Innovációs járulék: egybe kell-e számítani az anya- és a leányvállalat adatait?

Megosztás Tetszik

Egy magyarországi kft. tulajdonosa egy külföldi cég, ez pedig egy külföldi állam tulajdonában áll. A magyarországi cég 2026-tól lenne középvállalkozás, 2020-ban alakult, de 2020–2023-ban nem volt bevétele. Egybe kell-e számítani az anya- és a leányvállalatok adatait a cégméret besorolásakor? Kötelezett-e a cég innovációs járulék fizetésére, és ha igen, akkor mikortól? – olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy magyarországi kft., legyen „A” cég, amely 100 százalékban egy külföldi cég tulajdonosa, legyen „B” cég. „B” cég 100 százalékos tulajdonosa eggyel fentebb „C” cég. „C” cég 100 százalékos tulajdonosa egy külföldi állam. Tehát a mi anyavállalatunk egy külföldi cég, de a végső tulajdonos egy külföldi állam. A magyarországi cég az előzetes számítások alapján méret szerint 2026-tól lenne középvállalkozás, és lenne ezáltal az innovációs hozzájárulás alanya. A külföldi anyavállalatunk „B” cég egymagában meghalad minden mutatót a méret szerinti besorolásban. „A” cég 2020-ban alakult, de 2020–2023-ban nem volt bevétele. 2024-ben azonban már lesz. A kétéves szabály miatt nem kéne, hogy fizessen, de ha az alakulástól kezdve össze kell számolni az adatokat, akkor 2020–2021-ben még nem alanya, 2022-ben viszont már igen, és így a 2024-es évben már keletkezne fizetendő adója. Kérdésem: egybe kell-e számítanom az anya és a leányvállalatok adatait a cégméret besorolásakor, ha a végső tulajdonos egy külföldi ország, és ily módon kötelezett vagyok-e innovációs hozzájárulást fizetni? És ha igen, mikortól?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Innov tv.) 15. § (1) bekezdés alapján a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) innovációs járulékot (a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.

Az Innov tv. 15. § (2) a) és e) pontok alapján a járulék fizetésének kötelezettsége alól mentes:

• a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság;
• a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága.

Az Innov tv. 15. § (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

A Kkv. tv. 3. § (2) bekezdés alapján a kkv-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. tv. 3. § (3) bekezdés alapján a kkv-kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. tv. 5. § (3) bekezdés alapján a vállalkozás abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kkv-minősítést, ha két egymást követő számviteli időszakban, illetve bevallási időszakban túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól.

A Kkv. tv. 5. § (5) bekezdés alapján azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy bevallás alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

A Kkv. tv. 5. § (6) bekezdés alapján az (5) bekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.

A Kkv. tv. 5. § (7) bekezdés alapján az (5) és (6) bekezdésben említett adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.

A Kkv. tv. 4. § (3) a) pont alapján kapcsolódó vállalkozások azok, ahol egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik, ez tipikusan a jelen kérdésben is szereplő anya-leányvállalati viszony.

A Kkv tv. nem írja elő, hogy kizárólag belföldi vállalkozásokat kellene vizsgálni, így jelen esetben a külföldi anyavállalat („B” cég) adatait is figyelembe kell venni (ezt többek között a 2019/35. Adózási kérdés is megerősíti). Mindezek alapján

• amennyiben az „A” cég jogelőd nélkül alakult, úgy 2020-ra innovációsjárulék-kötelezettség egyáltalán nem keletkezik;
• az összeszámítási szabályokra visszavezethetően a 2021. évtől kezdve innovációsjárulék-kötelezettsége keletkezett volna (az ún. 2 éves szabály nem alkalmazandó, ugyanis az „A” cég 2020-tól kezdve nem mikro- vagy kisvállalkozási mérettel bír), a leírtak alapján ugyanakkor 2020–2023 között árbevétel nem keletkezik, így fizetési kötelezettség elsőként a 2024. év kapcsán merül fel (ugyanakkor ettől függetlenül javasolt lehet megvizsgálni, hogy a vállalati méret szerinti besorolás 2020–2023 között egyéb területeken bármit befolyásol-e).

A teljesség kedvéért jelzem, hogy a Kkv. tv. 3. § (4) bekezdés alapján nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben – bizonyos kivételekkel, pl. állami befektető társaság – az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Noha a megfogalmazás kifejezetten Magyarországra vonatkozik, ám a Kkv. tv. EU-s szabályokkal áll összhangban, így itt - a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás 3. cikk (4) bekezdése szerint – bármilyen államot kell érteni.