GKI: jelentős költségvetési mozgástér nyílhat a kiadások átcsoportosításával

Megosztás Tetszik

A GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás szabadulhatna fel a költségvetésben, amennyiben az elmúlt időszakban kiemelten finanszírozott területek – a gazdasági ügyek, a kamatkiadások, valamint a kultúra, a sport és a vallás – finanszírozását GDP-arányosan az uniós vagy a visegrádi országok átlagához igazítanák – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-nek küldött keddi elemzésében.

A gazdaságkutató az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat vizsgáló cikksorozatának újabb részében azokat az állami feladatokat tekintette át, amelyekre az elmúlt másfél évtizedben régiós összevetésben kiemelt forrásokat fordítottak, miközben az egészségügy és a szociális szféra tartósan alulfinanszírozott volt.

Az elemzés szerint 2010 óta a gazdasági ügyek finanszírozása – igazgatási kiadások, tagdíjak, segélyek, alapkutatások támogatása, állami beruházások és az egyedi kormánydöntések keretében nyújtott támogatások – növekedett a legnagyobb mértékben. Az erre fordított állami kiadások a GDP 5,9 százalékáról 2024-re 7,7 százalékra emelkedtek. Ennek hátterében elsősorban a beruházásvezérelt gazdaságpolitika állt: a források jelentős részét tőkeintenzív projektek, egyebek mellett gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések, ipartelepítést kísérő infrastruktúra-beruházások és multinacionális beruházók közvetlen állami támogatásai emésztették fel.

A GKI szerint a költségvetési konszolidáció másik lehetséges területe az államadósság kamatterheinek mérséklése. 2020-tól a GDP-arányos kamatkiadások meredeken emelkedtek és az utóbbi években Magyarország költötte a legtöbbet az uniós tágallamok közül adósságszolgálatra. Ez az arány 2024-ben a GDP 5 százalékát, 2025-ben 4 százalékát tette ki.

A harmadik kiemelt terület, ahol jelentős megtakarítások érhetők el az a kultúra, a sport és a vallás finanszírozása. A GKI számításai szerint az erre fordított kiadások GDP-arányos súlya a 2010-es 1,8 százalékról 2024-re 2,5 százalékra nőtt, míg 2016 és 2021 között tartósan meghaladta a 3 százalékot. Az elemzés szerint ezen a területen az állami sportlétesítmények és egyéb kiemelt beruházások, hitéleti és egyházi ingatlanfejlesztések, valamint a közmédia és a kulturális szféra támogatása növelte a kiadásokat.

Számításaik szerint a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő forrás szabadulhatna fel a gazdasági ügyekre fordított kiadások racionalizálásával, további 1,5 százalék a kamatterhek mérséklésével, míg 1,2 százalék a kulturális, sport- és vallási célú kiadások csökkentésével, amennyiben ezek GDP-arányos szintje az uniós vagy a visegrádi országok átlagához igazodna. Ezek a források átcsoportosíthatók az eddig elhanyagolt humán ágazatok – különösen az egészségügy és a szociális szféra – fejlesztésére – emelték ki.