A nap kérdése: osztalékjövedelem számít-e a gyermektartásdíj összegének megállapításakor?

Megosztás Tetszik

Osztalékból származó jövedelem után keletkezik gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 65. paragrafusának (4) bekezdése szerint a munkabérből történő letiltás során munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. A 66. § kiterjesztő szabálya az alábbiak szerint szól:

A 65. paragrafus a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a) a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony, a nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

A fentiek alapján le lehetne vonni azt a következtetést, hogy az osztalék, mivel nem tekinthető sem társadalombiztosítási jogviszonyból, sem munkából eredő járandóságnak, díjazásnak, juttatásnak vagy követelésnek, nem képezheti a letiltás alapját.

Azonban a Vht. hivatkozott szakaszában a pénzkövetelés behajtásához alapul szolgáló jövedelemfajták nem kimerítő, taxatív jelleggel vannak felsorolva, hanem csak azokat a bér- és jövedelemtípusokat jelöli meg, amelyekből "elsősorban" letiltható a tartozás. Emellett a törvény 74. paragrafusa tartalmaz egy negatív felsorolást is, amelyben nevesíti a letiltás alól mentes jövedelmeket. Ezek között az osztalék nem szerepel. Mindezekből következően szakértőnk álláspontja szerint az osztalékból származó jövedelem követelésként letiltás alá esik.

Ha pedig a kérdés nem a fentiekre, hanem arra irányult, hogy a gyermektartásdíj megállapítása során figyelembe kell-e venni az osztalékból származó jövedelmet, arra a Ptk.-kommentárban sem talált szakértőnk útmutatást.

Fellelhető azonban a Legfelsőbb Bíróság BH.1996.207. számú eseti döntése a régi Ptk. hatálya alatt, mely során a bíróság az egyik konkrét esetben kifejtette, hogy a kötelezettnek osztalék címén kifizetett jövedelem esetében a bíróságnak vizsgálnia kell az osztalék összegét, meg kell állapítania a gyermeket az osztalék után megillető tartásdíj mértékét, továbbá azt, hogy a kötelezett milyen összeget fizetett folyamatos és lejárt tartásdíj címén, és ezek beszámításával az eltelt időre mennyi a tartásdíj hátraléka (BH 1996/207.). Így – szakértőnk megítélése szerint – ez esetben igen a válasz.

Kapcsolódó cikkünk: Osztalékfizetés fejlesztési tartalék képzése mellett: lehet-e nagyságrendi különbséget tenni a tagok között?