Megbízottak hátrányos megkülönböztetése a tb-ellátásoknál: mutatjuk példákkal

Megosztás Tetszik

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az egészségbiztosítási ellátások kapcsán a megbízásban dolgozó biztosítottak. Az alábbi cikkben részletezzük, hogy milyen kedvezőtlen helyzetet eredményez a társadalombiztosítási ellátásoknál a megbízott biztosításának havi utólagos bejelentése.

Megbízás esetén akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a személyesen munkát végző megbízottnak a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri vagy meghaladja a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét.

A megbízási díjból a személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra, vagy számlákkal igazolva a személyi jövedelemadó szabályai szerinti tételes költségek elszámolására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A megbízott a fent leírt bármelyik módszert választhatja. A költséggel csökkentett díj lesz a járulékalapot képező jövedelem, amely, ha eléri vagy meghaladja a havi bruttó 80 040 forintot – azaz a minimálbér harminc százalékát – akkor biztosítási jogviszony jön létre.

Ha teljesül a fenti jövedelmi feltétel, akkor a megbízást mint biztosítási jogviszonyt, idén utólag, visszamenőlegesen kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon. Igaz ez akkor is, ha megbízás határozatlan időre jön létre, és a megbízási díj például havi bruttó 600 000 forint.

Ez az utólagos bejelentés több ellátás esetében azt eredményezi, hogy a megbízott a díjazása alapján ugyan biztosítottnak minősül, de mégsem kap meg biztosítási alapon járó ellátásokat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, keresőképtelenség esetén járó táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében miként érheti hátrány a megbízási jogviszonyban dolgozó biztosítottat!