hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mikor hátrányos a nyugdíjra a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az arányos szolgálati idő?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A részmunkaidőben történő foglalkoztatás elterjedése kapcsán számos munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy a rövidebb munkaidő hátrányosan érintheti-e őt a majdani nyugdíjazása során.

A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható öregségi nyugdíjra való jogosultsági feltételeket, valamint a nyugellátás összegének megállapítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szabályozza.

A Tny. vonatkozó rendelkezései meghatározzák, hogy az 1996. december 31-éig fennállt biztosítási jogviszonyok, munkavégzések alapján a biztosítás teljes időtartama minden esetben nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül. Ugyanakkor a Tny. 1998. január 1-jétől hatályos 39. §-a, pontosabban már a Tny.-t megelőzően hatályos a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 1997. január 1-jétől hatályba lépett 54. § (6) bekezdése, bevezette az úgynevezett arányos szolgálati idő fogalmát, mely jogszabályok rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Mit jelent az arányos szolgálati idő?

Arányos szolgálati idő alatt gyakorlatilag azt kell érteni, hogy amennyiben a Tny.-ben külön meghatározott típusú biztosítási jogviszonyban álló személy ezen jogviszonyából származó járulékalapot képező keresete nem éri el az adott időszakra vonatkozó minimálbér összegét, vagy az érintett biztosítási jogviszonyban álló személy az adott időszakra vonatkozó minimálbérnél alacsonyabb összeg után fizeti meg a nyugdíjjárulékot, úgy abban az esetben a biztosítási idejének csupán az arányos időtartama vehető majd figyelembe szolgálati időnek.  

A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem és az adott évre érvényes minimálbér arányával.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mely biztosítási jogviszonyoknál számolnak arányos szolgálati idővel, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset nem éri el a minimálbér összegét!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink