Örökbefogadói díj: mikor jár, mikor nem jár?

Megosztás Tetszik

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül viszonylag ritkábban találkozunk az örökbefogadói díjjal, amely 2020. január 1-jétől azzal a céllal került bevezetésre, hogy némileg kompenzálja az örökbefogadó szülők kieső jövedelmét, akik kettő év feletti, vagy ikergyermekek esetén három év feletti gyermeket fogadnak örökbe, hiszen ők elesnek a csed és a gyed lehetőségétől. Cikkünkben az örökbefogadói díjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

Itt kell emlékeztetnünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 128. § (2) bekezdésére, miszerint a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/H szakasz értelmében örökbefogadói díjra az a biztosított jogosult, aki

• a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
• a gyermek nevelésbevételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
• a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, milyen esetekben jár, milyen esetekben nem jár örökbefogadói díj.