Összefoglaló a 2021. évi áfaváltozásokról

Megosztás Tetszik

2020. november 17-én elfogadta az Országgyűlés a 2021. évi adótörvény-módosításokat. Az Andersen Magyarország elemzése összegyűjtötte az általános forgalmi adót érintő változásokat.

Áfabevallás-tervezet

Az adminisztrációs terhek csökkentését célozza az áfabevallás-tervezet bevezetése. Az adózóknak 2021. július 1-jétől lehetőségük lesz áfabevallási kötelezettségüket az adóhatóság által elkészített bevallástervezet segítségével teljesíteni. A bevallástervezet nem válik automatikusan érvényes bevallássá, az adózónak azt a bevallás benyújtására előírt határidőig el kell fogadnia, vagy meg kell tennie a szükséges módosításokat, kiegészítéseket. A bevallástervezet elfogadásával vagy módosításával az adózó egyben a levonható adójáról is nyilatkozik, továbbá teljesíti a bejövő számlákkal kapcsolatos összesítő jelentéstételi kötelezettségét is.

A részletszabályok arra is kitérnek, hogy az adózó meghatalmazottja, vagy az esetlegesen kijelölt másodlagos felhasználó milyen módon és milyen jogkörrel működhet közre a bevallástervezet elfogadásában.

A bevallás-tervezetet az adóhatóság első alkalommal a normál adózók részére a 2021. július 1-jét magában foglaló bevallási időszakról készít. Bizonyos speciális esetekben (ilyen például a jogutódlás, a bevallási gyakoriság változása, vagy ha az adózó felszámolás, végelszámolás alatt áll) csak 2022. július 1-jétől nyílik meg ez az új lehetőség.

Munkaerő-kölcsönzés

Kivezetésre kerül a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás, a fordított adózás csak az építőiparon belüli munkaerő-kölcsönzést illetően marad érvényben. Utóbbi esetben a fordított adózás alkalmazásának a feltétele, hogy a munkaerő-kölcsönzés ingatlan létrehozására, átalakítására, bontására irányuló építési-szerelési munkához kapcsolódjon, nem követelmény, hogy ez a tevékenység építőipariengedély-köteles legyen.

A fordított adózás alkalmazásának fenti szűkítéséről már korábban (2018-ban) elfogadott jogszabály rendelkezett, mely szerint a korlátozás 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében azonban a hatályba lépés időpontja ahhoz igazodik, amikor az EU-ban a Magyarország részére adott kapcsolódó derogációs felhatalmazás meghosszabbítását elutasítják, és ez a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerül.

Még vita alatt az 5 százalékos lakásáfával kapcsolatos törvényjavaslat

Még nem zárult le a törvényalkotási folyamat az otthonteremtési akcióterv keretében előterjesztett törvényjavaslatot illetően, amely újra bevezetné az 5 százalékos áfakulcsot az új lakások értékesítésére.

A törvényjavaslat értelmében az új lakások értékesítésével összefüggésben az 5 százalékos áfakulcsot azokban az esetekben kellene először alkalmazni, amelyekben az ügylet teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy az azt követő időszakra esik.

Új lakás alatt továbbra is csak azon beépített ingatlanokat értené az áfatörvény, amelyek esetében a használatbavétel még nem történt meg, vagy ha megtörtént, a használatbavétel és az ingatlan értékesítése között még nem telt el 2 év. Azon feltétel sem változna továbbá, hogy egylakásos ingatlan esetén az összes hasznos alapterület nem haladhatná meg a 300 m²-t, míg többlakásos ingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás esetében az összes hasznos alapterület maximálisan csak 150 m² lehetne.

A fenti rendelkezés 2022. december 31-éig maradna hatályban, további 4 éves opcionális alkalmazás lehetőségének a megteremtésével. Ez utóbbi szabály azt jelentené, hogy 2023. január 1. és 2026. december 31. között az új lakások értékesítésekor az 5 százalékos áfakulcsot csak akkor lehetne alkalmazni, ha
(1) a lakóingatlan építésére az építési engedély 2022. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy
(2) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2022. december 31. napján bejelentették.

Fontos kiemelni, hogy a fenti rendelkezéseket a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósított új lakás értékesítés esetén nem kellene alkalmazni. Ezen tranzakciók kapcsán az 5 százalékos áfakulcs továbbra is időbeli korlát nélkül lenne alkalmazandó.

E-kereskedelem

2021. július 1-jét követően az Unió teljes területén megváltoznak az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfa- és vámszabályok, amelyeket ezért a magyar adórendszerben is kötelezően implementálni kell.

