hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjszámítás: akik többletmunkával kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha egyidejűleg két munkahelyen dolgozik valaki, és mindkét tevékenységéből származó keresete után az előírt járulékokat megfizette, abban az esetben a nyugdíj megállapításakor kétszeresen szerez-e szolgálati időt?

Az egyértelmű választ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 43. paragrafusának (1) bekezdése tartalmazza, melynek rendelkezései szerint a nyugdíjra jogosító szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni, ugyanazt az időtartamot pedig csak egyszer lehet figyelembe venni. Az előzőek alapján egyértelműen kijelenthető, függetlenül azon ténytől, hogy valaki egyidejűleg több biztosításra kötelező jogviszonyban áll/t, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíjmérték szempontjából az adott időszakra csak egyszeresen szerez szolgálati időt.

Ezen általános szabálytól eltérően egyetlen eset van, amikor a nyugdíjszámítás szempontjából figyelembe vett szolgálati idő hosszabb lehet, ez pedig az egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje, amit kizárólag a nyugdíjszámítás során kell figyelembe venni.

A kiegészítő szolgálati idő fogalmát, illetve a kiegészítő szolgálati idő szerzési lehetőséget a Tny. 2004. május 1-jétől hatályos 43/A paragrafusa tartalmazza, melynek rendelkezései meghatározzák, hogy az egészségügyi dolgozók esetében – a megállapított tényleges szolgálati időn túl – kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát.

Az előzőekben említett kiegészítő szolgálati időt viszont kizárólag a munkaviszonyban, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként, egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók szerezhetnek, egyéni vagy társas vállalkozók nem. Egészségügyi dolgozó az az egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki vagy rendelkezik az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel, vagy annak hiányában közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk, pontosan kik érintettek, és példán keresztül bemutatjuk, mit jelent ez a majdani nyugdíjuk kiszámításában!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

SZÉP-kártyás fizetés esetén számla kiállítása cég nevére

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Harmadik országbeli szolgáltatás

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Áfakörből mikor térhetek vissza alanyi adómentességbe

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink