Minimális tb-kötelezettség munkaviszony esetén

Megosztás Tetszik

Legalább a minimális alapok szerint kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket egyebek között az egyéni és a társas vállalkozói jogviszonyban és a munkaviszony esetén. Cikkünkben a munkaviszonyban fizetendő minimális alapokról adunk részletes tájékoztatást, figyelembe véve az erre vonatkozóan rendre felmerülő kérdéseket.

Ha a nem saját jogú nyugdíjas, azaz nem öregségi nyugellátásban részesülő a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennél alacsonyabb a munkabér. Ekkor a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a munkáltatót terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, de a társadalombiztosítási ellátások (például táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugellátás) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Továbbá, ha egyidejűleg több munkaviszonyban, részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló, akkor minden egyes munkaviszonyban legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni a tb-járulékot.

Az alsó határt arányosítani kell, ha

– a biztosítási kötelezettséget eredményező munkaviszony hónap közben keletkezik, illetve szűnik meg, vagy

– a hónapban szünetel a biztosítási jogviszony, vagy

– az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy

– 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Meg kell említeni, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban állónál, ha a munkavállaló

– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy

– köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytat, vagy a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanul.

A minimális alap szabályai vonatkoznak a munkáltató szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére is. Azaz legalább a mindenkori minimálbér 30 százaléka után kell megfizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót (szocho) azzal, hogy a fentiekben leírt esetekben a minimális alapot arányosítani kell, vagy nem kell alkalmazni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül is megmutatjuk, hogy 2025-ben mennyi járulék-, illetve szochokötelezettségel kell kalkulálniuk a foglalkoztatóknak, és mi okoz problémát esetleges munkáltatói felmondás esetén!