121 találat a(z) nyugdíjszámítás cimkére

Nyugdíjszámítás, ha valaki több EU-tagállamban szerzett szolgálati időt Kérdés

Nyugdíjszámítás, ha valaki több EU-tagállamban szerzett szolgálati időt Cikk

Magyarország Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozását (2004. május 1.) követően azon öregségi nyugdíjigények elbírálása során, amelyeknél az érintett személyek Magyarország mellett más EU-s tagországban is álltak biztosításra kötelező jogviszonyban, a korábban érvényes szociális biztonsági, illetve szociálpolitikai egyezmények helyett az eljáró nyugdíjbiztosítási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 EGK rendelet, illetve az azt felváltó a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet szabályait kell alkalmaznia.

Tartós megbízási jogviszony Kérdés

Nyugdíjszámítás: amikor 1988 előtti kereseti adatokat is figyelembe kell venni Cikk

Főszabály szerint a nyugdíj alapjául az 1988-tól szerzett keresetek szolgálnak, számos esetben azonban az 1988. január 1-je előtti jövedelmet is figyelembe kell venni.

Nyugdíjszámítás: szolgálati idő, részmunkaidő, felsőfokú tanulmány figyelembevétele Cikk

Egy 1969-ben született személy kérte a szolgálatiidő-számítást. Ez alapján 2025-ig 31 év 299 napja jött ki. 1988-tól 1992-ig főiskolát végzett, amit bele lehet számítani a szolgálati idejébe. Viszont 2020-tól heti 10 órás munkaviszonyban dolgozott, 30 százalékos minimálbérrel. Mindenhol az olvasható, hogy ha nincs meg a havi minimálbéres jövedelem, akkor kevesebb a szolgálati idő. De neki nem így számolták. Akkor most mennyi a szolgálati ideje? 65 évesen elmehet nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Nyugdíjszámítás: kihirdették a 2026. évi valorizációs szorzókat Cikk

Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában a 2026-ban nyugdíjba vonulók ellátásának megállapításához szükséges valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról.

Az öregségi nyugdíj és az alapjául szolgáló havi átlagkereset számítása 2026-ban Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2026-ban sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap nagysága. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Nyugdíjmegállapítást követő teljes foglalkoztatás Kérdés

Nyugdíjszámítás: hogyan igazolható a tb-nyilvántartásban nem szereplő biztosítási idő? Cikk

A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Nagy összegű juttatás nyugdíj előtt állóknak: mikor számít bele a későbbi ellátásba? Cikk

Noha meglehetősen gyakran foglalkozunk azzal, hogy a társadalombiztosítási járulék esedékessége hogyan befolyásolja az ellátásokat, a szinte napi rendszerességgel jelentkező problémák miatt – egy nemrégiben előfordult konkrét eset kapcsán – cikkünkben tovább boncolgatjuk ezt a témát.

Szolgálati idő arányosítása: mikor kell alkalmazni a nyugdíj megállapításakor, hogyan kell kiszámolni? Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló, az átlagszámítási időszakban – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből számított havi átlagkereset, a másik a nyugdíjazásig elért, megszerzett szolgálati idő hossza, amely meghatározza, hogy milyen mértékben lehet figyelembe venni a kiszámított havi átlagkeresetet. A nyugdíj összege szempontjából tehát nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.

Katások nyugdíja: arányosan csökkentett a szolgálati idő a nyugellátás összegének megállapításakor Cikk

Visszatérő kérdés a kisadózók körében, hogy a befizetéseik alapján milyen mértékű nyugdíjra lesznek jogosultak, kell-e esetükben arányos szolgálati időt számítani, vagy a teljes kisadózói jogviszony időszaka nyugdíjra jogosító időnek számít?

Részmunkaidősök nyugdíja: mutatjuk, ki, mikor kaphat kevesebb ellátást Cikk

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésével egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az milyen módon befolyásolja a nyugdíjjogszerzést, illetve hátrányos lehet-e a majdani nyugdíjazás során.

Nyugdíjszámítás 1996-ig Kérdés

Tisztelt Szakértő!

Nyugdíjszámítás 2025: kihirdették az új valorizációs szorzókat Cikk

Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában a 2025-ben nyugdíjba vonulók ellátásának megállapításához szükséges valorizációs szorzókat tartalmazó 59/2025. kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról.