125 találat a(z) Art. cimkére

Cikk

Az adóeljárásokban az elévülés az egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett jogintézmény. Lényege, hogy az állam adómegállapításhoz való joga nem korlátlan ideig áll fenn, hanem egy meghatározott időpont után az adóhatóság főszabály szerint már nem állapíthat meg újabb adókötelezettséget, adókülönbözetet vagy adóhiányt az adott időszakra. Az elévülés tehát az adózó számára védőháló, ugyanakkor nem egyszerű naptári számítás, mert az alap, ötéves időtartamot több esemény meghosszabbíthatja, megszakíthatja vagy nyugvásba helyezheti. Emiatt a gyakorlatban nem elegendő azt mondani, hogy öt év után már nem vizsgálhat a NAV, minden ügyben külön kell megnézni, hogy mikor indult az elévülési idő, történt-e önellenőrzés, per, új eljárás elrendelése, kézbesítési kifogás, hagyatéki eljárás vagy büntetőeljárással érintett adóügy.

Cikk

Az „A” Kft. rendszeresen vásárol árut utánvéttel a „B” Kft.-től. Az áruszállítás GLS-sel történik, GLS beszedi az áru ellenértékét, és elutalja azt a „B” Kft.-nek. Ebben az esetben figyelni kell a másfél milliós értékhatárra vagy teljesültnek tekinthetjük azt a feltételt, hogy az egyik fél bankszámláján megjelenik az ügylet összege. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő adott választ.

Cikk

Adott egy bizományosi szerződés, mely áru értékesítésre vonatkozik. Az átvevő 70 millió forintos tagi kölcsönt fizetne saját cégébe, melyet készpénz formájában adna tovább a bizományosnak. Létezik olyan eset, hogy az 1,5 millió forintos szabályt nem kell alkalmazni a két cég között, mert kölcsön esetében ez engedett? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt az Adózóna oldalán.

Cikk

A feltételes adómegállapítás során az adópolitikáért felelős miniszter – az adózó kérelmére –megállapítja, hogy egy jövőbeni vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, avagy típusszerződésre milyen adókötelezettségek vonatkoznak, amennyiben az adózó a részletesen ismertetett tényálláson nem változtat. A jogintézmény célja a jogbiztonság és kiszámíthatóság, ezen keresztül a beruházások elősegítése komplex gazdasági események kapcsán. A feltételes adómegállapítás specialitása a jogi kötőerejében rejlik, ugyanis annak tartalma – változatlan tényállás esetén – az adóhatóságot is köti, tehát egy esetleges revízió sem juthat a feltételes adómegállapítással ellentétes megállapításra.

Cikk

Június 19-én, a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában kihirdették az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényt, mely alapján számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben; több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Cikk

Számos ponton változik az adózás rendjére vonatkozó szabályozás 2025-ben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagban foglaltak szerint. Több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás befektetési jegye

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Rendezvény

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Reprezentáció szabályainak új szabályai nonprofit szervezetek esetében

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink