8 találat a(z) Niveus cimkére
Újabb csúszás az elektronikus aláírás bevezetésében
Cikk
Hosszú sejtetés után végül beigazolódott a pletyka: a jogalkotó elhalasztotta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (azaz az új ingatlan-nyilvántartási törvény, röviden új Inytv.) hatálybalépését, ezzel együtt pedig az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetését – tudatta Halmos Tamás, a Niveus Legal, Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.
Elektronikus aláírás – sokan nem is ismerik, de jövőre nem tudjuk megkerülni a használatát
Cikk
Míg a különböző technológiákon alapuló, illetve változatos eszközök segítségével létrehozott elektronikus aláírások jó ideje részesei a gazdasági életnek, a magyar lakosság tagjai az elektronikus aláírások közül leggyakrabban kézzel írt, azaz érintőképernyőn digitális tollal létrehozott elektronikus aláírással találkoznak a mindennapjaik során. Ez változik meg 2024 februárjától, amikoris életbe lép az a jogszabály, amely a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát: az új ingatlan-nyilvántartási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete előírja, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással kell hitelesíteni – foglalja össze a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda.
Marad a bizonytalanság: beleszámítanak az extraprofitadók a globális minimumadóba?
Cikk
Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba. Ilyenek lehetnek a taón kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék, a Robin Hood-adó és az extraprofitadók. Ha ezek beszámíthatósága elérhető, akkor kiegészítő adót csak abban az esetben kellene fizetni, ha ezek összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet. A részletek még nem ismertek, várhatóan az őszi adócsomagban kerülnek szabályozásra, addig marad a bizonytalanság – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
Több tízmilliós NAV-bírságokra számíthatnak a felkészületlen cégek
Cikk
Magyarország eddig is az egyik legszigorúbb transzferár szabályozási környezettel rendelkezett, és uniós viszonylatban is elég magasnak számítottak a bírságok, de az idei évtől a néhány milliós tételek helyett már több tízmilliós büntetésre számíthatnak azok a cégek, ahol szabálytalanságra bukkan a NAV. Bár első hallásra ezzel csak a multinacionális cégeknek lesz dolguk, de a Niveus Consulting Group adószakértői szerint Magyarországon 130-140 ezer cég rendelkezik valamilyen kapcsolt vállalkozással, amelyeket így érinthetnek a tavalyi szabálymódosítások – írja a portfolio.hu.
Továbbra is döbbenetesen jó a magyar áfafegyelem
Cikk
December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről – az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összegéről – szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemre méltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1 százalékos áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1 százalék lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások – támogatások és adókedvezmény
Cikk
A jelenlegi energiaválságban felértékelődik az energiahatékonyság, egyre fontosabbá válik az energiaköltségek csökkentése. Sok kkv-és nagyvállalat nincs tisztában azzal, hogy a nemrég bejelentett gyármentő-, illetve kkv támogatási programmal kombinálva igénybe vehető az energiahatékonysági beruházási adókedvezmény, ezáltal jelentős mértékű adó takarítható meg – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Jól járnak a kisvállalkozók, kevésbé az önkormányzat
Cikk
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614-es számú törvényjavaslathoz Bagdi Lajos, Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere fűzött kommentárt.
3-szorosára, 2-szeresére duzzasztott adókból nő a költségvetés bevétele
Cikk
2022. június 7-én benyújtották a 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152. számú törvényjavaslatot, amelynek két prioritása, hogy biztosítsa egyrészt a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat. Ezt szem előtt tartva a kormány 2023-ban a Rezsivédelmi Alap céljaira 670 milliárd forintot tervez fordítani, míg a Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forintot tesz ki. A családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege pedig 3225 milliárd forint, ami a 2022-es kiadáshoz képest 450 milliárd forint növekedést jelent.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
