Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek – bizonyos jól meghatározott kivétellel – kizárólag azt az időszakot lehet elismerni, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék, illetve 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
A részmunkaidőben történő foglalkoztatás fokozatos térnyerésével – mely foglalkoztatáshoz kapcsolódóan rendszerint az abból származó járulékalapot képező keresetek mértéke is alacsonyabb –, jogosan merül fel az érintett munkavállalókban azon kérdés, hogy ez a foglalkoztatás milyen módon befolyásolja majd a nyugdíjjogszerzést.
A szolgálati idő igen fontos tényező a nyugdíjigény elbírálásakor. Az arányos szolgálati idő fogalma 1997 óta van velünk, de még mindig sokak számára gondot okoz ennek az értelmezése. Cikkünkben ismertetjük, hogy milyen biztosítási jogviszonyok után lehet ezt megállapítani, hogyan kell számolni, illetve a számítás menetét egy gyakorlati példán keresztül is bemutatjuk.
A nyugellátás megállapításával kapcsolatban számos nem pontos, félreértelmezett információ terjed el a köztudatban. Az egyik ilyen makacs feltételezés a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, illetve a minimálbért el nem érő havi jövedelemhez kötődik, miszerint ezekben az esetekben a 20 év szolgálati idő, illetve a 40 év jogosultsági idő megszerzéshez 20, illetve 40 évet meghaladó keresőtevékenység szükséges.
A részmunkaidőben történő foglalkoztatás elterjedése kapcsán számos munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy a rövidebb munkaidő hátrányosan érintheti-e őt a majdani nyugdíjazása során.
Minden évben fokozott érdeklődés mutatkozik aziránt, hogy a főállású kisadózó vállalkozó a tételes adófizetései alapján milyen mértékű társadalombiztosítási szolgáltatásra szerezhet jogosultságot, továbbá esetükben alkalmazásra kerül-e az úgynevezett arányos szolgálati idő számítása, vagy a befizetések után minden esetben az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.
Kevesebb papírmunkát igényel és a közterhek is elviselhetőbbek, ha valaki az általános adózás helyett a katázást választja. A nyugdíjban azonban megmutatkozhat a döntés hátránya.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha részmunkaidőben, illetve a minimálbérnél kevesebbért foglalkoztatják, a nyugdíjazásakor mi számít szolgálati időnek, kevesebb lesz-e emiatt a nyugellátása.
Mit jelent az arányos szolgálati idő és hogyan kell kiszámítani? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Mindenki szeret spórolni a költségein. Sokan azonban nem gondolnak arra, hogy a megtakarított tb-járulékoknak később meglesz a böjtje.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték