hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kétszeresére nőtt a kifizetetlen számlák aránya, emelkedett a hitelre történő eladás

  • adozona.hu

Kifizetetlen maradt a vállalatközi (B2B) számlák 5 százaléka tavaly Magyarországon. Ez 2021-ben alig volt több, mint 2 százalék. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzésében. A magyar vállalatok ezért is pesszimistábbak a régiós átlagnál az idei évvel kapcsolatban. A válaszadók 49 százaléka attól tart, hogy az idén lassabban fizetik ki a számláikat a vevőik, mint tavaly. Ez egy százalékkal meghaladja a közép-európai átlagot. A késedelmes fizetés oka jellemzően a vevők likviditási helyzete. A felmérés 200 magyar vállalat megkérdezésével készült – írja sajtóközleményében az Atradius.

Nincs ok a bizakodásra

Az Atradius válaszadói szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A 200 hazai vállalat 40 százaléka azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége (DSO), vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány 33 százalék volt. "Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3 százalékát kellett leírni, ez tavaly 5 százalékra nőtt. Ez alapján sajnos indokolt a magyar vállalatok pesszimizmusa" – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nőtt a hitelre történő eladás

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42 százaléka történt hitelre, az idén pedig 47 százalék. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére. Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta. Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.

A hitelre történő eladás előretört a tartós fogyasztási cikkek esetében is (53-ról 61 százalékra). Az ágazatban az átlag fizetési határidő 51-ről 49 napra csökkent.

Az acéliparban a vállalatok több mint fele (54 százalék) nem változtatott a hitelezési politikáján, 10 százalék viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.

Likviditási problémák, cash flow-hatás, továbbtartozás

Az élelmiszeriparban a számlák 35 százalékát késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6 százalékát pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33 százalék, a bedőlt követeléseké 5 százalék. Az acéliparban a vevők 31 százaléka fizette ki késve a szállítót, 4 százalék pedig egyáltalán nem fizetett.

A késedelmes fizetést főképp a vevők likviditási problémái okozták, de az Atradius országigazgatója figyelmeztet arra, hogy a valóság rosszabb lehet, mint amit az adatok mutatnak. "Itt azt kell látni, hogy a válaszok között lehetséges volt megadni az adminisztratív okot és a kifizetés tudatos késleltetését is. Valószínű, hogy sok vállalat adminisztratív csúszása vagy tudatos késlekedése mögött valójában a likviditás kérdése áll" – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az országigazgató hozzátette: a DSO növekedése (az élelmiszeriparban például 80 nap) aggasztja a gazdaság összes szereplőjét. Egyes válaszadók úgy próbálták erősíteni a saját készpénzforgalmukat, hogy kedvezményt adtak a vevőiknek korai kifizetés esetén. Jellemző technika volt az is, hogy a vállalatok a korábbinál több időt és pénzt áldoztak a számlák behajtására. A vizsgált szektorok mindegyikére igaz, hogy a cégek gyakran kénytelenek voltak késleltetni a saját beszállítóik kifizetését. A cash flow problémájának menedzselésére a felmérésben részt vevő vállalatok egyharmada hitelbiztosítást vett igénybe.

Mit várnak a magyar vállalatok 2023-tól?

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46 százaléka arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49 százalék úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása. A válaszadók közül azok csak a cégek nem tartanak a DSO romlásától, amelyeknek van hitelbiztosításuk – áll az Atradius sajtóközleményében.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó - csed összege

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Családtámogatási ellátás illetékesség meghatározása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Adómentes vagy áfás?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink