Szabadság kiadása: három gyakorlati probléma év elején

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Az éves szabadság kiadása során számos kérdés merül fel kifejezetten az évkezdethez kapcsolódóan. Cikkünkben ezen problémákból szemezgetve a legfontosabbakat vesszük szemügyre.

A túlvett szabadság problémája, ha a dolgozó az év elején felmond

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. paragrafusa alapján a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadság kiadásáért (vagy ki nem adásáért) tehát minden esetben a munkáltató felelős. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadság ezen részét szokásos tévesen akként minősíteni, hogy azt a munkavállaló vette ki, és nem a munkáltató adta ki.

Előállhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló éves szabadsága elfogyott, és a munkáltató a következő évi szabadság terhére ad ki szabadságot. Fontos azonban azt tudni, hogy ez a döntés nem az Mt. szabályszerű értelmezésén, hanem méltányosságon alapul. Ha azonban a munkavállaló a következő évben, azaz jelen esetben 2025. év elején felmond, olyankor, amikor az arányos szabadsága még nem éri el a munkáltató által "megelőlegezett" szabadságot, a különbözetet a munkavállalón nem lehet számon kérni.

Kapcsolódó cikkünk: Év végén, év elején ismételten dönthetünk a szabadság nyilvántartásának módjáról

Nem jogszerű tehát az a gyakorlat, hogy a szabadságra kifizetett távolléti díjat a munkáltató a munkavállalónak fizetendő munkabérből levonja. A levonás feltételei ugyanis nem állnak fenn. Felvetődhet még az, hogy jogalap nélküli kifizetésként kéri vissza a munkáltató az összeget. A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Fontos azonban tudni, hogy a szabadság méltányos mértékben történő kiadása a munkavállaló felmondása esetén sem minősül jogalap nélkül történő kifizetésnek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mit lehet és mit nem lehet tenni, ha az évek alatt nagyon sok ki nem vett szabadsága halmozódott fel a munkavállalónak, és hogy miként változott az apasági szabadság kiadásának rendje!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Devizás elhatárolás felodásakor alkalmazott árfolyam

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Kivitelezői nyilvántartás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Értékpapírok adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink