hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugellátás, korhatár előtti ellátás: a minimálbért vagy a garantált bérminimumot veszik figyelembe?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Sokszor merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum a munkáltatókra és munkavállalókra irányadó, a társadalombiztosításra vonatkozóan az említett differenciálás kizárólag az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.1. pontja ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy e törvény tekintetében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában viszont a 4. § 14.2. pontja kimondja, hogy a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege az irányadó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Olvassa el az Adózóna „A nap kérdése: ki kaphat rokkantaknak járó egyösszegű kompenzációt?”, „Korhatár előtti nyugellátás” és „A nap kérdése: hogyan igazolható a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, ha a dokumentációt a cég már selejtezte?” című cikkét is!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) nem definiálja a kötelező legkisebb munkabér fogalmát, azonban az Mt.-ben, valamint a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról évente rendelkező kormányrendeletekben minimálbérként a kötelező legkisebb munkabér kerül definiálásra, mely munkabér eltér a különböző munkakörökre irányadó garantált bérminimumtól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni a nyugellátások, korhatár előtti ellátások megállapítása és folyósítása sotán!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képzés költségének elszámolása

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink