Adóváltozások 2021-től és 2020-ban év közben

Megosztás Tetszik

2020-ban – a koronavírus-járványnak is köszönhetően – az előző évekhez képest jóval nagyobb számban születtek új, illetve módosultak már hatályban lévő adó-, társadalombiztosítási, munkajogi és egyéb jogszabályok. A 2020-ban év közben, valamint 2021-től hatályba lépő előírások közül szemezgetünk évindító írásunkban, a hatalmas mennyiségre tekintettel ezúttal a teljesség igénye nélkül.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Személyi kedvezmény

2021. január 1-jétől adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakul a személyi kedvezmény. Az új szabályozás szerint a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával csökkentheti az összevont adóalapját. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Rekreációs keretösszeg

Megszűnik a különbség a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatások keretösszege között. 2021. január 1-jétől a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is évi 450 ezer forint/foglalkoztatott összegig adhatnak béren kívüli juttatást kedvező adózási feltételek mellett. Az évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Járványügyi szűrővizsgálat adómentessége

A juttatás időpontjától függetlenül adómentessé válik a járványügyi szűrővizsgálat. Ez azt jelenti, hogy akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus-járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett. A rendelkezés a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépett, és visszamenőlegesen is érvényesíthető.

Lakáscélú támogatás adómentessége

2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A vonatkozó kormányrendelet szerinti támogatással egészül ki az egyes lakáscélú támogatások adómentességéről szóló korábbi rendelkezés.

Családi gazdaságokkal és mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos új szabályozás

Januártól megváltoznak az őstermelők státuszára, adózására vonatkozó szabályok, e rendelkezések 2021-től a családi gazdálkodókról szóló törvényben kapnak helyet.

Az őstermelők és a családi gazdaságban dolgozó termelők 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhatnak, így maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Az erről szóló törvény értelmében évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén az átalányadózó őstermelőnek nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettsége. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak.

2021-től főszabály szerint a mezőgazdasági őstermelők átalányadózónak minősülnek. Az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik.

A törvény az átalányadózó őstermelők által alkalmazható költséghányadot egységesen 90 százalékban határozza meg, változnak továbbá az adóelőleg-levonási és -bevallási szabályok az őstermelőknek kifizetett bevételek tekintetében.

Adótartozások rendezése

A magánszemélyek évente egyszer, félmillió forint helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési kedvezményt. A könnyítések érintik az szja-bevallást is, és már a májusban benyújtandó 2020-ról szóló bevallásban – kétszázezer forint helyett – félmillió forintos tartozásig, hat hónap helyett szintén 12 hónapra kérhető a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra a pótlékmentes részletfizetés.

A kezdő vállalkozások speciális, személyre szabott segítségnyújtási időszaka, az úgynevezett mentorálás eddig féléves időszaka egy évre nő.

ILLETÉK

A január 1-jétől érvényes illetékmentességnek köszönhetően másfélmillió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé.

Az illetékmentesség a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő, gyermekes családoknak is jár, akár új, akár használt lakást vásárolnak.

Mind az új, mind a használt lakások megvásárlása – 2020. december 31-ét követően kötött adásvételi szerződéssel – mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha a vásárlásnál a vagyonszerző családi otthonteremtési kedvezményt használ fel. A mentesség az igénybe vett kedvezmény összegétől és a lakás forgalmi értékétől függetlenül igénybe vehető.

KATA

Január 1-jétől egy magánszemélynek csak egy kisadózói jogviszonya lehet. Ha 2021. január 1-jén egy magánszemélynek több kisadózói jogviszonya van, akkor csak a legkorábban bejelentett jogviszonya szerepelhet a NAV nyilvántartásában, a többi kisadózói jogviszonyát törli az adóhatóság.

2021. január 1-jétől ha a kisadózó vállalkozás a vele a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől szerez bevételt, akkor 40 százalékos adófizetési kötelezettség terheli a belföldről és külföldről származó bevételeire egyaránt.

Az adókötelezettség teljesítése attól függ, hogy belföldi vagy külföldi kifizetőtől származik a bevétel.

Ha a kifizető belföldi [az Art. szerinti kifizető a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó] és olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor a belföldi kifizetőt terheli e juttatás után a 40 százalékos adó.

Ha a bevétel kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi kifizetőtől érkezik (a rendelkezés ilyenként definiálja a külföldi illetőségű jogi személyt és egyéb szervezetet), akkor a kisadózó vállalkozásnak kell megfizetnie a 40 százalékos adót, de csak a bevétel 71,42 százaléka után, a bevétel megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig.

Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos adót kell fizetnie.

A 3 millió forintot meghaladó juttatás adóalapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

• amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozásra tekintettel 40 százalékos adót köteles fizetni,

• amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,

• amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy

• amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

A kifizető az adót először annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően a 3 millió forint juttatási értékhatárt átlépte. Ezt követően a további kifizetéseket is 40 százalékos különadó terheli a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.

A kisadózó vállalkozás köteles a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után 40 százalékos adót fizetni, ha a bevétel külföldi kifizetőtől származik.

Az adóalapnál nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a külföldi kifizetővel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony alapján kötelezett a 40 százalékos adó megfizetésére.

A kisadózó vállalkozás az adót először annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel a 3 millió forintot átlépte, ezután a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.

