Itt az idő agrárkamarai tagdíjat fizetni! Mutatjuk, kinek, mennyit kell

Megosztás Tetszik

Augusztus 15-éig meg kell fizetni az agrárkamarai tagdíjat az érintett vállalkozásoknak. Cikkünkből részletesen megtudhatja, kik kötelezettek erre, és azt is, milyen értelmezési problémák nehezítik a tagdíj alapjául szolgáló árbevétel meghatározását.

Kik tartoznak az agrárkamarákhoz?

Az agrárkamarák működését szabályozó  2012. évi CXXVI. törvény (agrárkamarai törvény) 5. paragrafusa szerint minden olyan gazdálkodó szervezet, amely „agrárgazdasági tevékenységet” folytat, köteles tagként bejelentkezni az agrárkamarához. Ezen gazdálkodók nem lesznek tagjai a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaráknak, így az 5 ezer forintos kamarai hozzájárulási díjat sem kell fizetniük.

Az agrárkamara tagja azonban köteles a kamara részére tagdíjat fizetni. A tagdíj kiszámítási és bevallási szabályainak ismertetése előtt azonban vizsgáljuk meg, pontosan mely gazdálkodók kötelesek az agrárkamarához bejelentkezni!

Az agrárkamarai törvény 2. paragrafusa alapján az agrárkamara tagjai mindenekelőtt az őstermelők és az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozó akkor is az agrárkamara alá tartozik, ha nem főtevékenységként végez agrárgazdasági tevékenységet.

A gazdálkodó szervezetek (jellemzően gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések) fő szabály szerint akkor tartoznak az agrárkamara alá, ha főtevékenységként folytatnak agrárgazdasági tevékenységet.

Ugyanakkor szintén az agrárkamara alá tartoznak mindazon gazdálkodó szervezetek, melyeket az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELÍR) nyilvántartanak, és egyébként agrárgazdasági tevékenységet végeznek. Ilyen vállalkozások egyebek között:

– az élelmiszervállalkozások, melyek élelmiszerek előállításával, forgalmazással foglalkoznak,

– a takarmányvállalkozások, melyek takarmány előállítással és forgalmazással foglalkoznak,

– a tenyésztési, termelési célból állatokat forgalomba hozó vállalkozások,

– az élelmiszer-, takarmánytermelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket forgalmazó vállalkozások,

– az élőállatok szállítását végző vállalkozások,

– a műtrágyát, szaporítóanyagot előállító vállalkozások.

Az agrárkamarákról szóló törvény 1-2. számú mellékletei sorolják fel az agrárgazdasági tevékenységeket. E körbe mindenekelőtt a hagyományos agrártevékenységek tartoznak (állattenyésztés, növénytermesztés, halászat, erdőgazdálkodás, dohánytermelés). Szintén agrárgazdasági tevékenység a műtrágya és a mezőgazdasági vegyi termék gyártása is. A mezőgazdasági termékek kereskedelméből azok ügynöki nagykereskedelme is ebbe a körbe tartozik.

A fenti tevékenységek alapvetően megfeleltethetők a FELÍR-rendszerben való szereplés feltételeinek. Ugyanakkor vannak olyan agrárgazdasági tevékenységek is, amelyek nem szerepelnek a FELÍR rendszerben.

Ezek az alábbiak:

– erdőgazdálkodási tanácsadás, falugazdász, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdőgazdasági területen,

– mezőgazdasági gépkölcsönzés,

– gazdasági haszonállatok kölcsönzése,

– falugondnok.

A fentiek alapján tehát, ha például egy gazdálkodó szervezet főtevékenységként mezőgazdasági gépeket kölcsönöz, akkor az agrárkamara alá fog tartozni. Ha azonban a gazdálkodó szervezet nem főtevékenységként folytat ilyen tevékenységet, és a FELÍR rendszerben sem szerepel, akkor nem tartozik az agrárkamara alá.

OLVASSA TOVÁBB cikkeinket, amelyben részletesen – példákon keresztül – mutatjuk be az agrárkamarai tagdíjfizetési és bevallási kötelezettség szabályait, annak nehézségeivel együtt.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.