Gyorselemzés: értékelte a 2024. decemberi inflációs adatokat az MNB

Megosztás Tetszik

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs folyamatok értékeléséről és a középtávú inflációs hatások mértékéről havi rendszerességgel nyilvános elemzést készít. Az elemzés a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságon készült – írja honlapján az MNB.

A 2024. december havi inflációs adat értékelése (2025. január 14.)

2024 decemberében a fogyasztói árak éves összevetésben 4,6 százalékkal emelkedtek. Novemberhez képest az éves áremelkedés üteme 0,9 százalékponttal gyorsult. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,3 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, így mindkét mutató 4,7 százalékon alakult.

Havi bázison a teljes fogyasztói kosár ára és a maginflációs kosár ára is 0,5 százalékkal emelkedett. Az infláció és a maginfláció is a decemberi Inflációs jelentés előrejelzési sávjának felső szélén alakult. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7, az éves maginfláció 4,6 százalék volt.

Az éves bázisú fogyasztóiár-index emelkedését legnagyobb részben az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázza. A novemberihez képest magasabb maginflációt a feldolgozott élelmiszerek és a tartós iparcikkek árának emelkedése okozta. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, éves bázison számított mutatóink emelkedtek.

A ritkán változó árú termékek inflációja 5,4, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció pedig 4,9 százalékon alakult.

Rövidebb bázisú (évesített 3hó/3hó) összevetésben a maginfláció lassult, míg az infláció gyorsult. Az előző hónaphoz viszonyított árváltozás mértéke az infláció és a maginfláció esetében is magasabban alakult a historikus átlagnál.

Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal emelkedett. Az alapfolyamatokat jobban tükröző, feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi bázisú maginfláció szintén 0,4 százalék volt.

A decemberi átárazások mértéke az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében is a historikus átlag felett alakult.

Az alábbiakban az inflációs főcsoportok árváltozásait elemezzük röviden:

Az iparcikkek éves inflációja 1,6 százalékra emelkedett. Havi alapon a termékcsoport 0,4 százalékkal drágult. A nem tartós iparcikkek ára 0,3, a tartós iparcikkeké 0,6 százalékkal emelkedett novemberhez képest. Az áremelkedést a nem tartós iparcikkek esetében elsősorban a légi közlekedés, a tartós iparcikkekében pedig az elektronikai cikkek drágulása magyarázza (a légiközlekedés és az iparcikkek árának alakulását jellemzően azonos tényezők határozzák meg, ezért az MNB besorolása szerint elemzési szempontból ugyanabba a termékcsoportba tartoznak).

A piaci szolgáltatások éves bázisú árindexe változatlanul, 8,2 százalékon alakult. Havi összevetésben 0,4 százalékkal emelkedtek az árak, amit elsősorban a lakbérek és a biztosítási díjak drágulása magyaráz.

Az MNB besorolása szerinti élelmiszerek inflációja 4,7 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek 6, a feldolgozott élelmiszerek 4 százalékkal drágultak éves összevetésben. A KSH adatközlése szerint 5,4 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, amelybe beletartoznak az éttermi étkezések 7,8 százalékkal emelkedő árai is.

Novemberhez képest a feldolgozatlan élelmiszerek ára 0,2 százalékkal csökkent a friss hazai és déligyümölcsök árcsökkenése következtében. A feldolgozott élelmiszerek ára havi alapon 0,8 százalékkal nőtt, amit leginkább a tej és a tejtermékek, valamint a gyümölcslevek drágulása magyarázott.

Az üzemanyagok ára havi összevetésben 2,2 százalékkal emelkedett, amiben szerepet játszhatott a dollár feltörekvő piaci devizákkal szembeni erősödése. Éves alapon 8,3 százalékkal emelkedtek az árak.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai novemberhez képest 0,6 százalékkal nőttek, főként a vezetékes gáz árának emelkedése következtében. A magasabb átlagos lakossági gázárat a hidegebb időjárás miatt emelkedő lakossági gázfogyasztás okozta, aminek hatására nőtt a hatósági ár mennyiségi korlátja fölé eső fogyasztás aránya.

A lakossági inflációs várakozások júliustól kezdődő emelkedése folytatódott, decemberben a régiós országok közül hazánkban és Szlovákiában nőtt azon válaszadók részaránya, akik arra számítanak, hogy az árak előretekintve a jelenleginél gyorsabb ütemben emelkednek.

A szolgáltatásokra és a kiskereskedelmi értékesítési árakra vonatkozó vállalati árvárakozások decemberben emelkedtek, a vállalati várakozások október óta emelkedő trendet mutatnak. (Készítette Rippel Géza, jóváhagyta Baksay Gergely, a Közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató) – áll az mnb.hu-n.