Az Európai Bizottság 2025 decemberében tette közzé legfrissebb, „VAT Gap in Europe – Report 2025” című tanulmányát, amely a 2019–2023 közötti időszak végleges adatait dolgozza fel. A jelentés szerint Magyarországon 2023-ban az *áfarés ugyan növekedett az előző évhez képest, ugyanakkor továbbra is az Európai Unió átlaga alatt maradt. A jelentés magyar adatait elemezte a Niveus.
A karácsonyi időszakban számos vállalat dönt úgy, hogy ajándékkal köszöni meg munkavállalói vagy üzleti partnerei együttműködését. Az ajándékozás azonban nem minden esetben jár adómentességgel, ezért különösen fontos tisztában lenni az ajándékok adózási szabályaival, amelyek az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől is függenek. A legfontosabb tudnivalókat a Niveus foglalta össze.
A magyar vállalkozások számára idén az év végi adótervezés fontosabb, mint valaha. 2026-tól jelentősen emelkednek a kisvállalati adó (kiva) választhatóságának határai, így számos olyan cég is jogosulttá válhat a kedvezményes adózásra, amely eddig nem fért bele a rendszerbe. A Niveus arra figyelmeztet, hogy a cégeknek a döntést már 2025 végén meg kell hozni, ha 2026. januártól a kiva alá szeretnének tartozni – derül ki a Niveus sajtóközleményéből.
A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Program akár 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kínál energiatárolók telepítésére, amelyet – a Niveus szerint – társaságiadó-kedvezménnyel is kombinálhatnak a cégek. Ez a kettős lehetőség jelentősen lerövidítheti a beruházások megtérülési idejét, és akár tízmilliókat bukhatnak azok a vállalkozások, amelyek nem vizsgálják meg az adókedvezmény igénybevételét is, írja közleményében a Niveus.
Ahogy az már a megjelent információk alapján tudható, 2026-tól a minimálbér 11 százalékkal (322 800 forintra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal (373 200 forintra) nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi sajtóközleményében a Niveus.
A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését, miközben a kulcsok változatlanok maradnak — ez mintegy 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. A fennmaradó kilenc ponthoz a Niveus rövid, egymondatos megjegyzést fűzött.
Orbán Viktor e heti washingtoni látogatása alkalmat teremthet arra, hogy újra szóba kerüljön a magyar–amerikai kettős adóztatást kizáró egyezmény kérdése – hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a Niveus. Bár az egyezmény 2024 elején hatályát vesztette, a gazdasági kapcsolatok rendezése mindkét fél érdeke lenne, hiszen jelenleg a két ország közötti jövedelemáramlásokat már nem védi adózási megállapodás.
Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a távmunka és a hibrid munkarend jogi és adózási kérdései is kulcsszerepet játszanak. A pandémia óta megszokott rugalmas munkavégzés továbbra is velünk maradt, de a legtöbb munkáltató és munkavállaló még mindig bizonytalan abban, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor „csak” home office-ban dolgozik. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is döntő lehet – hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a Niveus.
A közel 600 cég megkérdezéséből készült javaslatcsomag már a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán van, célja a versenyképesebb szabályozási környezet kialakítása. A Niveus, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkájának támogatására országos felmérést végzett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a kkv-k adózási és adminisztrációs folyamatait érintő problémákat, valamint javaslatokat gyűjtsön a vállalkozások terheinek csökkentésére, olvasható a Niveus közleményében.
A jövő héten több százezer diák kezdi meg az új tanévet, ám a családok számára az iskolakezdés ma már komoly anyagi terhet jelent. Míg Magyarországon nincs automatikusan külön pénzbeli iskolakezdési támogatás, csupán az ingyenes tankönyvellátás biztosított, addig több környező országban közvetlen anyagi segítséget kapnak a szülők: Ausztriában például minden gyerek után egyszeri 116 eurós támogatást fizetnek, Lengyelországban pedig 300 złotyt (mintegy 65–70 eurót) – olvasható a Niveus sajtóközleményében.
A nyár nemcsak a pihenés időszaka – a cégek számára rejtett kockázatot is hordoz. A Niveus szerint a szabadságolások miatt augusztusban különösen nagy a veszélye annak, hogy a Cégkapun keresztül érkező hivatalos iratok elkerülik a figyelmet, vagy jogosultsági hibák miatt át sem veszik azokat. Ez akár több százezer forintos bírsághoz vagy visszafordíthatatlan jogkövetkezményekhez vezethet.
2025-re a magyar kormány a GDP-növekedést eredetileg 3,4 százalékra várta, ám a legfrissebb adatok alapján ezt már 1 százalékra mérsékelték. Bár talán a recessziót sikerül elkerülni, de az szinte már biztos, hogy a tényleges növekedés elmarad a tervezettől. Ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a kkv-k számára a tudatos pénzügyi tervezés – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2025. július 1-jétől új korszak kezdődött a számlakezelés terén: a közműszolgáltatók számára kötelezővé tették az elektronikus számlázást és ez új feladatot ró minden számlabefogadóra. A változás nemcsak technológiai, hanem számviteli és jogi kihívásokat is felvet, ugyanis az elektronikus számlákat kizárólag digitálisan lehet archiválni – olvasható a Niveus sajtóközleményében.
A nyár nemcsak a pihenés, hanem a munkavégzés rugalmasabb formáinak időszaka is. Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A Niveus elmagyarázza.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték