Nők 40 kedvezményes nyugdíj: mi vehető figyelembe jogosultsági időnek, mi nem?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A nyugdíjkorhatár betöltése előtt, életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. De mi is az a jogosultsági idő? Mi ismerhető el jogosultsági időként, mennyit kell ebből keresőtevékenységgel lefedni, és melyek azok az időszakok, amelyek nem felelnek meg a jogosultsági idő feltételrendszerének?

A kedvezményes nyugdíjazás tekintetében nem vehető figyelembe minden szolgálati idő jogosultsági időként, továbbá a jogosultsági időn belül is külön meghatározták a munkával szerzett jogosultsági idő minimális arányát. Ennek megfelelően, a kedvezményes öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a 40 év jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a 30 évet.

Olvassa el az Adózóna „A nyugdíj folyósítása: lehetséges módok, bejelentési kötelezettségek” „Jogosultság baleseti járadékra: kinek, mikor, milyen feltételek mellett, milyen összegben jár?” és a „Szochokedvezmény szabályai, ha a munkába lépés és a kedvezményezett folglalkoztatás kezdetének dátuma különböző” című írását! Az Adózóna válaszol: saját jogú nyugdíjas című részét itt nézheti meg.

A jogosultsági idő fogalma szűkebb, mint a szolgálati időé: csak szolgálati időt képező időszak minősülhet jogosultsági időnek, de vannak olyan szolgálati idők, amelyek jogosultsági időként nem jöhetnek számításba. A jogosultsági időnek is számító szolgálati időket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. kormányrendelet (TnyR.) sorolja fel. A jogosultsági időnek két csoportja van: a munkával szerzett jogosultsági idő, és a gyermekneveléssel szerzett jogosultsági idő.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi számít munkával szerzett jogosultsági időnek, mit tekintünk gyermekneveléssel szerzett jogosultsági időnek, illetve mely időtartamokat nem lehet jogosultsági időként figyelembe venni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Temetési segély

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Nyílt végű lízing áfa, számvitel

Nagy Norbert

adószakértő

Számlázás borravaló esetén

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink