A számviteli törvény rendelkezése szerint behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben: azt legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – hitelezési veszteségként le kell írni.
Az év könyvviteli zárásának fontos része a vevőkkel szembeni követelések értékelése. A feladat számos buktatót rejt, sokszor önmagában a vevő minősítése is kérdéseket vet fel.
Behajthatatlan követelés jogértelmezéséhez kérte az Adózóna segítségét Olvasónk. Kérdéseire dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Cikkünk második részében ismertetjük, hogy mit tehet, illetve mit kell tennie az adózónak, ha az adóhatóságtól szeretné visszaigényelni a behajthatatlan követelések áfáját, illetve azt az összeget, amit tévesen fizetett meg,
A gazdasági élet sajátos, sokszor kockázatos működésének velejárója, hogy a vállalkozások alkalmanként fizetésképtelen, nem teljesítő üzleti partnerekkel találkoznak. Az ilyen vevőkkel szembeni kintlévőségek nem csupán az ellenérték elmaradása miatt jelentenek likviditási nehézséget, hanem azért is, mert az eladónak a teljesítéskor az ellenértéket terhelő általános forgalmi adót meg kell fizetnie az állam felé akkor is, ha a vételár addig és talán ténylegesen soha nem folyik be. Kétrészes cikkünkben ismertetjük, hogyan kérhető vissza az ilyen áfa.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték