Két népszerű tartalomgyártó (TikTok) akadt fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzőinek szűrőjén, több millió forintos bevételük után nem fizettek adót, a platformok üzemeltetőitől érkezett összegeket gyermekeik bankszámlájára utaltatták – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva mégis évente több milliárd forint adóvisszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek. Tavaly 5,5 milliárd forinttal több adót kaptak vissza a pénztártagok, mint egy évvel korábban, de ez az összeg magasabb is lehetett volna – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) sajtóközleményéből.
A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Februártól már standard díjat vonhatnak az alapszámla után, amennyiben érvényben marad a jelenlegi szabályozás, mely szerint nem kell számlavezetési díjat fizetni az alap banki számlák után, mindaddig, amíg az infláció tartósan, három egymást követő hónapban 4 százalék alá nem csökken. Novemberben 3,8 százalékos volt az áremelkedés éves összehasonlításban, a KSH közlése szerint. Az MNB várakozásai alapján a decemberi és januári érték is 4 százalék alatt lesz – mutat rá írásában a Bankmonitor.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték