Kölcsönzött munkaerő jövedelmének rendhagyó adózása

Megosztás Tetszik

Szakértő kollégám nemrégiben foglalkozott a munkaerő-kölcsönzés munkajogi kérdéseivel az Adózóna oldalán („Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell”), így jelen cikkünkben a munkaerő-kölcsönzött személy részére kifizetett jövedelmek, juttatások adó- és járulékfizetésére vonatkozó speciális rendelkezéseit járjuk körbe.

Kapcsolódó anyag: Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell

Nem kérdés, hogy jogi értelemben a kölcsönbeadó cég minősül munkáltatónak, azonban mind a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény), mind a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) tartalmaz rendhagyó szabályokat, melyet fontos figyelembe venni, ha kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatnak.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaviszonyra tekintettel járó jövedelmet, ideértve a különféle költségtérítéseket és juttatásokat is a kölcsönbeadó cég fizeti. A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen esetekben, ki minősül kifizetőnek, munkáltatónak, kinek kell a tb-, illetve az szja-fizetési kötelezettségnek eleget tenni!