• Egyrészt új alapokra helyezik az online kereskedelem szabályozását. A távértékesítés fogalma jövő nyártól felöleli a termékek Közösségen belüli távértékesítését, valamint a harmadik államból származó termék távértékesítését is. A két esetet aszerint lehet elkülöníteni, hogy a termék a Közösség egy tagállamából vagy harmadik államból került feladásra, fuvarozásra a nem adóalany vevő (elsősorban magánszemély) részére.
• A nem adóalany (B2C) részére nyújtott elektronikus, rádió és audiovizuális, valamint telekommunikációs szolgáltatások (ún. távolról is nyújtható szolgáltatások) esetében a teljesítési hely továbbra is a szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye, tartózkodási helye lesz, azaz a fogyasztás szerinti tagállamban kell adót fizetni. Ugyanez lesz a főszabály a Közösségen belüli távértékesítések esetében is, hiszen a törvényjavaslat alapján az adót abban a tagállamban kel megfizetni, ahol a fuvarozás befejeződik, azaz ez esetben is a fogyasztás tagállamában.

A fenti ügyletek, tehát a távolról is nyújtható szolgáltatások, valamint a Közösségen belüli távértékesítések esetében jelentős adminisztrációs terhet jelent a kisvállalkozások számára az, hogy több országban is külföldi adóbevallásokat kell benyújtani, továbbá külön adófizetési kötelezettséget kell megállapítani. A távolról is nyújtható szolgáltatások esetében már korábban bekerült az áfatörvénybe az a speciális szabály, hogy az évi nettó 10 ezer eurós bevételi értékhatár alatt a magyar kisvállalkozásnak elég Magyarországon a magyar áfabevallásában bevallani és megfizetni az adót.

A törvénymódosítás 2021. júliusától a fenti könnyítést kiterjeszti azok számára is, akik Közösségen belüli távértékesítést végeznek. Ekkor abban a tagállamban kell megfizetni az adót, ahol a termék feladása megtörtént, vagy a fuvarozás megkezdődött.

Az új szabályozás természetesen a Közösségen belüli távértékesítés esetében is biztosítja azonban azt a lehetőséget, hogy az adóalanyok a 10 ezer eurós értékhatár alatt is választhassák a célország szerinti adózást. Ezen választásuktól azonban három évig nem térhetnek el.

Ha az adóalany elektronikus felület (portál, webshop, online piactér stb.) segítségével értékesíti a terméket harmadik országból nem adóalany vevő részére, vagy a Közösségen belül le nem telepedett adóalany értékesíti az uniós terméket ilyen elektronikus felület segítségével nem adóalany vevő részére, a tapasztalatok szerint az adóhatóságoknak problémás az ilyen adóalanyokat az adó megfizetésére kötelezni. Az új szabályok ezért az adófizetési kötelezettséget az elektronikus felületekre hárítják. A szabályozási megoldás az, hogy az értékesítést mesterségesen ketté kell bontani áfaszempontból: az értékesítő adóalanyt úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus felület részére értékesít, az elektronikus felület pedig a végső vevő részére hajt végre egy-egy fikciós termékértékesítést. Főszabály szerint az adóalany elektronikus felület részére történő értékesítése után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, az elektronikus felületnek viszont meg kell fizetnie az adót a vevő tagállamában.

Az egyablakos rendszer lényege, hogy ahol az adóalanynak több országban kellene bejelentkeznie, számláznia, és adót fizetnie, azt elég megtennie egy meghatározott tagállamban egységes uniós szabályok szerint. Az általa megfizetett adót e tagállam adóhatósága továbbítja a többi adóhatóság részére. A jelenleg kizárólag a távolról is nyújtható szolgáltatások esetében alkalmazható egyablakos rendszer alkalmazási köre jelentősen kibővül 2021. július 1-jétől, azt 

• minden Közösségen belüli távértékesítésre,
• már nemcsak a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, hanem a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra (akkor is, ha a szolgáltatásnyújtó EU-n kívüli letelepedettségű), valamint
• a 150 eurós tényleges értéket meg nem haladó import küldemények (jövedéki termék kivételével) távértékesítésére is alkalmazni lehet majd.

Az egyablakos rendszert az elektronikus felületek is alkalmazhatják, ha a fenti ügyleteket valósítják meg, vagy ha a belföldön található terméket EU-n kívül letelepedett ügyfelük értékesíti belföldi vevő részére.

Az egyablakos rendszerek részletszabályait a jövőre nézve már az áfatörvény fogja szabályozni, és az ki fog térni részletesen a bejelentkezés, változásbejelentés, a nyilvántartásból való törlés, az adóbevallás, az adófizetés, a nyilvántartásvezetés követelményeire. A törvénymódosítás az átmeneti szabályok között kitér arra is, hogy a távolról is nyújtható szolgáltatásokat végző, 2021. április 1-jén az egyablakos rendszer nyilvántartásában szereplő adóalanyt az adóhatóság automatikusan nyilvántartásba veszi a kiterjesztett egyablakos rendszerben 2021. július 1-jétől azzal, hogy egyes kiegészítő adatokat az adóalanynak 2021. június 15-éig be kell jelentenie.

A fentiekkel párhuzamosan az importáfa szabályai is átalakításra kerülnek: 

• Megszűnik a kis értékű (22 eurót meg nem haladó) import küldemények áfamentessége.
• Mentesül a termékimport az áfa alól, amennyiben az áfa megfizetésére az adóalany az import egyablakos rendszert választotta, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatósággal közlésre kerül az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított import azonosítószám.
• Amennyiben az import egyablakos rendszer feltételei fennálltak, azonban az nem került választásra, az importáfát meg kell fizetni. Az adófizetésre kötelezett ebben az esetben a természetes személy címzett lesz, azonban az adó beszedését és megfizetését az az adóalany végzi majd el, aki a címzett megbízásából kezdeményezte a szabadforgalomba bocsátást. Ebben az esetben a vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, megszűnik tehát a kivetéses adózás e körben.

Adószám ismételt megnyitása

Az elfogadott törvénymódosítás alapján olyan esetekben, amikor az adóhatóság az adóalany adószámának törlését követően az adószámot ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási joga nem enyészik el. Ez azt jelenti, hogy az adózó élhet a levonási jogával az adószám törlését megelőzően keletkezett előzetesen felszámított adóra vonatkozóan. Az átmeneti szabály szerint ez akkor is alkalmazható, amikor az adószámtörlésére, majd ismételt megállapítására a törvény hatálybalépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül került sor.

Behajthatatlan követelés

2021. január 1-jétől az adózók jogosultak lesznek behajthatatlan követelés címén utólagosan csökkenteni az adóalapjukat akkor is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem adóalany. Az adóalap-csökkentés feltételei lényegében ebben az esetben is ugyanazok lesznek, mint az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekre vonatkozóan. Nem kell viszont előzetesen írásban értesíteni a nem adóalany adóst a tervezett adóalapcsökkentésről. Nem lesz követelmény az ellenérték megfizetésének esedékességétől számított egy év eltelte sem, amennyiben az adott követelésre vonatkozó polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Nem adóalany vevő esetén is lesz lehetőség a behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentést korábbi – de legkésőbb 2015. december 31. után teljesült – ügyletekre is alkalmazni.

Az adóalap-módosítási lehetőség bővülésével összhangban behajthatatlan követelésnek minősül az áfatörvény értelmében az az összeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság döntése alapján mentesül az adós.

Különös adóvisszatérítés

2021. január 1-jétől kibővül a különös adóvisszatérítési eljárás alkalmazási köre. Az eljárást az idén vezették be és azt teszi lehetővé, hogy az adóalany a rá tévesen áthárított, de az eladó felé megfizetett adót közvetlenül az adóhatóságtól kérje vissza, ha azt az eladótól már nem tudja visszaszerezni (például annak megszűnése miatt.) Az elfogadott törvénymódosítás szerint jövő évtől visszatérítési igénnyel lehet fordulni az adóhatósághoz akkor is, ha az adóalanyt az adósemlegesség elvébe ütközően terhelte fizetendő adó, de számára az adó az ellenérték részeként nem térült meg, a megtérülésre nincs is lehetőség. (Fontos feltétel, hogy a vevőnek az adó vonatkozásában adólevonási joga kellett, hogy legyen, amellyel nem élt és arra már további lehetősége sincs.)

Az adóvisszatérítésre vonatkozó kérelmet írásban, legkésőbb az adómegállapításhoz való jog elévülését 6 hónappal megelőzően lehet majd előterjeszteni, a határidő pedig jogvesztő.

Csoportos adóalanyiság

2021. január 1-jétől új rendelkezés segíti elő, hogy amennyiben a különböző átalakulások eredményeként az adózók kapcsoltsági viszonyai átrendeződnek, és emiatt áfacsoportot váltanak, az új (fennmaradó) áfacsoporthoz történő csatlakozásig fenntarthassák a korábbi (megszűnő) áfacsoportjaikat, azaz megszakítás nélkül maradhassanak áfacsoporttagok.

Az adóalanyoknak lehetőségük lesz az áfacsoport létrehozásának, megszüntetésének, az áfacsoporthoz való csatlakozásnak, illetve az abból történő kiválásnak az általuk kívánt jövőbeli időpontját megjelölni az adóhatósághoz benyújtott kérelemben.

Személygépkocsi értékesítése

Az elfogadott törvénymódosítás pontosítást fogalmaz meg a személygépkocsi adómentes értékesítési lehetőségeire vonatkozóan. A jelenlegi szabályozás szerint mentes a személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni a levonási tilalom miatt, vagy nem lehetett volna levonni, ha az egyáltalán felmerült volna. A pontosítás azt rögzíti, hogy nem alkalmazható az értékesítésre a mentesség, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat feloldotta volna az tény, hogy a beszerzés továbbértékesítési céllal történt.

Online számlaadat-szolgáltatás

2021. január 4-től új rendelkezések lépnek hatályba az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozóan. Amennyiben az adóalany adóköteles ingyenes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy részére, köteles lesz adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet adóköteles, és azt is jelentenie kell, hogy számára az adót a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője megtéríti-e.

Adatot kell szolgáltatni továbbá a belföldön kívül teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén arról, hogy az ügylet az áfatörvény területi hatályán kívül esik.

Előleg fizetése esetén a végszámláról történő számlaadat-szolgáltatás során a korábbinál több adatot kell majd megadni az előlegszámláról. A jelentendő adatok körét az adóhatóság által kibocsátott online számla 3.0 interfész specifikáció írja le.