hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szakképzési hozzájárulás: így változnak a szabályok 2021-ben

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

2021. január 1-jétől változik a szakképzési hozzájárulási kötelezettség. Ennek következtében például a gazdálkodó szervezeteknek valamennyi egyes meghatározott juttatás után is szakhót kell fizetniük. Így az üzleti utazáson felmerült étkezés és más szolgáltatás, a telefonszolgáltatás, az ÖPT szerinti célzott szolgáltatás, a munkáltató által a szakmai gyakorlaton lévő diákok részére nyújtott adóköteles juttatások után, az üzleti partnerek részére nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék, a csekély értékű ajándékok, szórakoztató rendezvények költsége, egyes marketing akciók bekerülési költsége után is szakho-t kell fizetni.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény hatályon kívül került, melynek következtében a hozzájárulás fizetésével kapcsolatos szabályok beépültek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvénybe (szakképzési törvény) (104–108. §).

Szakképzési hozzájárulás alanya


A szakképzési hozzájárulás (szakho) fizetésére kötelezettek körét jövőre tételesen nem határozza meg a jogalkotó. Generális szabályt tartalmaz a törvény, mely szerint szakho fizetésére kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

A jogszabály a korábbi gyakorlattal ellentétben a kivételeket sorolja fel [szakképzési törvény 105. § (2) bekezdése]. Ennek megfelelően nem fizet szakho-t

» a költségvetési szerv,

» a civil szervezet,

» az egyházi jogi személy, a vallási egyesület,

» a lakásszövetkezet, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet,

» a víziközmű-társulat,

» a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

» az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltat bizonyos feltételek mellett,

» az egyéni vállalkozó a saját szociális hozzájárulási adó alapja után,

» az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tag szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

» a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a szakho-kötelezettség alapjára, a szakho mértékére, valamint a megállapítására, bevallására és megfizetésére irányadó előírásokat!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzleti ajándék – ékszer

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Melyik átalányadó-kategóriába tartozik a tevékenységem?

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Átalányadózás, teszorszám

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs