A kedvezményezett átalakulás adósemlegessége

Megosztás Tetszik

Írásunkból megtudhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy ügylet kedvezményezett legyen, valamint, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek az átalakulásnak.

Amikor egy vagyonelem vagy akár a vagyon egésze elidegenítésre kerül, akkor a vagyon tulajdonosa megváltozik, és az ügyleten tőkenyereség (veszteség) realizálódik, amely nagyságrendileg egyenlő az eladási ár és a nettó könyv szerinti érték különbségével.

A vállalatcsoporton belüli átalakulásnak is hasonló a hatása: a vagyontömeg tulajdonost vált jogutódlás mellett. Mivel az ügylet a vállalatcsoporton belül megy végbe, így tőkenyereség az ügyleten csak formálisan realizálódik, hiszen az eszköz nem kerül a szabadpiacon eladásra, így nincs eladási ára, csak becsült piaci értéke.

Ha később, az átalakulásban részt vett vagyontömeg eladásra kerül, akkor a ténylegesen realizálódó tőkenyereség lehet több, de lehet kevesebb is, mint az átalakuláskor becsült piaci érték. Alapesetben ez a nem-realizált tőkenyereség a megszűnő társaságnál adókötelezettséget eredményez kivéve, ha az átalakulás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéken kerül a jogutódhoz. Ekkor ugyanis formálisan sem realizálódik tőkenyereség az ügylet során. Viszont az átvett eszköz, részesedés bekerülési értéke sem változik a jogelődnél nyilvántartott nettó könyv szerinti értékhez képest.

Amikor az eszköz, részesedés később eladásra kerül, akkor emiatt akkora tőkenyereség realizálódik, mint realizálódott volna, ha az átalakulás nem történt volna meg.

Ha az eszköz becsült piaci értéken kerül be a jogutód könyveibe (és ez a sokkal gyakoribb megoldás), akkor kérdéses, hogy ezt a csak formálisan képződött, de tényleges piaci ügyletben nem realizálódott tőkenyereséget adóztatni kell-e. Ha a vállalkozás kedvezményezett átalakulásban (Tao. tv. 4. § 23/a pont) vesz részt, akkor az ügylet nem eredményezhet közvetlen társaságiadó-kötelezettséget.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!