Adott egy bizományosi szerződés, mely áru értékesítésre vonatkozik. Az átvevő 70 millió forintos tagi kölcsönt fizetne saját cégébe, melyet készpénz formájában adna tovább a bizományosnak. Létezik olyan eset, hogy az 1,5 millió forintos szabályt nem kell alkalmazni a két cég között, mert kölcsön esetében ez engedett? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt az Adózóna oldalán.
A kifizetőknek a jogszabályi előírás [Art. 50. § (1) bekezdés] alapján minden juttatásról, így az ingatlan bérbeadása utáni kifizetésről is adatot kell szolgáltatni a 08-as bevallásban, valamint a levont adóelőleget a bérlő kifizetőnek meg is kell fizetnie – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy az alvállalkozói teljesítések dokumentálásánál, nyilvántartásánál milyen feltételeknek kell megfelelnie egy esetleges adóellenőrzés során. A kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A feltételes adómegállapítás során az adópolitikáért felelős miniszter – az adózó kérelmére –megállapítja, hogy egy jövőbeni vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, avagy típusszerződésre milyen adókötelezettségek vonatkoznak, amennyiben az adózó a részletesen ismertetett tényálláson nem változtat. A jogintézmény célja a jogbiztonság és kiszámíthatóság, ezen keresztül a beruházások elősegítése komplex gazdasági események kapcsán. A feltételes adómegállapítás specialitása a jogi kötőerejében rejlik, ugyanis annak tartalma – változatlan tényállás esetén – az adóhatóságot is köti, tehát egy esetleges revízió sem juthat a feltételes adómegállapítással ellentétes megállapításra.
Június 19-én, a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában kihirdették az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényt, mely alapján számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben; több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.
Számos ponton változik az adózás rendjére vonatkozó szabályozás 2025-ben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagban foglaltak szerint. Több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.
Mikor kezdeményez az adóhatóság biztosítotti jogviszony rendezésére irányuló eljárást? Ennek milyen okai lehetnek? Július elsejétől az adózás rendjéről szóló törvény új passzussal egészül ki, mely szerint bírság is kiszabható lesz, ha ez az eljárás eredménytelenül zárul.
Fontos – különösen év elején – hogy a társadalombiztosítási ellátás kifizetőtől vagy munkáltatótól származik, vissza kell-e rendezni a 2024. évre a 2025. évi kifizetéssel járó, de még az előző évi teljesítés elszámolását. Nézzük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat!
A Magyar Közlöny 2024. évi 119. számában november 28-án kihirdették az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényt. Cikkünkben az adózás rendje legfontosabb változásait ismertetjük.
Október 29-én benyújtották az Országgyűléshez az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változásait mutatjuk be.
Ha egy vállalkozás a kapcsolt vállalkozása esetén a már kiállított számláknál utólag fizetési határidőt módosít, akkor ennek van-e bármilyen adójogi vonzata? A módosítás hatására a fizetési határidő kitolódna (száma kelte + 9 hónap lenne), ami eltér a cég szokásától. Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték