adozona.hu
Itt a lista, januártól kiknek kell online fizetést is biztosítaniuk
//adozona.hu/afa/Itt_a_lista_hogy_januartol_kiknek_kell_onli_CA8RSJ
Itt a lista, januártól kiknek kell online fizetést is biztosítaniuk
Tetszik
Jövő január 1-jétől a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedőknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét, és annak folyamatos rendelkezésre állását. Cikkünkben összefoglaljuk, mely adóalanyokra vonatkozik ez a rendelkezés, és milyen formában tehetnek eleget ennek a kötelezettségnek.
A kereskedelemről szóló törvény (2005. évi CLXIV. törvény) 5. paragrafusának 5/F pontja értelmében 2021. január 1-jétől a pénztárgépekről szóló rendelet (48/2013. NGM-rendelet) szerinti kereskedők kötelesek biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását. A törvény indoklása szerint a világban zajló folyamatok rámutattak, hogy az elektronikus fizetések iránti igény folyamatosan növekszik, azok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Így a már online pénztárgéppel rendelkezőknek kötelező lesz bármilyen formában, de elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk vevőik számára. Fontos egyben az is, hogy ez elérhető és rendelkezésre álló legyen, azaz a vevő döntése alapján bármikor élhessen ezzel.
Mielőtt rátérnénk, hogy milyen lehetőségeket rejt a "bármilyen formában" biztosítható elektronikus fizetés, lássuk azon kereskedelmi köröket, ahol ez kötelező!
A pénztárgépről szóló rendelet szerint nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 48/2013. NGM-rendelet 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben rámutatunk, hogy nem csak bankkártyaterminálban gondolkodhatnak az érintett kereskedők, szolgáltatók!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (8) , melyek közül a legfrissebbek:
Mellékeljük a NAVtól kért állásfoglalásunkra érkezett választ:
A hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 2021. január 1-jétől hatályos 5/F. §-a értelmében a Pénztárgép rendelet (48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet) 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.
A Pénztárgép rendelet 1. § (1) bekezdése alapján nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során. Az 1. mellékletben felsorolt TEÁOR’08 ágazati besorolás szerinti tevékenységek között szerepelnek kiskereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatásnyújtási tevékenységek is.
A kereskedő fogalmát a Kertv. 2. § 11. pontja határozza meg, mely szerint kereskedő az, aki kereskedelmi tevékenységet folytat. Ezen szakasz 9. pontja alapján kereskedelmi tevékenységnek minősül a kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenység.
A 13. pont szerint kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.
Fentiek szövegszerű értelmezéséből adódóan a Pénztárgép rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységet folytató adóalanyok közül a kiskereskedelmi és a vendéglátási tevékenységet folytató adóalanyoknak – mint kereskedőknek – kell biztosítaniuk a fogyasztók számára az elektronikus fizetés lehetőségét.
Hangsúlyozandó, hogy a Kertv. 5/F. §-ának rendelkezése szerinti elektronikus fizetés lehetőségének biztosítási kötelezettsége a pénztárgép használatára kötelezettek közül csak a kereskedőkre és a vendéglátókra vonatkozik, azonban az egyéb szolgáltatások nyújtóira nem.
A levelében jelzett szolárium kezelő, a masszőr, gépjármű javítási szolgáltatást nyújtó nem köteles elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Amennyiben további általános adójogi kérdése van, akkor javasoljuk, hogy hívja a NAV Általános Tájékoztató Rendszerét a 1819-es számon, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.00 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Kedves Olvasónk! Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük! Üdvözlettel az Adózóna csapata
Tisztelettel Üdvözlöm!
Kérdésem a következő: ügyfelem táp-termény kereskedéssel foglalkozik, van pénztárgépe, de bankszámlája nincs.
KATÁ-s egyéni vállalkozó. Még számítógép ismerettel sem rendelkezik, /kényszerből lett vállalkozó, nyugdíj előtt pár évvel/.
Szeretnék segíteni neki abban a kérdésben, hogy valóban neki is kell-e bankkártyás, vagy bármilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani, a vevők számára?
Köszönettel: Mihály Józsefné
Szerintem a 48/2013. NGM-rendelet 1. melléklet nem kereskedőket vagy szerelőket, stb. kötelez arra, hogy nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesítsék, hanem a TEÁOR '08 szerint beazonosítható ADÓALANYOKAT!
A hozzászolásokban szereplő kérdéseket már feltettük a NAV részére állásfoglalási kérelemként, amit közzé fogunk tenni. A kereskedelmi törvény szerint, aki terméket értékesít, az kereskedő. Tehát egy gépjárműjavító mellette eladja a fékbetétet akkor már kereskedő, ha nem akkor nem? Ha a kérdésben feltett szolárium üzemeltetője krémeket ad el, akkor kereskedő, ha nem ad el akkor nem? Sajnos nagyon sok az olyan kérdés, amelyet a kereskedelmi törvény nem válaszol meg és ezért nagyon sok a bizonytalanság.
Mivel a kereskedelemről szóló törvény nem vonatkozik pl. a gépjárműjavításra, ezért az 5.§ 5/F pont hatálya sem terjed ki rá. Egyébként leírtam a PM-nek is az aggályaimat.
Teljesen egyetértek az előttem hozzászólást író kollégával. Jogszabályi, illetve NAV-os állásfoglalás szerint is csak a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedők részére kötelező az online fizetés biztosítása. Azonban ez is tévútra viheti az embert, ugyanis törvény fogalmi részében leírtak szerinti kereskedők fogalmába beletartozik a vendéglátás is! De pl. egy szolárium vagy egy masszázs-szalon vagy egy gépjármű-javítással foglalkozó adóalany nem.
Szerintem a kereskedelemről szóló törvény 5.§ 5/F pontjában meghatározott, a pénztárgépekről szóló rendelet (48/2013. NGM-rendelet) szerinti kereskedők fogalmába nem tartozik bele a pénztárgép rendeletben felsorolt összes tevékenység, hiszen a kereskedelmi törvényt módosították és emiatt nem elég a pénztár rendelet 1. sz. mellékeltében szerepelni, hanem a kereskedő fogalomnak is meg kell felelni. Emiatt pl.: a testedzési szolgáltatásra nem tudom vonatkoztatni az elektronikus fizetési eszköz biztosítási kötelezettséget. Így az az érzésem, hogy a gyakorlatban mindenki igazodni fog egy, a jogszabálytól eltérő, tágabb körre vonatkoztatáshoz, de lehet, hogy én gondolom rosszul.