A választások közeledtével a vállalatok gyakran kivárnak, de pont így követik el a legnagyobb költségű adótervezési hibákat. A Niveus tapasztalatai szerint most különösen fontos a beruházások és pénzügyi struktúrák időben történő felülvizsgálata.
Kifizetetlen maradt a vállalatközi (B2B) számlák 5 százaléka tavaly Magyarországon. Ez 2021-ben alig volt több, mint 2 százalék. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzésében. A magyar vállalatok ezért is pesszimistábbak a régiós átlagnál az idei évvel kapcsolatban. A válaszadók 49 százaléka attól tart, hogy az idén lassabban fizetik ki a számláikat a vevőik, mint tavaly. Ez egy százalékkal meghaladja a közép-európai átlagot. A késedelmes fizetés oka jellemzően a vevők likviditási helyzete. A felmérés 200 magyar vállalat megkérdezésével készült – írja sajtóközleményében az Atradius.
A könyvelői munkában vannak napi szinten előforduló, rutin feladatok, amelyek elvégzése még a pályakezdőknek sem okoz problémát. Ugyanakkor a munka részét képezik olyan gazdasági események is, amelyek vagy azért különlegesek, mert egy-egy ágazat sajátos tevékenységéhez kapcsolódóan merülnek fel – és így a könyvelők többsége csak elvétve találkozik ezekkel –, vagy mert évente ritkán fordulnak elő, például az éves zárás kapcsán, vagy adóellenőrzéssel összefüggésben, esetleg a társaság valamely életszakaszának speciális lépéseként kerülnek elő, így ezek semmiképpen nem válhattak rutinná a mindennapokban. Kiadványunkban ezekből gyűjtünk össze egy csokorra valót, esettanulmányokon bemutatva az adott problémát és annak számviteli megoldását.
A könyvviteli zárlat minden évben – akár többször – ismétlődő feladat, mégis mindig kihívás elé állítja a szakembereket. A vállalkozás életében lezajló folyamatokat úgy kell a számvitel nyelvére lefordítani, hogy az adott eseményekről nem mindig lehet pontosan megállapítani, hogy azok milyen kategóriába tartoznak, melyik sorba írandók. Hogy valami karbantartás vagy felújítás, a társaság működése szempontjából mellékes, ám a könyvekben egyáltalán nem mindegy, hogy melyik szerepel.
A cikk az Országgyűléshez T/625 számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatban (javaslat) a számviteli törvény beszámolót érintő szabályainak módosítását tartalmazó javaslatokat mutatja be. A módosításokat első alkalommal általában a 2019. üzleti év beszámolójára kell alkalmazni, de számos kivétel lehetővé teszi a 2018. évi beszámolónál történő alkalmazást is, amelyet a cikkben jelzek.
A számviteli törvény minden gazdálkodó számára előírja, hogy az üzleti év könyveinek zárását követően a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről egy könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót adjon a gazdasági szereplők tájékoztatása céljából – írja hírlevelében a BDO.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték