyéb kötelezettségek teljesítésért a csoport tagjaival megegyező, vagyis egyetemleges. Egy társaság egy időben csak egy csoportnak lehet a tagja.
Magánszemélyek adóalanyisága egyszeri értékesítés esetén
Magánszemély, nem adóalany jogi személy adóalany lesz, ha sorozat jelleggel értékesít építési telket vagy új ingatlant (még használatba nem vett vagy két éven belül használatba vett ingatlan), mert ez gazdasági tevékenységnek minősül . Sorozatjellegnek minősül, ha a magánszemély/nem adóalany jogi személy két éven belül már a negyedik építési telket vagy új ingatlant értékesíti (a számolásba bele kell venni a telket és/vagy az új ingatlant egyaránt), illetve azt is, ha az azt követő 3 éven belül további telket/új ingatlant értékesít - hívja fel a figyelmet a könyvvizsgáló.
Áfafizetési kötelezettség
Az új Áfa törvény alapján a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) nem minősül többé áfa hatálya alá tartozó termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak, ha az apport beszerzője belföldi adóalany, illetve vállalja, hogy az apporthoz kapcsolódó áfa szabályokból eredő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik, valamint terhelik.
„Tárgyi” mentesség
Pontosították a „tárgyi” adómentes ingatlanértékesítések köre. A beépített és beépítetlen ingatlan értékesítése, illetve bármely ingatlan bérbeadása az új törvény alapján adómentessé válik. A főszabály alóli kivételként azonban áfát kell felszámítani az építési telek és az új ingatlan értékesítése után - figyelmeztet a PwC. Új ingatlannak minősül a még használatba nem vett ingatlan, illetve az olyan ingatlan, amely első használatbavétele és értékesítése között két évnél kevesebb idő telt el. A tervezetben lévő szabály arra vonatkozóan, hogy az ingatlan-értékesítő/szolgáltatásnyújtó választhatja az általános szabályok szerinti áfakezelést az adómentes kezelés helyett, változatlan maradt. Ebben az esetben tehát az adóalany áfa-fizetésre kötelezett lesz, és a beszerzéshez kapcsolódó áfát levonhatja. Az adóköteles kezelés tekintetében nem lehet minden ügyletre külön választással élni, hanem az adókötelezettség választása minden olyan ügyletre kiterjed, amely tevékenységre vonatkozóan az adózó a választással élt. Ha az adózó élt választási jogával, attól öt évig nem térhet el.
Bérmunka
Az új törvény alapján a bérmunka szabályok vonatkoznak minden ingóságon végzett munkára (például a termék takarítására is). Ez a módosítás azért bír nagy jelentőséggel, mert a bérmunkára a főszabályhoz képest speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket 2008-tól már olyan munkák esetén is alkalmazni kell, amelyekre 2007-ben a társaságok még a főszabályt alkalmazták. Vagyis előfordulhat, hogy korábban áfásan kezelt ügyletek áfa hatályán kívülivé válnak, illetve fordítva - értesít a hírlevél. A harmadik országba kiszállított terméken végzett bérmunka szabályai nagymértékben változtak. A törvény már nem írja elő a bérmunka adómentességének feltételeként azt, hogy a terméket a bérmunka közvetlen következményeként léptessék ki az országból, ellenben a kiléptetésre határidőt ír elő(90 nap). Ez a mentesség a Magyarországon nem letelepedett adóalany megrendelő esetén minden esetben alkalmazható, és felmerülhet az alkalmazása magyar megrendelőesetén is.
EU-s bérmunka esetén a „közvetlen érintettség szabály” módosítása EU-s megrendelő esetén a bérmunka áfamentes számlázására szélesebb körben adhat lehetőséget, mint a hatályos áfa szabályok és joggyakorlat.
Adólevonás
A korábbi tervezethez képest a tételes levonási tilalom alatt álló termék- és szolgáltatás-beszerzések köre nem változott. Az új áfatörvény szerint tehát a lakóingatlant terhelő áfa nem vonható le (amennyiben az áfa-köteles az egyéb jogszabályhelyek változása következtében). Fontos változás, hogy a személygépkocsi bérbevételhez felmerült áfa nem szintén nem vonható le, vagyis a korábban alkalmazott esetleges áfamegosztás, a bérelt cégautók üzleti és magánhasználatának elkülönítése már nem lehetséges a tervezett új szabályok alapján. Emellett ha a személygépkocsit, jachtot, motorkerékpárt azok vásárlása után az adóalany bérbe adja legalább – az új áfatörvény szövege szerint egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában – 90 százalékos arányban, mentesül a levonási tilalom alól. Lakóingatlan bérbeadása esetében a fenti szabályok szintén érvényesek, amennyiben a akóingatlan bérbeadása tekintetében az adóköteles áfa-kezelést választotta a bérbeadó.
A korábbi tervezetben lévő áfaarányosítással kapcsolatos feltételek megmaradtak az új törvény
szövegében is, vagyis az adóalany egy általa használni kívánt tetszőleges módszerrel is megállapíthatja az arányosítással levonható adót, és a mellékletben eddig is szereplő arányosítási képletet csak ennek hiányában köteles használni.
Számlázás
Az új áfatörvény a számlázási kötelezettségeket is újraszabályozza; a változások érintik az előlegszámlázást, az áfa körön kívüli ügyletek számlázását, egyszerűsítést tartalmaznak a helyesbítő, stornó számla kibocsátása kérdésében, és lehetővé teszik a számlának idegen nyelven történő kibocsátását is.
Az áfa körön kívüli ügyletek számlázása esetében például az új törvény értelmében a belföldön kívül, de a EU területén vagy harmadik országban teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás esetén is kifejezetten előírja a számla kibocsátását. Ezért a más tagállami áfa törvény hatálya alá tartozó, vagy harmadik országos termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a magyar áfa törvény előírásainak is megfelelőszámlát köteles kibocsátani az adóalany.
A számla, előlegszámla kibocsátására az új törvény szigorú határidőt szab - írja a hírlevél. Az adóalany a számlát legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül köteles kibocsátani. Ugyanakkor a törvény szintjén új lehetőségként bevezetett gyűjtőszámla kapcsán a törvény a számla kibocsátására ennél szélesebb mozgásteret biztosít.
A jelenlegi áfa törvénynek a gyakorlatban sok nehézséget okozó, a helyesbítő számla, és stornó számla kibocsátására és az áfa bevallásba való beállítására vonatkozó szabályait az új törvény nem veszi át. Helyette az európai uniós szabályozást követve bevezeti a számlával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, amely kevesebb formai követelményt ír elő (sorszám, a gazdasági esemény szereplőinek megnevezése, különbözet).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
