Fizetési határidő meghosszabbítása kapcsolt vállalkozások között

Megosztás Tetszik

Ha egy vállalkozás a kapcsolt vállalkozása esetén a már kiállított számláknál utólag fizetési határidőt módosít, akkor ennek van-e bármilyen adójogi vonzata? A módosítás hatására a fizetési határidő kitolódna (száma kelte + 9 hónap lenne), ami eltér a cég szokásától. Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Semmiképpen nem javaslom ilyen hosszú fizetési határidő megállapítását!

A Ptk. 6:130. § (1) értelmében, ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ez mindenképpen értelmezhető úgy, hogy a jog az ezt meghaladó fizetési határidőt nem tekinti szokásosnak.

Az adóhatóság a 9 hónapos fizetési határidőt adózási szempontból átminősítheti kölcsönné az Art. 2. § alapján, és megállapíthatja a kapcsolt vállalkozások között a szokásos piaci kamat felszámításának a hiányát, vagy a 3. § (2) bekezdést alkalmazva állapíthat meg jogkövetkezményeket. A szokásos piaci kamat értékével a társasági adó alapját megemeli.

Abban az esetben is, ha nem történik átminősítés, a kapcsolt vállalkozásoknak egymással szemben olyan feltételeket kell alkalmazniuk, amilyenekben a független felek megállapodnának (Tao tv. 18. §). Amennyiben nem ez történik, akkor az adóhatóság az eltérés társaságiadó-vonzatát megállapítja a szokásos ügylet fizetési határidejét figyelembe vevő késedelmi kamat felszámításával.

A kapcsolt vállalkozások közötti szerződéseket szokásospiaciár-nyilvántartási kötelezettség terheli a 32/2017. NGM rendelet alapján [kivéve, ha a kisösszegű mentesség vonatkozik rájuk 1.§ (2) e)]. Az adózó kötelezettsége az ár és a szerződéses feltételek piaci voltának a bizonyítása transzferár-dokumentáció formájában. Ha a cégnek vannak nem kapcsolt vállalkozással szemben kiállított számlái is, akkor az adóhatóság nagy valószínűséggel azoknak a fizetési határidejét fogja alapul venni. Amennyiben az adózó nem, vagy nem megfelelően tesz eleget a nyilvántartási kötelezettségének, akkor 5 vagy 10 millió forint mulasztási bírsággal is sújtható (Art. 230. §).

A hosszú fizetési határidő áfaproblémát is okozhat, mert alapesetben a számlát a teljesítést követő 8 napon belül ki kell állítani, és az áfát a számla kiállítójának a bevallási periódusra vonatkozóan akkor is be kell fizetnie, ha az ellenértéket nem, vagy csak részben kapta meg.

Végül említeném még a helyi iparűzési adót is, hiszen amennyiben a kiállított számla termékértékesítésre vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozott, akkor az helyiiparűzésiadó-kötelezettséget is von maga után. A hipában ugyanazok a fent említett transzferár-szabályok érvényesek, amelyek a társasági adóban is.