A 40 százalékos adókötelezettség alá eső bevételeket (függetlenül attól, hogy az adó a bevételt juttató kifizetőt vagy magát a kisadózó vállalkozást terhelte) a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni.

Nem mentesül a tételes adó (50/75/25 ezer forint/hó) megfizetése alól a kisadózó vállalkozás, ha külföldi kifizetővel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony vagy külföldi kifizetőtől származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel alapján 40 százalékos adó fizetésére kötelezett.

KIVA

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 12 százalékról 11 százalékra csökken, és a bevételi értékhatár a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nő.

TÁRSASÁGI ADÓ

2021-től megszűnik a fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső határa, így pedig a nyereség teljes összegéig érvényesíthető az adókedvezmény. A kkv-k esetében kedvezőbbé válnak a beruházási értékhatárok jövőre: a fejlesztési adókedvezményt a kisvállalkozások már akár 200 millió forintos, a középvállalkozások pedig 300 millió forintos beruházás esetén igénybe vehetik. 

Az őszi adócsomagban megjelent tao-változásokat ITT találja.

IPARŰZÉSI ADÓ

Egyes vállalkozásoknál csökken 2021-től a helyi iparűzési adó maximális mértéke. Maximum egy százalék helyi iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek (például az őstermelők) és azok a kkv-k, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

ÁFA

Új lakás értékesítése, építkezés

Az újlakás-értékesítések áfamértéke öt százalékra csökken.

A január elsejétől kifizetett építkezési és telekszámlák áfatartalmát ötmillió forintig visszatéríti az állam.

Online számla-adatszolgáltatás

A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-étől újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.

Számlát, nyugtát kibocsátók

2021. január 4-étől új, illetve módosított szabályoknak kell megfelelniük a számlát, nyugtát kibocsátóknak a pénzügyminiszter 17/2020. rendelete egyes bizonylatolással kapcsolatos közvetett adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló, a Magyar Közlöny 295. számában kihirdetett rendelete szerint.

Elektronikus fizetés

2021. január 1-jétől a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedőknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét, és annak folyamatos rendelkezésre állását.

Ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék alapja (függetlenül annak megosztásától) a biztosított ellátási alapját képezi, illetve figyelembe veendő a kereseti korlát (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) számításánál. A családi járulékkedvezmény összegének megállapításánál viszont nem. 

Szociális hozzájárulási adó

A családi gazdaságokról szóló törvény módosította a társadalombiztosításijárulék-fizetés és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés szabályait. 

Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában

A szociális hozzájárulási adó alapjának szabályai pontosulnak. Ennek keretében rögzíti a módosítás, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.

A társadalombiztosítási járulék 2021. évi változásai kapcsán írtuk, hogy bekerült a (Tbj.) szerinti munkaviszonynál – visszamenőleges hatállyal – a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak nem kell megfizetnie – legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán – a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Fontos, hogy ez a szabály ugyan 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.

Szintén a társadalombiztosítási járulék szabályának módosításán alapul az a szociálishozzájárulásiadó-módosítás is, amely arra az esetre vonatkozik, ha a személyijövedelemadó-előleg megfizetésére nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal.

Mindezek alapján a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő: ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja

• az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege; vagy

•  a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Őstermelők

2021. január 1-jétől új szabályok kerülnek alkalmazásra az őstermelők szociálishozzájárulásiadó-fizetése kapcsán.

Biztosított őstermelők

Ha a biztosított őstermelő nem választ magasabb tb-ellátás céljából magasabb összeg utáni fizetést, akkor

• a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek szociális hozzájárulási adó alapja éves szinten a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér, kivéve, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér felét, ez utóbbi esetben ugyanis nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;

• az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelő az új szabály alapján szintén nem fizet szociális hozzájárulási adót, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a mezőgazdasági őstermelő – támogatások nélküli – bevétele, azaz az átalányadózást választó, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után havonta a minimálbér után fizeti a szociális hozzájárulási adót, kivéve, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a támogatások nélküli bevétele.

A családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.

Nem biztosított őstermelők

Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett 

• az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó támogatások nélküli bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, illetve 

• az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.

Széchenyi Pihenőkártya

A Széchenyi Pihenőkártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adó fizetésére mentességet írtak elő, azaz a munkáltató által 2020. április 22-étől december 31-éig a Széchenyi Pihenőkártya számlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ezt az átmeneti időt 2021. június 30-áig meghosszabbították.

Szakképzési hozzájárulás

2021. január 1-jétől változik a szakképzési hozzájárulási kötelezettség. Ennek következtében például a gazdálkodó szervezeteknek valamennyi egyes meghatározott juttatás után is szakhót kell fizetniük.

Megváltozott munkaképességűek ellátása

A 2011. évi CXCI. törvény 2020. december 22-én kihirdetett módosítása kimondja, hogy 2021. január 1-jétől megszűnik a kereseti és folyósítási korlát, így a megváltozott munkaképességűek ellátásait bármely jogviszonyban folytatott munkavégzésből, keresőtevékenységből származó kereset összegére tekintet nélkül folyósítani kell.

A felsorolt témákról ITT és ITT olvashat bővebben.

További részleteket tudhat meg a HVG Adó 2021 különszámából.