hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Öregségi nyugdíj: kinek jár és milyen feltételekkel?

  • Molnár László

Az elmúlt időszakban ismét előtérbe kerültek a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjat, korhatárt, foglalkoztatást érintő kérdések. Cikkünkben összefoglaljuk a – hatályos szabályozásnak megfelelően – a jogosultsági előírásokat.

Hazánkban 1997-et követően az általános öregségi korhatárt (az addigi nők 55. életéve és férfiak 60. életév) 62. életévben határozták meg azzal, hogy a nők ezt fokozatosan 2009-ben érik el, egy fokozatos – születési évjárathoz kapcsolódó - korhatáremelés keretében. Ez praktikusan azt jelentette, hogy az 1946-ban született nők korhatára már a férfiakkal azonosan 62 év.

A korhatár lényegében rugalmassá vált, ugyanis a korhatáremeléssel párhuzamosan bevezették az úgynevezett előrehozott öregségi nyugdíj intézményét. A korábbi nyugdíjba vonulás feltétele meghatározott szolgálati idő megszerzése volt: magasabb szolgálati időnél csökkentés nélkül, alacsonyabbnál pedig csökkentéssel lehetett nyugdíjat igénybe venni.

A férfiak 60 és 62 éves koruk között, a nők pedig a születési évük alapján meghatározott korhatár és annál 5 évvel alacsonyabb életkor közötti időben élhettek ezzel a lehetőséggel.

A nők előrehozott korhatára 2009-ig 57 év, 2009-től 59 évre nőtt.

2010. január 1-jétől ismételten emelkedett az öregségi nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre, fokozatosan, születési korcsoporthoz kapcsolódóan – az 1952-es évjárattal kezdődően, az 1957-es évjárattal 65. életévre kiteljesedve.

2012. január 1-jétől pedig megszüntették a korhatár alatti nyugellátások (előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, művész nyugdíj, szolgálati nyugdíj stb.) szociális ellátássá alakultak át.

A nyugdíjba vonulás feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény határozza meg (1997. évi LXXXI. tv.).

Magyarországon 2010. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

• a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
(Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a következők szerint alakul:
- az 1952. január 1-je előtt születetteknél, a betöltött 62. életév,
- az 1952-ben születetteknél, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- az 1953-ban születetteknél, a betöltött 63. életév,
- az 1954-ben születetteknél, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- az 1955-ben születetteknél, a betöltött 64. életév,
- az 1956-ban születetteknél, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- az 1957-ben vagy követően születetteknél, a betöltött 65. életév)
• legalább 20 év szolgálati idővel (résznyugdíjhoz pedig 15 év szolgálati idő szükséges) rendelkezik, valamint
• azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítási jogviszonyban nem áll.

(Az öregségi nyugdíjjogosultság érvényesítésének tehát az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. 2011. december 31-ét követően, már kivétel nélkül mindenkire vonatkozik a jogviszony megszüntetésének kötelezettsége.

A nyugdíjba vonulásnak legalább a nyugdíjba menetel napjára vonatkozó jogviszony megszüntetési kötelezettség nem csak itthon, hanem az EGT-államokan, illetve hazánkkal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is fennáll minden biztosítási jogviszonyra.

Említést érdemel, hogy az egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.)

Összegezve: látható, hogy 2012. január 1-jét követően – a korhatár alatti nyugellátások megszűnésére figyelemmel – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében már csak az előzőekben bemutatott öregségi teljes nyugdíj, öregségi résznyugdíj, illetve a nők életkortól független, kedvezményes nyugdíja minősül társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásnak.
 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénztárgép használata

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Katából társasági adózásra visszatérő bt. osztalékfizetése 2023-ban

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Áfa – teljesítési idő

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 október
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs